Mi a HR igazgatók Top 3 prioritása 2023-ra?

Mielőtt még bárki megijedne, hogy én is beálltam a jósok és jövendőmondók sorába, az alábbi megállapításokat egy friss Gartner kutatásból merítettem. Évente megismételt, több mint 800 HR igazgatót megkérdező felmérésükben arra voltak kíváncsiak, hogy a jelenlegi külső környezet és körülmények közepette mire kellene nekik fókuszálni a jövő évben.

Mindannyian tapasztaljuk azt a három, erőteljes befolyásoló tényezőt, ami mostanában megnehezíti a vállalatok életét: (1) a gazdasági nyomás/lejtmenet, (2) az akadozó globális ellátási lánc, valamint (3) a munkaerőhiány és a munkaerő erőteljesen növekvő költsége.

A felsorolt környezeti hatások kontextusában az alábbi három prioritás emelkedett ki a kutatásból:

1. Vezetői hatékonyság (Leader and manager effectiveness)

A válaszadók 60%-a számára a vezetők fejlesztése top prioritás lesz jövőre, és a HR vezetők (önkritikus, a tényt felvállaló) egynegyede szerint a jelenleg alkalmazott vezetőfejlesztő megközelítésük nem készíti fel a menedzsereket a kihívásokra. A kutatási beszámoló azt állítja, hogy “emberibb” vezetői attitűdre van szükség (“human” leadership). Oké, visszafogom magam, és nem teszek cinikus észrevételt arról, hogy eddig mi a lóf@sz jellegű vezetés kellett volna? Gépies vagy állatias? (Mégse fogtam vissza magam 🙂 )

2. Változásmenedzsment (Organizational design and change management)

A HR igazgatók 53%-a sorolta elsődleges fontosságú kategóriába a változásmenedzsmentet. Egyúttal 43% azt is megállapította, hogy a kollégák már kimerültek a sok változástól. Ráadásul ezt alátámasztja egy korábbi kutatásuk is: a 2016-ban a Gartner Workforce Change Survey-ben még a válaszadók 74%-a azt mondta, hogy hajlandó változtatni a munkahelyi viselkedésén, ha a szervezeti változások ezt szükségessé teszik, 2022-ben ez az arány már csak 38%, azaz kábé a fele! Ebből egyenesen következik, hogy ezt valahogy ügyesebben kell csinálni a jövőben, főleg ha top prioritás…

3. Munkavállalói élmény (Employee experience)

47%-a a válaszadóknak gondolja ezt a legfontosabb fókuszterületek egyikének 2023-ra. (Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy a másik fele a válaszadóknak miért nem…) Tapasztalataim szerint a vállalatok kisebbik hányadának korábban se volt mindegy, miként érzik magukat a kollégáik a munkahelyen. A nagyobb része meg mostanában tanulta meg, amikor hosszú tömött sorokban távoztak tőlük az emberek. Oké, hogy a ló túloldalára is sikerült minden szereplőnek már átesni, láttunk azokra is példákat mind a munkavállalók, mind a munkáltatók részéről, de láthatóan növekszik azoknak a cégeknek az aránya, akiknek szándékukban áll olyan kultúrát építeni, ahova a dolgozók többsége szívesen és nem gyomorgörccsel érkezik reggelente. Ebben pedig, teszem hozzá már én, a sok közül két tényező kiemelkedő hatással van jelen: az egyik a tisztességes anyagi megbecsülés (Herzberg szerint az egyik higiéniás tényező a motivációban), a másik a vezetői viselkedés (ami, ha már Herzbergnél tartunk, részben a higiéniás tényezőkhöz, részben a valós munkahelyi motivátorokhoz kapcsolódik szorosan). 

Még két érdekes adatot közölt a Gartner, ami ide releváns: a HR igazgatók 44%-a bevallja, hogy náluk nincs vonzó karrierút a dolgozók előtt, egy korábbi kutatásukból pedig az látszik, hogy a dolgozók csupán egynegyede lát maga számára a cégen belül karrierlehetőséget, 4-ből 3 inkább házon kívül tartja ezt lehetségesnek.

Gartner kutatás két további prioritásról is beszámolt, mind negyedik és ötödik a listán: továbbra is a toborzást (kiegészítve a belső pályázatok lehetőségével és a profibb onboarding-gal), valamint annak kitalálását és tesztelgetését, hogy miként fogunk a jövőben dolgozni az adott cégnél (future of work).

A HR-es és a felső vezető olvasókat kérdezem: nálatok is hasonlók a prioritások 2023-ra?

Ha igen, akkor valószínűleg tudunk segíteni, attól függően, hogy hol tartotok épp az úton, akár az alapok lerakásával (Tudatos Vezetés I.), akár a folytatással, ha az alapok már tényleg jól működnek, és a vezetők nem ott rontják el. Tudatos Vezetés PRO programunk a viselkedéstudomány (behavioural science) és az idegtudomány (neuroscience) 21. századi felfedezéseire építve segít a vezetőknek a személyes továbbfejlődésben, munkatársaik megtartásában, az elköteleződés és a teljesítmény fokozásában, valamint az eredményesebb változáskezelésben. Ha cég képviseletében, ügyvezetőként vagy HR igazgatóként érdekelnek a részletek, szívesen mesélünk róla többet. E-mail: [email protected]

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Egy szakajtó menedzsment haiku című, legújabb e-könyvét

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!

More blog posts:

A szakkönyvolvasás nem sokat ér

Valószínűleg a címben szereplő kijelentés elég furcsán hangzik valakitől, aki több száz szakkönyvet olvasott el, továbbadható tudományának jelentős részét nekik köszönheti, nem beszélve az elmúlt évtizedben elfogyasztott galuskák megzsírozásáról, a különféle közlekedési eszközökön megtett kilométerek szponzorálásáról, vagy a szükséges mennyiségű D-vitamin tóparti begyűjtésének lehetőségéről.

Read more »

Itt az ideje, hogy kiganézd az inboxod!

Öt évvel ezelőtt még pont olyan emberke voltam, mint amilyen jó eséllyel te magad is vagy: legalább öt-hatezer levéllel a beérkezett üzenetek mappában. Több tucat, vagy akár száz is belőlük olvasatlanként megjelölve, mert azokkal még kell kezdeni valamit.

Read more »

Miért érhetné meg neked is az évértékelés-évtervezés?

Az idei lesz a hetedik alkalom, amikor a YearCompass használatával értékelem az évet, és tervezem meg a következőt. Az első alkalommal 150 ezer társam volt ebben, tavaly pedig már 1.2 millió. Azt hiszem, nincs jobb visszaigazolása annak, hogy van értelme, minthogy az ember éveken át kitart mellette, és veszi rá a fáradságot. Személyes tapasztalatom, hogy sokat segít a fókusztartásban, valamint ha havi rendszerességgel ránézünk a tervekre, pontosan látjuk, hol tartunk ehhez képest az adott pillanatban.

Read more »