Vezetőknek az irreális elvárásokon való nyafogás helyett

Az év elején többször is megfigyelhettem azt, hogy a vezetőkkel folytatott coachingok gyakori témája az irreális célkitűzések miatti picsogás. Valahogy úgy pattog ez a szervezeti ábra dobozai között, hogy a nagyfőnik frankón megvizslatnak mindenféle gazdasági, vállalati mutatókat és behasalják a trombitába, hogy idén 10 malac köll gyerekek, sálálálálá.

Azé’ mégiscsak nemsemmi ez – hümmögnek belátóan – úgyhogy, felszeletelik kisebb cubákokra, aztán elkezdik lefelé osztogatni a szervezetben, mint az ingyenes ételmintát a szupermarketben. Egyszercsak Pista, a karbantartó részleg vezetője kerül sorra, aki rácsodálkozik, hogy hát ezt a baromságot meg ki találta ki? Honnan vették ezeket a számokat? Pista magában még puffog egy kicsit, és mint a bölcsis kisgyerek, szót fogad és tovább disztributálja a cafatokat a csapattagoknak.

Kb. ekkor jövök én a gépére, épp velem virtualizálódik egy meetingen. Mondd meg, miféle dolog ez? Miért kell mindig többet elérni? Minek osztogatnak ilyen irreális elvárásokat az elefántcsonttoronyból?

Kérdem én a Pistáktól úgy direktbe a képernyőn keresztül-átellenben: 

Feltetted-e esetleg azt a kérdést a főnöködnek, amit nekem? Jelesül, hogy milyen információk, adatok alapján kerültek meghatározásra ezek a számok (KPI-ok)? Mert, ha esetleg megértenéd az értelmét, az is elképzelhető lenne, hogy nem is annyira logikátlan a célkitűzés.

Miért kell mindig többet csinálni?

Mert ezt hívják fejlődésnek. Valamiből többet vagy épp kevesebbet (pl. hibából) csináltok vagy esetleg ugyanazt, de hatékonyabban. Ha évről-évre ugyanazt éritek el, állítjátok elő, akkor mondhatjuk, nem léptetek semmit előre.

Irreálisak a célok?

Meglehet. Mi lenne reális szerinted? Mondjuk a cél 85%-a? Mi történik akkor, ha a kitűzött 100% helyett csak 85-öt érsz el? A bónuszod 85%-át kapod csak meg? Mennyi az? 100e Ft? Mi van, ha onnan nézzük, hogy éves szinten százezer forintért vettél magadnak nyugalmat? Nem hangzik annyira rossz dealnek.

Ha irreális az, amit kapsz, tűzz ki saját célt és érd el azt! Esetleg tegyél javaslatot arra, hogy szerinted mi lehet reális és miért.

Azért legyél körültekintő. Más tudja-e hozni azokat a KPI-okat? Mert, ha igen, akkor nyomós indokodnak kell lennie, hogy te miért nem. Esetleg megkérdezted őt arról, hogy hogyan csinálná, hátha neked is sikerülhet.

Akár meg is lehetne csinálni, de hát ahhoz kell ez meg ez és ilyen meg ilyen társosztály… 

Szuper, úgy hangzik számomra, mintha már terved is lenne. Volt esetleg alkalmad arra, hogy megbeszéld a főnököddel azt, hogy milyen peremfeltételeknek kellene teljesülnie ahhoz, hogy meg tudj felelni az elvárásoknak? Mi lenne, ha kezdeményező lennél a javaslataid alapján? Akár jól is kijöhetnél belőle…

De nem tudom átvinni az ötletem, mert mindig elakad valakin. 

Jogos, ez mindenhol így szokott lenni. Kik nem működnek együtt és miért? Mik akadályozhatják őket abban, hogy az ötleted mellé álljanak? Miért nem kezdeményezték ők a változást? Hogyan lehetne kimozdítani őket a status quo-ból? Milyen dolgoktól félnek, tartanak leginkább? Hogy lehetne egyszerűbb, kisebb dolgot kérni tőlük?

Ha ilyesmi kérdésekre szisztematikusan keresed a válaszokat, akkor olyan hatásfokod lesz, mint egy taktikai plazmaágyúnak és léptél egyet előre a vezetői készségeiben is.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Mi a HR igazgatók Top 3 prioritása 2023-ra?

Mielőtt még bárki megijedne, hogy én is beálltam a jósok és jövendőmondók sorába, az alábbi megállapításokat egy friss Gartner kutatásból merítettem. Évente megismételt, több mint 800 HR igazgatót megkérdező felmérésükben arra voltak kíváncsiak, hogy a jelenlegi külső környezet és körülmények közepette mire kellene nekik fókuszálni a jövő évben.

Read more »

A fejlettebb cégkultúra haszna krízishelyzetben

Még a 2016-ban megjelent, Vezetői séta a sztratoszférában című e-könyvemben írtam Frederic Laloux elméletéről az emberek közötti együttműködés fejlődésének fázisairól, valamint az ezekre rezonáló szervezeti kultúra szintekről. Az első a farkasfalka jellegű szerveződés, ahol vezérelvként az erősebb kutya párosodik és a megbízható rokonokból-cimborákból kerülnek ki az elit tagjai.

Read more »

Stay updated!

Subscribe to our newsletter!