Miféle visszajelzésnek lenne értelme a vezetők számára?

Ezt a fogós kérdést tettük fel magunknak néhány évvel ezelőtt. Könnyű lenne rávágni, hogy bármilyen visszajelzés hasznos. Ez azonban sajnos nem igaz. Nem csak adatra van ugyanis szükségünk, hanem releváns és jó minőségű adatra.

Amikor az Act2Manage applikáció első verzióját megmutattuk néhány HR igazgatónak és vállalati L&D szakembernek még 2015-ben, gyakorlatilag azonnal felmerült bennük az igény arra, hogy egy vezetőfejlesztő applikáció ne csak az on-the-job ismertszerzésben, a meglévő tudás felidézésében, valamint a tanultak gyakorlatba ültetésében nyújtson hathatós segítséget, hanem a vezetők tényleges viselkedésével kapcsolatban is lehessen vele gyűjteni visszajelzéseket. Ezt azonban egyáltalán nem találtuk egyszerű kihívásnak. Először is, olyan visszajelző rendszernek van csak haszna, aminek értelme is van, azaz jó minőségű adatot produkál. Másrészt anonim, és megfelel a GDPR előírásainak. Harmadrészt képes azoknak a visszajelzését is kezelni, akik nem felhasználói a vezetőfejlesztő applikációnak. Negyedrészt könnyen kezelhető és értelmezhető, továbbá időkímélő és felhasználóbarát.

Nem kevés töprengés, valamint statisztikai és kérdőív-szerkesztési kutakodás után arra jutottunk, hogy akkor lesz értelmes a visszajelzés a vezetők számára, ha:

  • az emberek vezetése tekintetében releváns viselkedéseket vizsgál (mennyire csinál a delikvens olyan dolgokat, amelyek tényleg fontosak)
  • azokat kérdezi meg, akik a mindennapokban, saját szemükkel rálátnak a vezető viselkedésére (tehát nem a feletteseiket, hanem a beosztottaikat kell megkérdezni)
  • arra kérdez rá, amit a válaszadó valóban meg tud ítélni a saját tapasztalatából és nézőpontjából, nem csupán a véleményéről érdeklődik
  • a válaszok nem minősítések/osztályzatok, mivel a kapcsolódó kutatások alapján jellemzően sokkal kisebb a korreláció a különböző értékelők ugyanarra az emberre vonatkozó osztályzatai között, mint az egyes értékelők különböző emberekről adott osztályzatai között (tehát többet mondanak az osztályzatok az értékelőről mint az értékeltről)

Az Act2Manage applikáció vadonatúj, a napokban élesített vezetői értékelés funkciójának állításaihoz a 2012-ben a KPMG Akadémiával együttműködésben végzett, majd 2017-ben a Menedzsmentor csapatával megismételt, Henry Mintzberg modelljére épült kutatásunk állítássora adta az kiindulópontot, de azt a fent felsorolt szempontok alapján számottevően módosítottuk. Egy éven keresztül dolgoztunk azon, hogy kialakítsuk a visszajelző funkció működési logikáját, és véglegesítsük azt a 14 állítást, amivel kapcsolatban a felhasználó először önértékelést végez, majd pedig beosztottait felkéri ugyanezen dimenziók mentén a visszajelzés-adásra. A riport az aggregált válaszokat mutatja meg számára, ami összehasonlítható az önértékelésével, később pedig a korábbi beosztotti visszajelzésekkel is. Az egyes területeken a vezető javaslatokat kap arra, hogy az app segítségével miképpen tud fejlődni az adott témában. Igény szerint, de minimum három hónap múlva, a felmérés megismételhető, hogy a viselkedésváltozás visszamérhető legyen.

