Munkatársak fejlesztése hibrid környezetben

Egy-két éve a legtöbb vállalat hibrid munkakörnyezetben karistol, így rendelkezésünkre áll némi tapasztalat, hogy milyen előnyökkel és kihívásokkal szembesülünk, amikor valamilyen leosztásban amortizálódunk a munkahelyünk és az otthonunk között. Láthattuk, hogy szép számmal vannak olyan munkakörök, amiket otthonról is tökéletesen el lehet látni; olykor még környezeti, fenntarthatósági vagy gazdasági előnyök is jelentkeznek mellékhatásként. Sok vállalatnál már az alkalmazottak megtartásához, a szervezet sikerességéhez is szükség van a hibrid munkakörnyezetben való munkavégzés támogatására. A sok finomság mellett, új kihívásokkal is szembesülnek a munkatársak, amikhez megfelelő támogatásra, fejlesztésre van szükségük.

A Gartner’s HR Practice kutatócsoportja 2021-ben végzett egy felmérést, mely során 12 ország 3544 teljes munkaidős alkalmazottjának véleménye alapján arra mutattak rá, hogy a munkavállalók a hibrid környezetben leginkább a soft skillek fejlesztését tartják fontosnak. Szerintük ezek a legfontosabbak: alkalmazkodókészség, kommunikáció, tervezés, türelem, problémamegoldás, időbeosztás, priorizálás, vagy épp a munka és a magánélet egyensúlyának kezelése. Ezeket a készségeket személyes és szakmai környezetben is használniuk kell, hiszen a hibrid munkavégzés éppen ezek kombinálását jelenti.

Talán nem is az izgalmas, hogy mit is takarnak a kissé ködös fogalmak, bár kétségtelen, van bennem kérdőjel. 😀 Bármit is értsenek a kutatók pl. problémamegoldás alatt, azért az kirajzolódni látszik, hogy az L&D kollégáknak ezekhez az igényekhez alkalmazkodó stratégiát kell kidolgozniuk úgy, hogy épp a puha készségeknek fejlesztése a legnehezebb. Már a járvány előtt sem volt ez egyszerű, most pedig főleg nem az. Az eddigi mainstream tanítási módszerek (pl. ülünk egy meeting roomban és hallgatunk valaki nálunk tájékozottabb embert, szimulálnak nekünk valami marhaságot, ami nem is úgy van a valós életben, vicceseket játszunk abban a hitben, hogy bármit is hozzátesz a csapatkohézióhoz, Joe, a mérsékelten sikeres, amerikai tanácsadó 00-ás lisztbe fingott modelljét vetítik ki egy ppt-n, stb.), a soft skillek esetében nem váltak be. Ugyanakkor az új környezet új lehetőségeket teremtett a vállalatok számára – az alkalmazottak részéről sokkal nagyobb nyitottságot eredményezett a fejlődésre és a támogatásra, mind a HR, mind pedig a vezető felé.

A Gartner 3 stratégiát mutat be, melyek hatékonyak lehetnek hibrid munkakörnyezetben:
1. Nagyfokú rugalmasság a képzési kínálatban

Nagyon sok tevékenység helyeződött át a virtuális világba és nincs ez másként a készségek fejlesztésével sem, bár önmagában online tanulás továbbra sem bizonyul igazán hatékonynak.

Rugalmas lehetőségek felkínálásával azonban fokozni lehet a képzési módszerek hatékonyságát. A hibrid munkavégzést mindenki egy picit másképp éli meg, így olyan tanulási opciókat kell biztosítani, amik egyaránt megvalósíthatók otthon és a munkahelyen is. Érdemes tehát kihasználni a napi rutin nyújtotta lehetőségeket és elfelejteni a standardizált képzési programokat.

Az egyénenként változó napi rutinba pl. könnyen bekapcsolható együttműködés egy coach-csal, aki segítséget tud nyújtani a soft skillek fejlesztésében és a következő lépések azonosításában. Segítségével könnyebb összpontosítani az új viselkedésekre és azok következményeire.

2. Tanulással töltött idő fenntarthatóságának biztosítása

A munkavállalók kiégése a pandémia után csak fokozódott. A Gartner felmérése szerint (2022 Gartner New Talent Landscape and Career Pathing Survey.) 44%-uk érzi úgy, hogy érzelmileg kimerült. Ennek következtében, érthető módon a tanulásra szánt idejüket inkább fordítják olyan kemény képességek erősítésére, amik rövid távon gyors eredményeket ígérnek. Inkább részesítik előnyben  a “mindenreisazonnaljó” megoldásokat, mint a puha készségek elsajátításának hosszabb és nehezebben mérhető módját.

