Mire jó a magas IQ?

Biztosan már Te is töltöttél ki puszta kíváncsiságból – vagy kötelező jelleggel, pl. állásinterjú során – IQ-tesztet. Kijavították, megvolt az értékelés, és kaptál egy számot. Ha a szerencsésebbek közé tartozol, akkor átlagos vagy afeletti eredmény született. Vajon a kapott eredményből milyen következtetéseket lehet levonni az munkára és személyiségre vetítve?

Csak, hogy ne kelljen sokat agyalni, elárulom hogy, az ég adta világon semmit…

A magasabb IQ nem jelent magasabb jövedelmet, nagyobb sikert, több biztonságot vagy boldogságot. Csupán egy mérőszám, amivel az absztrakt érvelő képességedet mérik. Sok neves cég esik abba a hibába, hogy felvételeik során IQ-teszttel is felmérik a jelentkezők “szellemi képességeit”, és mégse kapnak reális képet arról, hogy valóban a legjobb embereket választják-e ki.

Miért is?

Bizonyított tény, hogy az IQ-tesztek eredményei egy bizonyos szint után már nincsenek összefüggésben a tesztkitöltő potenciális sikerfaktorával, vagyis nem azokban van a legnagyobb potenciál egy felvételi során, akik a legmagasabb IQ-val rendelkeznek. Nem azt állítom, hogy bármilyen alacsony IQ-val lehetsz sikeres, de a kép színesebb egy picivel.

Például vegyük a 150-es IQ-val rendelkező Albert Einsteint, illetve a világ legokosabb emberének kikiálltott Chris Langant (195 és 210 közötti az IQ-ja). Langan eredménye 30%-kal több, mint Einsteiné. Ez azt jelenti, hogy Langan 30%-kal okosabb, sikeresebb Einsteinnél? Aligha.

A mágia abban van, ha megérted, hogy az IQ teszt – leegyszerűsítve – agyi idegpályák közötti kapcsolatokat mér. Itt nincs jó vagy rossz. Van ilyen meg olyan.

Igaz ugyan, hogy egy szintig van összefüggés az IQ hányados és a sikeresség között, de hangsúlyozom, csak egy szintig! (70 alatt: mentálisan korlátozott, 100: átlagos, 100 fölött: elég a főiskola elvégzéséhez). Ez a szint kb. 120 körüli van, e felett a plusz IQ-pontok már nincsenek hatással sikerfaktorodra. Más szóval egy 180-as IQ-érték nem azt jelenti, hogy sokkal sikeresebb leszel az életben, mint ha csak 140 lenne. Én úgy fogalmaznék, hogy 120-as IQ felett már elég intelligens vagy ahhoz, hogy sikeres legyél. A többi csak rajtad áll.

Mégis, akkor miért olyan elterjedt Lewis Terman IQ-tesztje?

A válasz kézenfekvő. Nem igényel nyelvismeretet vagy speciális tudást, bárki ki tudja tölteni és nagyon egyszerű a kiértékelése. Mondhatnám úgy is, hogy a lusta HR-esek tesztje. Végülis csináltak valamit…

Fontos, hogy Te ne ess abba a hibába, hogy az alkalmazottaidat az IQ-juk alapján válogatod, hanem olyan módszerekre hagyatkozz, amikből megalapozottabb következtetéseket tudsz levonni.

More blog posts:

A közösségi média algoritmusok kinyírják a blogolást?

Sose gondoltam, hogy egyszer azon fogok töprengeni, érdemes-e folytatni a blogolást, pláne nem a Tudatos Vezetés blog közelgő tizedik születésnapja előtt pár hónappal. A Google mellett főleg a Facebook, de kisebb mértékben a LinkedIn is hosszú éveken át nagy segítségemre volt a forgalomterelésben, hálás köszönet érte. Szimbiózisban éltek a tartalomkészítők és az ingyenes közösségi média szolgáltatók, hiszen attól érdekes egy hírfolyam, hogy vannak benne értékes tartalmak.

Read more »

Út a hülyeségtől hülyeségig, és a magabiztosságtól magabiztosságig

Borozgattunk és beszélgettünk a hétvégén egy nagy tapasztalatú fejlesztőmérnök cimborámmal, és szóba került egyik kedvenc témám, amivel kapcsolatban Besenyő Pista bácsi alkotott anno maradandót felejthetetlen előadásában: hogy “mi hülyeség és mi nem az”. Barátom rávilágított, hogy érdemes csínján bánni a magas lóról hülyeségnek minősítéssel, hiszen könnyen lehet, hogy elég szűk vonatkoztatási rendszerhez képest tűnik valami hülyeségnek. Valóban, igen gyakran előfordul, hogy tudás-, ismeret- vagy tapasztalathiány van a háttérben, vagy egyszerűen csak a beszélő nézőpontjából nincs értelme valaminek.

Read more »

Mi mindent kaptam a TEDxEgertől?

Bár már sok éve nézegetek TED videókat, még csak most szombaton estem át a TED-tűzkeresztségen. Ez persze nem volt véletlen, valahogy eddig nem szántam rá magam, hogy egy egész délutánon keresztül előadásokat hallgassak, még akkor sem, ha több hazai rendezésű esemény szervezői és előadói között jó pár régi ismerősöm, kollégám is feltűnt már. Az előadásokkal ugyanis nem mondhatnám, hogy felhőtlen lenne a viszonyom. Életem során az előadásokon töltött nem kevés időm 95%-ában halálra untam magam.

Read more »