Persze nem könnyű a megfelelő szűrőket egyik napról a másikra kitalálni. Olykor bele kell futnunk olyan felesleges beszélgetésekbe, amik zsákutcának bizonyulnak, hogy megtanulhatjuk melyek azok a helyzetek, amikre érdemes már az elején udvarias nemet mondani.
Például, nemrég megkeresett bennünket egy nagyon szépen fejlődő, izgalmas termékeket fejlesztő cég HR vezetője és az első beszélgetés során mindketten úgy éreztük, hogy tudnánk és szeretnénk is együtt dolgozni. Végül aztán munkásságunk egyik legfurcsább visszajelzését kaptuk: szimpik voltunk, de azért nem bennünket választottak, mert az egyik versenytársunk csapata nagyobb, többen vannak. Vagy nem merte megmondani az igazi okot (ennek továbbgondolásába nem bonyolódnék bele) vagy tényleg így volt.
Egy gondolat erejéig segítségül hívnám Besenyő professzor urat, aki 3 percben nagyon szemléletesen fejti ki nézetét arról, amiből több van: “szar, de legalább sok”.
https://youtu.be/M-5W03mHHo8
De visszatérve a szűrőkre, azon gondolkodtunk a kollégákkal, hogy vannak-e közös motívumok azokban a szituációkban, amikor végül nem bennünket választanak. Az a megfigyelésünk, hogy ha a megkeresés kvázi ismeretlenül érkezik és az a felállás, hogy meghallgatnak még másokat is vagy épp tendereztetnek, abból általában nem lesz együttműködés…
Ennek egyik lehetséges oka, hogy bár tetszik mainstreammel szembe menő felfogásunk, de a mainstream többen van, azt jobban ismerik, így nagyobb valószínűséggel azt választják, amikor nem nagyon tudják, hogy hogyan is lenne jó csinálni vagy csak inputokat szeretnének gyűjteni. Ebben a bizonytalanságban az ismert, konzervatív megközelítések biztonságosabbnak tűnhetnek. Nincs ezzel semmi baj, de talán nekünk élesebben kell figyelnünk ezekre a jelekre, mert sok időt és energiát elégethetünk a találkozókra, ajánlatokra, alacsony megtérülés mellett.
Amikor Dan Ariely viselkedéskutató azt vizsgálta, hogy mennyire fájdalmas egy klinikai kezelés arra jutott, hogy az összkép szempontjából az utolsó momentum sokkal meghatározóbb, mint a folyamatban korábban átélt nagyobb fájdalmak. Továbbgondolva, ha találunk egy sikert, ráadásul a közeli múltban, ami nem a megszokott módon, kivételesen erdeményre vezetett, akkor fellelkesülhetünk, úgy értékelhetjük, hogy ott is van keresnivalónk.
Tapasztalatom szerint ennek ellenére nincs, hiszen az egy kivétel. Agyunk eme trükkjét, csapdáját pl. úgy lehet elkerülni, hogy az értékesítés hatékonyságát az egységnyi időre (mondjuk 1 órára) jutó sikeres értékesítések számával mérjük. Kitalálhatunk persze más, kreatívabb méréseket is, a lényeg az, hogy nagyobb adathalmazt vegyünk alapul és abban keressünk trendeket, korrelációkat. Az eredmény ismeretében aztán már megfogalmazhatunk olyan szempontokat, amikre tudatosan hangsúlyt fektetünk az értékesítési folyamatban. Fontos megemlíteni azt is, hogy a szűrőink kitalálása vagy finomítása egy folyamat, mindig lehet és érdemes is pontosítani.
Ha te is foglalkozol ügyfelekkel, partnerekkel, sok időt spórolhatsz meg magadnak némi tudatossággal.
—
Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!
Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!