Az önreflexióra való ösztönzés azonban hatékony és kevésbé megterhelő megoldás is lehet. Egy tanulmány szerint, azok az alkalmazottak, akik a munkanap végén legalább 15 percet töltenek az aznap történtek tanulságainak átgondolásával, már 10 nap után kimutathatóan (23%-kal) jobban teljesítenek.

3. Tanulás összekapcsolása a tudatos viselkedéssel

A készségeket jellegükből adódóan nem könnyű munkahelyi környezetben fejleszteni. Míg arról gond nélkül kapunk visszajelzést, hogy az adatok prezentációjával kapcsolatban van hova fejlődni, addig sokkal kevesebb jut vissza hozzánk arról, hogy cinikusan kommunikáltunk a megbeszélésen egy kollégával. Ráadásul úgy teszünk, mintha a munkahelyen az érzelmek nem is számítanának. A soft skillek fejlesztéséhez azonban az L&D-s munkatársaknak előtérbe kell helyezniük olyan programokat, melyek a fejlődés kényesebb területeivel foglalkoznak. Ahhoz, hogy a munkavállalók könnyebben birkózzanak meg a készségek hibrid munkakörnyezetben való fejlesztésével, elő kell segíteni az érzelmi kapcsolódást a szervezeten belül úgy, hogy a tanulást össze kell kapcsolni a célokkal és a működéssel. Transzparensé kell tenni, hogy a készségek fejlesztése miért előnyös a személyes fejlődés, a hatékonyság, a vállalati kultúra és a karrier szempontjából.

Persze a fenti javaslatok külön-külön is segíthetik a fejlődést, de az alkalmazottak hibrid munkakörnyezethez alkalmazkodó készségeinek fejlesztésére a leghatékonyabb megoldás, mégis az, ha ezeket együtt, egymásra építve tudja alkalmazni a szervezet, kihasználva, hogy a körülmények és a lehetőségek kedvezők, „csupán” a vezetés gondolkodásmódján és a hozzáállásán kell fejleszteni.

Gyorsan hozzáteszem, hogy nem tréningezni, érzékenyíteni, oktatni kell őket, hanem szisztematikusan felépített programokon keresztül megmutatni, hogy milyen üzleti előnyük származik abból, ha a saját- és a munkatársak puha készségeit fejlesztik.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Ha nincs akarat, a legprofibb segítő is kevés lesz

A napokban tekintettük meg a Katonában a Háztűznéző című előadást, amit Gogol eredetileg Kérők címen kezdett el írni, több mint 180 évvel ezelőtt. A darabnak valószínűleg több rétege van, de engem az fogott meg, hogy az író milyen jól megragadja művében a felszínességet, a tehetetlenséget, a motiválatlan tengés-lengést, a sült galamb szájba repülésének igényét, persze nem megelégedve akármilyen fűszerezéssel. A kimondhatatlan vezetéknevű orosz hivatalvezető, ránézésre negyvenes agglegény nősülni “szándékozik”, bár a kerítő asszonyság három hónap alatt nem tudta elérni nála, hogy egyetlen célszemélyt is felkeressen.

Read more »

Kritizálás helyett inkább gondolkodj kritikusan

Ugyanis annak több értelme van. A kritizálás leggyakrabban arról szól, hogy valaki más tevékenységének eredményében találunk kifogásolni valót, elsősorban a saját nézőpontunkból, saját tapasztalataink, meggyőződéseink, hiedelemrendszerünk, tudásunk és látókörünk alapján. A kritizálás tehát mindezeknek köszönhetően egyrészt meglehetősen gyenge alapokon áll, másrészt igen ritkán tartalmaz jól megvalósítható, kontextusba illő alternatív megoldási javaslatot. A klasszikus mondást idézve: fikázni könnyű, alkotni nehéz.

Read more »

Az önbizalom szerepéről, megerősítésének lehetőségeiről Nr2.

Legutóbbi írásomban bemutattam 6 „életmentő technikát”, amelyekkel nehéz helyzetekben helyrállíthatjuk önbizalmunkat és ötleteket generálhatunk, hogy sikeresen kilábaljunk egy szorított helyzetből. Mai írásomban bemutatok 6 hosszútávú gyakorlatot a stabil önbizalom/önbecsülés kiépítése érdekében. Az önbizalomkutatás egyik meghatározó személyisége Nathaniel Branden (kanadai-amerikai pszichoterapeuta), „Az önbecsülés hat pillére“ című könyvében tágabb kontextusban is bemutatja az önbecsülés és az önbizalom meglétének, kialakításának kérdéseit, alább ennek kivonatát ismertetem.

Read more »

Stay updated!

Subscribe to our newsletter!