De jó lett volna gyerekként megtanulni!

Belefutottam a Big Life Journal 5-11 éves gyerekeknek szóló színezős munkafüzetébe, ami a Growth Mindset magocskáit próbálja elültetni ifjú olvasói fejében. Azt tapasztalom a mindennapokban, hogy felnőttként is messze túl sokat foglalkoznak az emberek olyan dolgokkal, amire nincs ráhatásuk, és egyáltalán nem eleget olyanokkal, amiket a saját vagy mások érdekében módjukban állna megtenni. Hogy mit tanít az 50 oldalas könyvecske egyik lapja erről?

Belefutottam a Big Life Journal 5-11 éves gyerekeknek szóló színezős munkafüzetébe, ami a Growth Mindset (kb. fejlődési beállítódás/szemléletmód) magocskáit próbálja elültetni ifjú olvasói fejében. Azt tapasztalom a mindennapokban, hogy felnőttként is messze túl sokat foglalkoznak az emberek olyan dolgokkal, amire nincs ráhatásuk, és egyáltalán nem eleget olyanokkal, amiket a saját vagy mások érdekében módjukban állna megtenni. Hogy mit tanít az 50 oldalas könyvecske egyik lapja erről? Lássuk! (Zárójelben az én kommentjeim.)

Amire van ráhatásom:

  • saját céljaim,
  • saját viselkedésem,
  • saját erőfeszítésem/energiabefektetésem,
  • segítséget kérni másoktól eldönteni,
  • kivel barátkozom (óriási hatása van, hogy kivel töltesz sok időt),
  • tanulni az elkövetett hibákból (ahelyett, hogy újra ugyanazokat követném el),
  • vigyázni magamra/gondoskodni magamról (ahelyett, hogy szétbombáznám magamat),
  • kedvesnek lenni másokkal.

Amire nincs ráhatásom:

  • időjárás,
  • betegség (persze amit nem a saját hülyeségemmel, felelőtlenségemmel idéztem elő),
  • múltban elkövetett hibák,
  • amit muszáj megcsinálnom (kötelezettségeink, pl.: munka, házimunka, tanulás),
  • amit mások mondanak (akár személyesen, akár a médiában),
  • amit mások gondolnak (ez úgyis csak spekuláció),
  • kedvesek-e mások velem.

Meglehetősen egyszerű dolgokról van szó, végképp nincs benne semmi újdonság, mégis rengeteg figyelmi energiát pazarlunk el a második listában szereplő témákra. Pedig itt két stratégia lényegesen hasznosabb: az elfogadás vagy a leszarás. Gyakran azonban kell még egy segítség a továbblépéshez, hiszen a gondolataink hajlamosak újra elővenni a szokásos rágódógumit. Ez a segítség pedig az első listában lelhető fel. Amennyiben a figyelmünket azokra fókuszáljuk, könnyebben szabadulunk meg a bénító, lehangoló, és egyáltalán nem előrevivő gondolatoktól. 

Természetesen van mozgásterünk még a második listánál is, például asszertív módon viselkedni, nemet mondani, kinavigálni magunkat a helyzetekből, de ez már egy következő történet. 

Nem szégyen 30-40-50 évesen, sőt akár nyugdíjasként is megtanulni, amit egyébként alsó tagozatban jó lett volna.

More blog posts:

jutalom játékgépen

A változó jutalmak szerepe a viselkedés befolyásolásában

Ahhoz, hogy egy új viselkedésforma megszilárduljon, szükség van arra, hogy újra és újra beváljon számunkra, és jó érzéssel töltsön el, miután elvégeztük. Így gyökereznek meg a jó szokásaink és a rosszak egyaránt. A viselkedéstudomány szerint a szokások fenntartásában a későbbiekben a változó jutalmak (variable rewards) még erőteljesebb hatást gyakorolnak ránk. Nem annak a változatosságnak van jelentősége, hogy mindig más legyen a jutalom, hanem annak, hogy kiszámíthatatlanul érkezzen.

Read more »

Miért küzdünk a sokszínűség munkahelyi bevezetésével?

Kutatások és szakmai beszélgetések számolnak be arról, hogy a sokszínűség hogyan növeli a nyereséget, a termelékenységet vagy az innovációt. A DEI (vagy divatosabban DEI&B) már évek óta egyértelműen a HR napirendjén van, de nem is kell mélyreható elemzést végeznünk, mert mindannyian tapasztaljuk, hogy milyen kihívás a DEI gondolatát keresztülvinni a vezetőkön.

Read more »
jutalom

Jutalmak és incentívek: miért van jelentősége a megkülönböztetésnek?

Bár a magyar nyelvben jellemzően a jutalom kifejezést használjuk mindkettőre, a viselkedéstudomány angolul megkülönbözteti a “reward” és az “incentive” fogalmát. Hogy miért van ennek jelentősége? Azért, mert az agyunk eltérő területeivel vannak összefüggésben, és más-más funkciókat töltenek be. Ahogy erről már többször értekeztem a Tudatos Vezetés blogon, a viselkedésünket nagyobb részben szokásaink vezérlik, és kevesebbszer fordul elő, hogy átgondolt, tudatos döntéseket hozunk a mindennapi cselekvések előtt. Akkor is, ha hízelgőbb fordítva gondolni erre. Az autopilot üzemmóddal rengeteg energiát takarít meg ugyanis az agyunk, így nem füstöl el olyan gyorsan.

Read more »