Az első perctől az vezérelt bennünket az Act2Manage app fejlesztése során, hogy miképp tudunk értéket adni a felhasználóinknak. Ilyen érték például, hogy a mindennapi életben felmerülő, konkrét dilemmák megoldásához nyújt segítséget, vállalástételre buzdítással növel a gyakorlatba ültetés valószínűségét, utánkövetéssel és udvarias bökdöséssel támogatja a viselkedésváltozás meggyökereztetését, egyszerű és rövid mikrotanulási tartalmaival elősegíti az időhatékonyságot, könnyen emészthető és humoros stílusa pedig a tanulást teszi élvezhetőbbé. Az értelmes, alaposan átgondolt visszajelzés-kérési funkció egy következő lépést jelent az értékteremtésben. Látja belőle a vezető, hogy mennyire nézik ugyanazt a mozit a beosztottaival, és az idő előrehaladtával azt is meg tudja állapítani, hogy a viselkedésének módosítása mennyire érzékelhető a csapattagjai számára, esetleg hol van még szükség további finomhangolásra.

A riporthoz természetesen, az adatvédelmi előírásoknak megfelelően, csak magának a felhasználónak van hozzáférése, így kizárólag az ő saját fejlődéséhez biztosít muníciót. A HR számára azonban hasznos, összesített információkkal szolgálhatunk, ha megvizsgáljuk, hogy vannak-e olyan vezetői viselkedések, ahol kiemelkedően sok vezető kap a vállalatuknál magas értékelést, vagy akadnak-e olyan területek, amelyekben a vezetőik jelentős hányada a beosztotti visszajelzések alapján egyáltalán nem jeleskedik.

Az Act2Manage applikációt kis-, közép- és nagyvállalati ügyfelek számára fejlesztettük. Ha érdekel részletesebben, miként támogatja a vezetők fejlődését ez a mobiltanulási eszköz, akár önmagában, akár erőteljes hatást gyakorló blended learning programok részeként, vedd fel velünk a kapcsolatot!

More blog posts:

A mobil tanulás hatása az üzleti eredményekre

Nagy öröm látni, amikor mások is erőfeszítést tesznek arra vonatkozóan, hogy a különféle képzési kezdeményezések eredményességét adatokkal is alá tudják támasztani. Az úgy volt, hogy összefogott a Fuse nevű digitális tanulási keretrendszer fejlesztő cég (nem, nem Learning Mangement System, hanem egy másféle alternatíva), a University College London Artificial Intelligence központja, valamint ügyfelük, a 420 kiskereskedelmi üzletében 3000 alkalmazottat foglalkoztató Carpetright cég, kb. olyasmi profillal, mint itthon a Diego.

Read more »

Ha nincs akarat, a legprofibb segítő is kevés lesz

A napokban tekintettük meg a Katonában a Háztűznéző című előadást, amit Gogol eredetileg Kérők címen kezdett el írni, több mint 180 évvel ezelőtt. A darabnak valószínűleg több rétege van, de engem az fogott meg, hogy az író milyen jól megragadja művében a felszínességet, a tehetetlenséget, a motiválatlan tengés-lengést, a sült galamb szájba repülésének igényét, persze nem megelégedve akármilyen fűszerezéssel. A kimondhatatlan vezetéknevű orosz hivatalvezető, ránézésre negyvenes agglegény nősülni “szándékozik”, bár a kerítő asszonyság három hónap alatt nem tudta elérni nála, hogy egyetlen célszemélyt is felkeressen.

Read more »

Kritizálás helyett inkább gondolkodj kritikusan

Ugyanis annak több értelme van. A kritizálás leggyakrabban arról szól, hogy valaki más tevékenységének eredményében találunk kifogásolni valót, elsősorban a saját nézőpontunkból, saját tapasztalataink, meggyőződéseink, hiedelemrendszerünk, tudásunk és látókörünk alapján. A kritizálás tehát mindezeknek köszönhetően egyrészt meglehetősen gyenge alapokon áll, másrészt igen ritkán tartalmaz jól megvalósítható, kontextusba illő alternatív megoldási javaslatot. A klasszikus mondást idézve: fikázni könnyű, alkotni nehéz.

Read more »