Milyen előnyöket rejt a lustaság?

Nemrég megkerestek, hogy egy vezetőt kellene coacholni, segíteni őt vezetői képességeinek fejlesztésében. Volt is AC-n, annak rendje-módja (?) szerint és kapott visszajelzést arra vonatkozóan, hogy miben kellene fejlődnie. Találkoztam vele, hogy átbeszéljük hogyan tudnék segíteni. Azt mondta, hogy valóban kapott visszajelzést a főnökétől, hogy miért nem őt választották egy magasabb pozícióra és miben kellene fejlődnie. Ugyanakkor, amikor ezeket megosztotta a beosztottaival, nem értette senki, nem tudták megerősíteni a vezető visszajelzéseit.

A feedback hitelességét tovább erodálta az, hogy a vezető informális csatornákon keresztül azt az információt kapta, hogy azért nem őt választották, mert külföldi pasit szerettek volna a pozícióba. Átgondoltam a teljes repertoáromat, de sajnos nem találtam benne olyan tudást, amivel külföldivé és pasivá tudtam volna coacholni. Még külön-külön külföldivé és pasivá sem. 🙂

Persze értem én, hogy diszkriminatív lett volna megmondani az igazat, de talán lett volna más út is, minthogy gyártanak valami kitalált indokot, amivel utána csak további bonyodalmakat okoznak. Se a vezető nem tud mit kezdeni vele, se szegény HR-es…

Végül aztán abban maradtunk, hogy hát nincs mit tenni, akkor ne csináljunk semmit.

Pár nap múlva felhívott a HR vezető és kérdezte a véleményem, hogy miért nem dolgozunk együtt végül.

– Mert nincs belépési pont. – mondtam. – Nincs probléma. Egy hiteltelen visszajelzés nem motivál senkit sem változtatásra. Nem lehet egyént vagy szervezetet fejleszteni úgy, hogy nincs fájdalompont vagy valami eltökélt cél.

– Illetve, hát akár lehet, de őszintén szólva lusta vagyok. – folytattam. Aránytalanul nagy energia- és időbefektetést igényelne, amit egy ilyen sziutációba kellene tennem ahhoz, hogy változzon a viselkedés.

Lusták vagyunk abban az értelemben, hogy nem szeretünk reménytelen helyzetek megoldásán feszengeni, emberekre ráerőltetni valamit, amit nem akarnak, vért pisilni egy projekten, aminek nem tudtak támogatást szerezni, szájkaratésokkal azon vitatkozni, hogy miért nem történik meg az, amiről beszélnek, stb. Az ilyen problémákat inkább meghagyjuk a feltörekvő, ambíciózus versenytársainknak, szívjanak ők ezekkel. Mi szívesebben maradunk azoknál az ügyfeleknél, akik elkötelezettek a változtatás mellett. Szerencsére ilyenből is van sok. Ezzel azt nyerjük, hogy sikeresek a projektjeink, a kollégáink pedig imádnak velünk dolgozni, mert jó témákon fejlődhetnek és motivált emberekkel nagyobb hatást érhetnek el az ügyfeleknél.

Szoktam mondani, hogy akár egy tehenet is meg lehet tanítani fára mászni, csak sokkal könnyebb, ha egy mókussal kezded.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Ha nincs akarat, a legprofibb segítő is kevés lesz

A napokban tekintettük meg a Katonában a Háztűznéző című előadást, amit Gogol eredetileg Kérők címen kezdett el írni, több mint 180 évvel ezelőtt. A darabnak valószínűleg több rétege van, de engem az fogott meg, hogy az író milyen jól megragadja művében a felszínességet, a tehetetlenséget, a motiválatlan tengés-lengést, a sült galamb szájba repülésének igényét, persze nem megelégedve akármilyen fűszerezéssel. A kimondhatatlan vezetéknevű orosz hivatalvezető, ránézésre negyvenes agglegény nősülni “szándékozik”, bár a kerítő asszonyság három hónap alatt nem tudta elérni nála, hogy egyetlen célszemélyt is felkeressen.

Read more »

Kritizálás helyett inkább gondolkodj kritikusan

Ugyanis annak több értelme van. A kritizálás leggyakrabban arról szól, hogy valaki más tevékenységének eredményében találunk kifogásolni valót, elsősorban a saját nézőpontunkból, saját tapasztalataink, meggyőződéseink, hiedelemrendszerünk, tudásunk és látókörünk alapján. A kritizálás tehát mindezeknek köszönhetően egyrészt meglehetősen gyenge alapokon áll, másrészt igen ritkán tartalmaz jól megvalósítható, kontextusba illő alternatív megoldási javaslatot. A klasszikus mondást idézve: fikázni könnyű, alkotni nehéz.

Read more »

Az önbizalom szerepéről, megerősítésének lehetőségeiről Nr2.

Legutóbbi írásomban bemutattam 6 „életmentő technikát”, amelyekkel nehéz helyzetekben helyrállíthatjuk önbizalmunkat és ötleteket generálhatunk, hogy sikeresen kilábaljunk egy szorított helyzetből. Mai írásomban bemutatok 6 hosszútávú gyakorlatot a stabil önbizalom/önbecsülés kiépítése érdekében. Az önbizalomkutatás egyik meghatározó személyisége Nathaniel Branden (kanadai-amerikai pszichoterapeuta), „Az önbecsülés hat pillére“ című könyvében tágabb kontextusban is bemutatja az önbecsülés és az önbizalom meglétének, kialakításának kérdéseit, alább ennek kivonatát ismertetem.

Read more »

Stay updated!

Subscribe to our newsletter!