Management haiku kóstoló

Már több mint egy hónapja nem írtam semmit a blogra, aminél persze van nagyobb probléma is manapság a Föld nevű bolygón, így aztán vélhetően nem sok embernek tűnt ez fel. Tudom azért, hogy vannak rendszeres olvasók, nekik mondom, hogy különösebb oka nem volt ennek, egyszerűen hiányzott az ihlet, nem akadt olyan téma, ami ebben a formában kívánkozott volna ki belőlem. Beugrott azonban, hogy épp ma 11 éve indult útjára a blog, úgyhogy igazán megérdemli, hogy ismét szülessen rajta egy blogpost.

Annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban ide nem sok minden került fel, más formában azonban dolgozott bennem az alkotási és közlési inger. Még valamikor az év elején olvastam el újra Greg McKeown Lényeglátás (Essentialism) című, valamint Leo Babauta A kevesebb ereje című könyvét. Ez utóbbi első oldalain ír Babauta a haiku nevű japán versformáról, ami három sorból és mindössze 17 szótagból áll (5+7+5 elosztásban), a szerzőjének pedig eme szigorú formai keretek és terjedelmi korlátok közé szorítva kell kifejeznie üzenetét. Hogy ez sikerüljön, minden fölösleges szót el kell távolítania, és csak azokat megtartani, amelyek feltétlenül szükségesek a gondolat közléséhez. Ki is próbáltam azonnal, és felettébb szórakoztató játéknak, agytornának találtam. Eszembe jutott, hogy vajon tudnék-e a saját témámban, a vezetéssel kapcsolatosan ilyen rövid üzeneteket megfogalmazni, betartva a haiku forma által előírt kereteket. Azért tűnt ez elég nagy kihívásnak, mert a vezetéssel összefüggő okosságok nem feltétlenül általános érvényűek, helyzetfüggők lehetnek, vannak kivételek, stb. Mégis arra jutottam, hogy meg fogok próbálni elgondolkodtató üzeneteket fabrikálni, letéve a voksot egy-egy irányelv mellett. Akkor is, ha a kép árnyalására nincs lehetőség. Azóta már több mint száznyolcvan darab készült belőlük, és az első negyven egynéhányat egyesével megosztogattam a LinkedIn-en, többnyire munkanapokon. Az eddig megjelentekből válogattam ide egy kóstolót, azok közül, amelyek a személyes kedvenceim.

Az alábbi 11 management haiku a Tudatos Vezetés blog szülinapi tortájának gyertyái, fogadjátok szeretettel!

1
Bizalmat épít,
hogyha betartod, amit
másnak ígértél.

2
Sose mulaszd el
megdicsérni, ha van mit!
Ingyen motiválsz.

3
Két füled, egy szád
nem véletlen nőtt neked.
Eszerint használd!

4
Ami nem oké,
azt tedd szóvá mielőbb!
Ne érleld! Rohad.

5
Tudni nem elég.
Csinálni és szokássá
építeni kell.

6
Ha motiválni
nem tudod, legalább a
kedvét ne vedd el!

7
A vezetői
munka svájci bicskája
a beszélgetés.

8
Teljesítmény és
fejlődés a lábnyomod.
Így szolgálhatsz mást.

9
Önállóságot
ha elvársz, szabadságot
kell adnod hozzá.

10
Hülyének tűnve
kérdezni sokkal jobb, mint
hülye maradni.

11
Ha nem értik, hogy
miért, csak kezeket kapsz
majd, szíveket nem.

Ha kíváncsi vagy a többire is, vagy érdekelnek a következők, a LinkedIn megosztásaim között lehet őket követni. Újabb blogbejegyzésekkel pedig akkor fogok jelentkezni, amikor újra indíttatást érzek majd hozzájuk. Addig is vigyázzatok magatokra, maradjatok “koronázatlan” királyok!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Nem a távolságtartás a tekintély fő forrása. Íme 20 másik lehetőség.

Újra meg újra felbukkan az orrom előtt az az erőteljes meggyőződés, hogy egy rendes vezető nem barátkozik össze a beosztottaival, mert akkor azzal vissza fognak élni, és nem fog tudni tőlük követelni. Mintha a vezetői tekintély elsősorban a pozícióból vagy a távolságtartásból táplálkozna. Nem vitatva persze, hogy egyes embertársaink bármiféle helyzettel képesek visszaélni, felsorolnék húsz egyéb lehetséges alkotóelemet, a teljesség igénye nélkül, amiből felépülhet a (vezetői) tekintélyünk:

Read more »

Miért távoznak mégis a kollégák, ha egyébként normális a főnök?

Nem csak itthon gond a munkatársak, különösen a jó emberek megtartása, hanem olyan nagy és valószínűleg vonzó munkáltatóknál is, mint a Facebook. Tavaly írt egy cikket a Harvard Business Review-ban a kapcsolódó vizsgálódásaikról és tapasztalataikról három HR-esük egy Wharton professzorral együttműködésben. Szinte már természetes egy efféle cégnél, hogy a Google-hez hasonlóan van egy olyan csapatuk, akik a munkatársakkal kapcsolatos adatokat elemzik (People Analytics Team).

Read more »

Jön az interjúrobot. Ez jó vagy rossz hír a toborzóknak?

A mesterséges intelligencia keze kezdi betenni a lábát a klasszikusan humán területekre is. Bizarr, nem? Nem feltétlenül. Az emberek által végzett kiválasztási tevékenységek során jelentős befolyásoló hatása van az (ismert vagy nem tudatos) előítéleteknek: az első benyomás néhány másodperce vagy perce alatt bekerül a jelölt valamelyik skatulyánkba, aztán jó eséllyel ott is fog maradni, legyen az pozitív vagy negatív előfeltételezés.Olyan tényezőkre gondolhatunk itt, mint a nem, az életkor, a származás, a megjelenés, a beszédhang, a kinézet vagy a képzettség.

Read more »