Mire jó a magas IQ?

Biztosan már Te is töltöttél ki puszta kíváncsiságból – vagy kötelező jelleggel, pl. állásinterjú során – IQ-tesztet. Kijavították, megvolt az értékelés, és kaptál egy számot. Ha a szerencsésebbek közé tartozol, akkor átlagos vagy afeletti eredmény született. Vajon a kapott eredményből milyen következtetéseket lehet levonni az munkára és személyiségre vetítve?

Csak, hogy ne kelljen sokat agyalni, elárulom hogy, az ég adta világon semmit…

A magasabb IQ nem jelent magasabb jövedelmet, nagyobb sikert, több biztonságot vagy boldogságot. Csupán egy mérőszám, amivel az absztrakt érvelő képességedet mérik. Sok neves cég esik abba a hibába, hogy felvételeik során IQ-teszttel is felmérik a jelentkezők “szellemi képességeit”, és mégse kapnak reális képet arról, hogy valóban a legjobb embereket választják-e ki.

Miért is?

Bizonyított tény, hogy az IQ-tesztek eredményei egy bizonyos szint után már nincsenek összefüggésben a tesztkitöltő potenciális sikerfaktorával, vagyis nem azokban van a legnagyobb potenciál egy felvételi során, akik a legmagasabb IQ-val rendelkeznek. Nem azt állítom, hogy bármilyen alacsony IQ-val lehetsz sikeres, de a kép színesebb egy picivel.

Például vegyük a 150-es IQ-val rendelkező Albert Einsteint, illetve a világ legokosabb emberének kikiálltott Chris Langant (195 és 210 közötti az IQ-ja). Langan eredménye 30%-kal több, mint Einsteiné. Ez azt jelenti, hogy Langan 30%-kal okosabb, sikeresebb Einsteinnél? Aligha.

A mágia abban van, ha megérted, hogy az IQ teszt – leegyszerűsítve – agyi idegpályák közötti kapcsolatokat mér. Itt nincs jó vagy rossz. Van ilyen meg olyan.

Igaz ugyan, hogy egy szintig van összefüggés az IQ hányados és a sikeresség között, de hangsúlyozom, csak egy szintig! (70 alatt: mentálisan korlátozott, 100: átlagos, 100 fölött: elég a főiskola elvégzéséhez). Ez a szint kb. 120 körüli van, e felett a plusz IQ-pontok már nincsenek hatással sikerfaktorodra. Más szóval egy 180-as IQ-érték nem azt jelenti, hogy sokkal sikeresebb leszel az életben, mint ha csak 140 lenne. Én úgy fogalmaznék, hogy 120-as IQ felett már elég intelligens vagy ahhoz, hogy sikeres legyél. A többi csak rajtad áll.

Mégis, akkor miért olyan elterjedt Lewis Terman IQ-tesztje?

A válasz kézenfekvő. Nem igényel nyelvismeretet vagy speciális tudást, bárki ki tudja tölteni és nagyon egyszerű a kiértékelése. Mondhatnám úgy is, hogy a lusta HR-esek tesztje. Végülis csináltak valamit…

Fontos, hogy Te ne ess abba a hibába, hogy az alkalmazottaidat az IQ-juk alapján válogatod, hanem olyan módszerekre hagyatkozz, amikből megalapozottabb következtetéseket tudsz levonni.

More blog posts:

Miért nem szeretünk tanulni? – 2. rész: a munkahely

A poszt első részében egy picit más szemszögből is ránéztünk arra, hogyan öli ki belőlünk az iskola a tanulás iránti vágyat, hogyan válnak a gyerekeink a branding eszközévé. Gondolhatnánk, hogy oké-oké, túl kell élni és kész. Akár lehetne, csakhogy az iskola befejeztével nincs vége a megpróbáltatásainknak.

Read more »

Hogyan segítheted elő, hogy a beváljon az új csapattag?

Manapság egyre több vezető érti meg, mennyire fontos a munkatársak megtartása, nemcsak azoknál, akik régebben velük dolgoznak, hanem az újonnan érkezetteknél is. Rájöttek, mekkora macera, idő és költség újrakezdeni a keresést, ha emberünk nem válik be a próbaidőben, és az is egyre jobban fáj, hogy valakinek addig is végeznie kell azt a munkát, amin az idejekorán elküldött/lepattanó kolléga ténykedett volna, vagy ha új tevékenységekről van szó, azok elkezdése még tovább fog csúszni.

Read more »

Hogyan konstruálja meg az agyunk az érzelmeket?

Harmadik, az érzelmek idegtudományi hátterét körbejáró cikkemet, melyet Lisa Feldman Barrett How Emotions are Made című könyve alapján írtam, valahol ott hagytam abba, hogy a világ dolgainak érzékelése és az érzelmek mögött is mentális koncepcióink állnak. A szerző a könyv következő fejezetében a téma fejlődéslélektani és biológiai hátterét fejtegeti tovább.

Read more »