Seggfej főnök vagy?

Mindannyian viselkedünk néha úgy, mint egy seggfej. Azonban vannak olyanok, akik notórius seggfejek. Minden vezető potenciális jelölt a seggfej jelzőre, mert szinte folyamatos nyomás alatt vannak, ráadásul a cégük is bátorítja is őket abban, hogy lekezeljék a munkatársaikat. Rendszerint lealázzák a kollégákat, a munkahelyet Forma 1-es versenypályának képzelik, mindenhol vitát gerjesztenek és ráadásul meg is akarják nyerni.

Sokba kerül ez mindenkinek: a cégnek, a beosztottaknak és végül a vezetőnek is.

Ki érdemli meg, hogy seggfejnek tartsák?

Általában azokat illetjük ezzel a jelzővel, akik idegesítenek bennünket vagy épp az utunkban állnak. Munkahelyi környezetben azonban érdemes egy picit pontosabban definiálni, hogy megkülönböztessük azokat a munkatársakat vagy ügyfeleket akiket egyszerűen nem szeretünk azoktól, akik valóban megérdemlik ezt a jelzőt. Hogyan lehet különbséget tenni azok között, akiknek épp rossz napjuk van (“átmeneti seggfejek”) és az undok, destruktív emberek között (“minősített seggfejek”), akik komoly kitartásról tesznek tanúbizonyságot, amikor arról van szó, hogy lehetőleg kellemetlenül, szarul érezd magad?

Íme három intő jel, ami arra utal, hogy egy igazi seggfejjel beszéltél:

  • miután beszélgettél vele, alsóbb rendűnek, megalázottnak, inkompetensnek, elnyomottnak érzed magad,
  • bénább, ügyetlenebb embernek tartod magad, mint a beszélgetés előtt,
  • nála gyengébb, kevésbé befolyásos emberen tölti ki a dühét.

Sajnos a seggfej viselkedés nem mindig nyílt vagy könnyen felismerhető, ugyanis a ravaszabb seggfejek cserébe még intelligensek is, és rendelkeznek elegendő önkontrollal ahhoz, hogy kártékony tevékenységüket olyankor fejtsék ki, amikor más nem éri tetten őket.

Mennyibe kerül a seggfej viselkedés?

Ha maradt még kétséged afelől, hogy milyen kárt okoz egy seggfej főnök, akkor gondolj a fluktuáció növekedésére, a munkahelyi hiányzásokra, az elkötelezettség csökkenésére, a nyugtalanságra, a cég vagyonának gondos kezelésére és az egyéni és csapatteljesítmény hanyatlására. Hogy még konkrétabbá tegyem a probléma súlyosságát, mutatok egy példát a TCA (Total Cost of Assholes) számítására. Egy angliai tanulmánysorozat szerint a seggfej főnökök hatására a közvetlenül érintett munkavállalók 25%-a, míg a “szemtanúk” 20%-a hagyja ott a céget, míg a seggfej viselkedések átlagos aránya 15%.
Ha például egy új munkavállaló összes költsége (amíg produktívvá válik), 3 millió forint, akkor az éves költség egy 150 fős vállalat esetében kb. 17 millió forint. Ha egy “áldozatra” átlagosan két “szemtanú” jut, akkor ez további 27 millió forint, azaz összesen 44 misi.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Egy szakajtó menedzsment haiku című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!

More blog posts:

Lesz-e vajon hómofisz-áttörés hosszabb távon?

Amikor első gyermekünk született, akkor hallottam egy jópofa dumát, miszerint három dolgot csinál egy pici baba: eszik, alszik és hasonlít. Amikor pedig először tapasztalhattuk meg életünkben ezt a tavaszi karanténosdit, a gondolataikat publikusan megosztók egy dolgot csináltak főállásban: jóslatokba bocsátkoztak.

Read more »

Tuti önkontroll-támogató stratégiák

Úgy tűnik, hogy ha nyár, akkor a viselkedéstudománynak van szezonja nálam, legalábbis tavaly is és az idén is erre kanyarodott az érdeklődésem 25 fok felett. A LinkedIn-en és a Tudatos Vezetés Facebook csoportban indítottam egy szösszenet-sorozatot a kognitív torzításokról (legutóbbi például a veszteségkerülésről szólt, ami lentebb fontos szerepet kap), valamint nemrég blogbejegyzést írtam saját magunk megzabolázásának négyféle módjáról, valamint a túlzott magabiztosságról, Richard Thaler viselkedési közgazdász Nudge című könyve alapján.

Read more »

A túlzott magabiztosságról, avagy mindannyian átlag felettiek vagyunk

Legalábbis azt gondoljuk magunkról, tisztelet a kivételnek. Pedig nem kell hozzá túl komoly matematikai felkészültség, hogy belássuk: ez lehetetlen. Richard Thaler, a viselkedési közgazdaságtan egyik nagy spílere, Nudge (2008) című alapművében egy nagy kupac kutatást lapátolt össze arra vonatkozóan, hogy az emberek többsége túlértékeli esélyeit és saját magát egy csomó témában.

Read more »