Megjelent! Cservenyák Tamás: Az emberi lények tanítása

“Nemrég belenéztem a tükörbe, és bevallottam magamnak, hogy tulajdonképpen tanár bácsi vagyok, mert hát az idők során bácsi is lettem, és annak ellenére, hogy két évtizede vállalkozóként is működöm, az csak egy mellékszál. Így aztán merészelhetek a tanításról is könyvet írni. Két és fél évig törtem rajta a fejem, hogy miként kéne ezt a témát megfogni. Semmiképp nem akartam észt osztani a közoktatás számára, mivel sose dolgoztam benne.

Mégis azt éreztem, hogy a gyerekek és a felnőttek tanítása sokkal fontosabb dolog annál, mint hogy nagy volumenben, hosszú távon, középszarul csináljuk, tisztelet a kevés kivételnek.”

“Az összes e-könyv, amit eddig írtam, a tudatosság fokozására próbálta rábírni az olvasót. Az első három az emberek vezetéséről szólt, amit lényegesen jobban lehet csinálni, ha a menedzserek felhasználják a napi munkájukban a mindannyiunk számára rendelkezésre álló vezetési, pszichológiai és viselkedéstudományi ismereteket, valamint a menedzsment-innovációs törekvések tanulságait, és nem csak ösztönösen működnek. A negyedik iromány saját magunk vezetésére fókuszált, arra, hogy miként segít a tudatosság az eredményesebb és boldogabb életvezetésben. Ezt az ötödik e-könyvet pedig azzal a küldetéssel a fejemben írtam, hogy a széles körben elterjedt és megszokott oktatási módszerek automatikus használata helyett egyre többen vegyék figyelembe azt, hogy miként tanulnak az emberi lények, ahelyett, hogy továbbra is széllel szemben igyekeznének könnyíteni magukon.“

Az emberi lények tanítása című “e-könyvnek az a célja, hogy elgondolkodtassa az olvasót a saját tanítási gyakorlatával kapcsolatban, akár ebből él, akár csak a munkája egy részét képezi ez a tevékenység, akár a magánéletben végez ilyesmit. Kifejezetten nem kívánom megmondani a tutit az oktatási rendszer megreformálásával kapcsolatban, még ha alkalmanként úgy is fog hangzani, hogy azt ekézem. Nem is lennék hiteles ebben, és átfogó koncepcióm sincs. Az egyén szintjére fókuszálok, arra, hogy bármelyikünk miként taníthatna élvezhetőbben és eredményesebben. Elsősorban tehát nem az iskola, hanem a munka világa adja gondolataim kontextusát, hiszen ebben mozgok nap mint nap. Ennek ellenére a fő üzenetek megerősíthetik azokat a pedagógusokat, akik eddig sem a főcsapáson jártak, és töprengésre késztethetik azokat is, akik nem elégedettek a szokványos módszerekkel végzett tanítás hatásfokával és a tanítványok motivációs szintjével.”

“Mesélek saját személyes megéléseket, sajnos többnyire elrettentő példákat, amelyeket tanulóként szereztem általános és középiskolában, valamint főiskolán és továbbképzéseken. Igyekszem megosztani az elmúlt 25 évben összegyűjtött tanításmódszertani ismereteimet és tapasztalataimat, valamint azt a tudást, amit az emberi tanulás viselkedéstudományi és neurobiológiai hátteréről megszereztem.”

Ha a fenti idézetek a könyvből felkeltették az érdeklődésedet, akkor szokás szerint ingyenesen letöltheted ide kattintva PDF-ben, valamint Kindle (azw3) és Apple iBooks formátumokban.

Figyelem! Csak erős idegzetűeknek! Olvasás saját felelősségre!

More blog posts:

The willpower trap

When we see others achieve their desires, their goals, we often admire their character or their determination they have been blessed with. We may think that if we are really committed to do something, we will succeed. Unfortunately, however, we oversimplify the nature of change when we conclude that it is only through willpower that we can achieve the goal we set out to achieve. If we fail to lose weight, can’t resist sweets or regularly work late from home, or have a notorious shopping compulsion, we simply say we couldn’t resist. But it’s too easy. What if there are other things beyond willpower that play a role in our failures or even our successes?

Read more »

What’s wrong with a “bring the solution, not the problem” attitude?

It is quite understandable that we don’t want our colleagues to keep complaining to us about problems and not take responsibility for the solution. But if we expect them to come to us only when they have the solution as well, they may be afraid to tell us and withhold problems that we should be aware of. Fortunately, it’s not that difficult to avoid the constant whining by creating a safe environment for colleagues to feel free to tell us their problems and bad news:

Read more »