Milyen előnyöket rejt a lustaság?

Nemrég megkerestek, hogy egy vezetőt kellene coacholni, segíteni őt vezetői képességeinek fejlesztésében. Volt is AC-n, annak rendje-módja (?) szerint és kapott visszajelzést arra vonatkozóan, hogy miben kellene fejlődnie. Találkoztam vele, hogy átbeszéljük hogyan tudnék segíteni. Azt mondta, hogy valóban kapott visszajelzést a főnökétől, hogy miért nem őt választották egy magasabb pozícióra és miben kellene fejlődnie. Ugyanakkor, amikor ezeket megosztotta a beosztottaival, nem értette senki, nem tudták megerősíteni a vezető visszajelzéseit.

A feedback hitelességét tovább erodálta az, hogy a vezető informális csatornákon keresztül azt az információt kapta, hogy azért nem őt választották, mert külföldi pasit szerettek volna a pozícióba. Átgondoltam a teljes repertoáromat, de sajnos nem találtam benne olyan tudást, amivel külföldivé és pasivá tudtam volna coacholni. Még külön-külön külföldivé és pasivá sem. 🙂

Persze értem én, hogy diszkriminatív lett volna megmondani az igazat, de talán lett volna más út is, minthogy gyártanak valami kitalált indokot, amivel utána csak további bonyodalmakat okoznak. Se a vezető nem tud mit kezdeni vele, se szegény HR-es…

Végül aztán abban maradtunk, hogy hát nincs mit tenni, akkor ne csináljunk semmit.

Pár nap múlva felhívott a HR vezető és kérdezte a véleményem, hogy miért nem dolgozunk együtt végül.

– Mert nincs belépési pont. – mondtam. – Nincs probléma. Egy hiteltelen visszajelzés nem motivál senkit sem változtatásra. Nem lehet egyént vagy szervezetet fejleszteni úgy, hogy nincs fájdalompont vagy valami eltökélt cél.

– Illetve, hát akár lehet, de őszintén szólva lusta vagyok. – folytattam. Aránytalanul nagy energia- és időbefektetést igényelne, amit egy ilyen sziutációba kellene tennem ahhoz, hogy változzon a viselkedés.

Lusták vagyunk abban az értelemben, hogy nem szeretünk reménytelen helyzetek megoldásán feszengeni, emberekre ráerőltetni valamit, amit nem akarnak, vért pisilni egy projekten, aminek nem tudtak támogatást szerezni, szájkaratésokkal azon vitatkozni, hogy miért nem történik meg az, amiről beszélnek, stb. Az ilyen problémákat inkább meghagyjuk a feltörekvő, ambíciózus versenytársainknak, szívjanak ők ezekkel. Mi szívesebben maradunk azoknál az ügyfeleknél, akik elkötelezettek a változtatás mellett. Szerencsére ilyenből is van sok. Ezzel azt nyerjük, hogy sikeresek a projektjeink, a kollégáink pedig imádnak velünk dolgozni, mert jó témákon fejlődhetnek és motivált emberekkel nagyobb hatást érhetnek el az ügyfeleknél.

Szoktam mondani, hogy akár egy tehenet is meg lehet tanítani fára mászni, csak sokkal könnyebb, ha egy mókussal kezded.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

A te felelősséged, amit beviszel a munkahelyre

Nemrég találkoztam egy indianai egészségügyi szolgáltató ajtaján lefényképezett felirattal, ami az oda belépőket figyelmeztette (szabad fordításban): “Kérjük vállalj felelősséget az energiákért, amiket ide behozol! A szavaid számítanak. A viselkedésed számít.

Read more »

Lesz-e vajon hómofisz-áttörés hosszabb távon?

Amikor első gyermekünk született, akkor hallottam egy jópofa dumát, miszerint három dolgot csinál egy pici baba: eszik, alszik és hasonlít. Amikor pedig először tapasztalhattuk meg életünkben ezt a tavaszi karanténosdit, a gondolataikat publikusan megosztók egy dolgot csináltak főállásban: jóslatokba bocsátkoztak.

Read more »

Tuti önkontroll-támogató stratégiák

Úgy tűnik, hogy ha nyár, akkor a viselkedéstudománynak van szezonja nálam, legalábbis tavaly is és az idén is erre kanyarodott az érdeklődésem 25 fok felett. A LinkedIn-en és a Tudatos Vezetés Facebook csoportban indítottam egy szösszenet-sorozatot a kognitív torzításokról (legutóbbi például a veszteségkerülésről szólt, ami lentebb fontos szerepet kap), valamint nemrég blogbejegyzést írtam saját magunk megzabolázásának négyféle módjáról, valamint a túlzott magabiztosságról, Richard Thaler viselkedési közgazdász Nudge című könyve alapján.

Read more »