Milyen előnyöket rejt a lustaság?

Nemrég megkerestek, hogy egy vezetőt kellene coacholni, segíteni őt vezetői képességeinek fejlesztésében. Volt is AC-n, annak rendje-módja (?) szerint és kapott visszajelzést arra vonatkozóan, hogy miben kellene fejlődnie. Találkoztam vele, hogy átbeszéljük hogyan tudnék segíteni. Azt mondta, hogy valóban kapott visszajelzést a főnökétől, hogy miért nem őt választották egy magasabb pozícióra és miben kellene fejlődnie. Ugyanakkor, amikor ezeket megosztotta a beosztottaival, nem értette senki, nem tudták megerősíteni a vezető visszajelzéseit.

A feedback hitelességét tovább erodálta az, hogy a vezető informális csatornákon keresztül azt az információt kapta, hogy azért nem őt választották, mert külföldi pasit szerettek volna a pozícióba. Átgondoltam a teljes repertoáromat, de sajnos nem találtam benne olyan tudást, amivel külföldivé és pasivá tudtam volna coacholni. Még külön-külön külföldivé és pasivá sem. 🙂

Persze értem én, hogy diszkriminatív lett volna megmondani az igazat, de talán lett volna más út is, minthogy gyártanak valami kitalált indokot, amivel utána csak további bonyodalmakat okoznak. Se a vezető nem tud mit kezdeni vele, se szegény HR-es…

Végül aztán abban maradtunk, hogy hát nincs mit tenni, akkor ne csináljunk semmit.

Pár nap múlva felhívott a HR vezető és kérdezte a véleményem, hogy miért nem dolgozunk együtt végül.

– Mert nincs belépési pont. – mondtam. – Nincs probléma. Egy hiteltelen visszajelzés nem motivál senkit sem változtatásra. Nem lehet egyént vagy szervezetet fejleszteni úgy, hogy nincs fájdalompont vagy valami eltökélt cél.

– Illetve, hát akár lehet, de őszintén szólva lusta vagyok. – folytattam. Aránytalanul nagy energia- és időbefektetést igényelne, amit egy ilyen sziutációba kellene tennem ahhoz, hogy változzon a viselkedés.

Lusták vagyunk abban az értelemben, hogy nem szeretünk reménytelen helyzetek megoldásán feszengeni, emberekre ráerőltetni valamit, amit nem akarnak, vért pisilni egy projekten, aminek nem tudtak támogatást szerezni, szájkaratésokkal azon vitatkozni, hogy miért nem történik meg az, amiről beszélnek, stb. Az ilyen problémákat inkább meghagyjuk a feltörekvő, ambíciózus versenytársainknak, szívjanak ők ezekkel. Mi szívesebben maradunk azoknál az ügyfeleknél, akik elkötelezettek a változtatás mellett. Szerencsére ilyenből is van sok. Ezzel azt nyerjük, hogy sikeresek a projektjeink, a kollégáink pedig imádnak velünk dolgozni, mert jó témákon fejlődhetnek és motivált emberekkel nagyobb hatást érhetnek el az ügyfeleknél.

Szoktam mondani, hogy akár egy tehenet is meg lehet tanítani fára mászni, csak sokkal könnyebb, ha egy mókussal kezded.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

jutalom

Jutalmak és incentívek: miért van jelentősége a megkülönböztetésnek?

Bár a magyar nyelvben jellemzően a jutalom kifejezést használjuk mindkettőre, a viselkedéstudomány angolul megkülönbözteti a “reward” és az “incentive” fogalmát. Hogy miért van ennek jelentősége? Azért, mert az agyunk eltérő területeivel vannak összefüggésben, és más-más funkciókat töltenek be. Ahogy erről már többször értekeztem a Tudatos Vezetés blogon, a viselkedésünket nagyobb részben szokásaink vezérlik, és kevesebbszer fordul elő, hogy átgondolt, tudatos döntéseket hozunk a mindennapi cselekvések előtt. Akkor is, ha hízelgőbb fordítva gondolni erre. Az autopilot üzemmóddal rengeteg energiát takarít meg ugyanis az agyunk, így nem füstöl el olyan gyorsan.

Read more »
itt a piros játék

Eredményes vállalati tanulás és képzés: ne hagyd, hogy átverjenek!

Szeretek újraolvasni, vagy más formában ismét feldolgozni értékes tartalmakat. Három évvel ezelőtt Barbara Oakley és Terrence Sejnowski professzorok Learning How to Learn nevezetű, idegtudomány-alapú MOOC kurzusa inspirált arra, hogy megírjam ötödik, ingyenesen letölthető e-könyvemet Az emberi lények tanítása címmel. Pár hónapja belebotlottam könyv formában is az Oakley-Sejnowski forrásba, ráadásul magyarra fordítva, és mint kiderült, diákokat megcélozva, rájuk szabott nyelvezettel (A tanulás tanulása). Két nap alatt, emlékeztető gyanánt beporszívóztam, és erről jutott eszembe, hogy írhatnék egy rövid, kifejezetten napjaink felnőttképzésére kihegyezett összefoglaló cikket arról, hogy minek nem kéne bedőlnie a cégvezetőknek és a HR-eseknek, amikor a munkatársak fejlesztésében gondolkodnak. Már ha számít, amit tudunk az agy működéséről.

Read more »
wise owl

Harcolj úgy, mintha igazad lenne, hallgass úgy, mintha tévednél

Több kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a pszichológiai biztonság érzete fontos összetevő egy ütőképes csapat életében. Kb. úgy lehetne leírni, hogy a vezető olyan környezetet teremt, melyben a csapattagok magabiztosan vállalhatják fel a véleményüket vagy végezhetik a munkát; anélkül, hogy tartaniuk kellene attól, hogy valaki ellenük fordítja, ha tévednek vagy büntetést kapnak, ha tévednek. A pszichológiai biztonság érzete lehetővé teszi, hogy bátran és nyíltan megkérdőjelezzük a hiedelmeket, véleményeket vagy épp azokat a módszereket, ahogyan a dolgokat csináljuk.
Ha fontosak számunkra ezek a dolgok, akkor érdemes megtanulni ügyesen egyensúlyozni a magabiztosság és a kétkedés között. Tapasztalatom szerint, egy egészséges mennyiségű kételkedés magunkban megóvhat bennünket attól, hogy arrogáns seggfejek legyünk. Vagy ahogyan egy ősi japán közmondás tartja: kevésbé vagyunk idegesítők, ha befogjuk a pofánkat. 🙂

Read more »

Stay updated!

Subscribe to our newsletter!