Jutalmak és incentívek: miért van jelentősége a megkülönböztetésnek?

Bár a magyar nyelvben jellemzően a jutalom kifejezést használjuk mindkettőre, a viselkedéstudomány angolul megkülönbözteti a “reward” és az “incentive” fogalmát. Hogy miért van ennek jelentősége? Azért, mert az agyunk eltérő területeivel vannak összefüggésben, és más-más funkciókat töltenek be. Ahogy erről már többször értekeztem a Tudatos Vezetés blogon, a viselkedésünket nagyobb részben szokásaink vezérlik, és kevesebbszer fordul elő, hogy átgondolt, tudatos döntéseket hozunk a mindennapi cselekvések előtt. Akkor is, ha hízelgőbb fordítva gondolni erre. Az autopilot üzemmóddal rengeteg energiát takarít meg ugyanis az agyunk, így nem füstöl el olyan gyorsan.
jutalom
Reward

A viselkedéstudomány “reward” alatt egy cselekvés azonnali, pozitív konzekvenciáját érti, ami különféle vágyainkat, szükségleteinket kielégítve jutalmaz meg bennünket. A kézzel fogható, rögtön élvezető jutifalin és társain túl ide tartozik, amikor a legjobbat sikerül kihozni magunkból, teljesítünk egy célunkat vagy elhatározásunkat (még akkor is, ha az valami apróság, ami összejön), befejezünk egy feladatot, nyertesnek bizonyulunk egy versenyben vagy másokkal való összehasonlításban, továbbá a társas megerősítés, azaz az emberektől kapott elfogadás, elismerés, figyelem, ismertség vagy dicséret. Ez utóbbiak a státuszunkat emelik a szűkebb vagy tágabb társas környezetünkben. A szokások épüléséhez leginkább ezek járulnak hozzá, mert az adott külső vagy belső jelre/triggerre/promptra adott cselekvési válaszunk ismétlésének valószínűségét az növeli, ha valamilyen pozitív konzekvenciát tapasztalunk. Jó érzéssel tölt el bennünket. Az ok-okozati összefüggés (mikor mit tettünk és az jó volt nekünk) megerősítésében nagy szerepet játszik a dopamin nevű neurotranszmitter felszabadulása, melynek következtében a cselekvést újra és újra ismételjük, és az egyre automatikusabbá válik. 

Tehát ha az a célunk, hogy egy konkrét viselkedést saját magunkra vagy másokra jellemzővé tegyünk, azaz szokássá építsünk, akkor az azonnali pozitív konzekvenciákra, tehát a “reward”-okra kell fókuszálni elsősorban.

Incentive

Az “incentive” ezzel szemben egy későbbi időpontra, valamilyen feltétel teljesülése esetén ígért jutalom. Ez már nem az automatikus viselkedésismétlésre van hatással, nem a törzsdúcaink által vezérelt szokásrendszerünket veszi célba, hanem a tudatos gondolkodást, döntéshozatalt és tervezést. Ez pedig inkább a homloklebenyi agyterülethez kapcsolódó funkció. Ha vonzó számunkra az adott incentív, akkor meg tudjuk tervezni, hogy mire van szükség az eléréséhez. Az emberek általában a közelebbi jutalmakat választják a későbbi, akár sokkal értékesebb jutalmakkal szemben, ezért gyakran nem elégséges a viselkedésváltozáshoz, ha csak hosszabb távon elérhető incentívekben gondolkodunk.

Érdemes tehát betervezni, vagy épp vezetői szokásunkká tenni azokat a különféle megerősítéseket, amelyek azonnal az egyes cselekvések után következnek a hosszabb távú célok és kapcsolódó incentívek felé vezető úton.

Act2Manage Application

An interactive, gamification-based, practice-oriented leadership development application that provides immediate help and enables follow-up to the most common dilemmas.

Get info and request a free trial!

More blog posts:

Munkatársak fejlesztése hibrid környezetben

Egy-két éve a legtöbb vállalat hibrid munkakörnyezetben karistol, így rendelkezésünkre áll némi tapasztalat, hogy milyen előnyökkel és kihívásokkal szembesülünk, amikor valamilyen leosztásban amortizálódunk a munkahelyünk és az otthonunk között.

Láthattuk, hogy szép számmal vannak olyan munkakörök, amiket otthonról is tökéletesen el lehet látni; olykor még környezeti, fenntarthatósági vagy gazdasági előnyök is jelentkeznek mellékhatásként. Sok vállalatnál már az alkalmazottak megtartásához, a szervezet sikerességéhez is szükség van a hibrid munkakörnyezetben való munkavégzés támogatására. A sok finomság mellett, új kihívásokkal is szembesülnek a munkatársak, amikhez megfelelő támogatásra, fejlesztésre van szükségük.

Read more »

A téglákra figyelj, ne a falra!

Mostanában rászoktam vezetés közben podcastok hallgatására. A Karizma podcastban hallottam a következő történetet Will Smith önéletrajzi könyvéből, és nagyon tudtam rezonálni rá. A színész 11 éves volt, amikor az apja úgy döntött, hogy egy új falat akar építeni a műhelye elé. A régi már mállott szét, és ez nem tetszett neki. Ahelyett, hogy kőművest hívott volna, azt gondolta, hogy jó kis projekt lesz Willnek és az öccsének. Lerombolta a falat, a gyerekeknek pedig nem sok hite volt abban, hogy ott valaha is új fal fog állni.

Read more »

Megyünk előre, csak nem mindegy, melyik irányba!

Az elmúlt két hétben három olyan tapasztalatom is volt, amivel egy kicsit belekukkanthattam a jövő lehetséges alakulását fürkésző varázsgömbbe. Épp pár hónapja ostoroztam azokat a szakértőket és tanácsadókat, akik magabiztosan spekulálnak minimális információs bázison, sőt, nem átallanak azzal hitegetni másokat, hogy a megoldásuk egyenesen jövőbiztos. Már abban az írásomban is hozzátettem, hogy az adatelemzésnek és a trendvizsgálatnak természetesen van értelme, mint ahogy a lehetséges scenario-k és forgatókönyvek felvázolásának is.

Read more »