Jutalmak és incentívek: miért van jelentősége a megkülönböztetésnek?

Bár a magyar nyelvben jellemzően a jutalom kifejezést használjuk mindkettőre, a viselkedéstudomány angolul megkülönbözteti a “reward” és az “incentive” fogalmát. Hogy miért van ennek jelentősége? Azért, mert az agyunk eltérő területeivel vannak összefüggésben, és más-más funkciókat töltenek be. Ahogy erről már többször értekeztem a Tudatos Vezetés blogon, a viselkedésünket nagyobb részben szokásaink vezérlik, és kevesebbszer fordul elő, hogy átgondolt, tudatos döntéseket hozunk a mindennapi cselekvések előtt. Akkor is, ha hízelgőbb fordítva gondolni erre. Az autopilot üzemmóddal rengeteg energiát takarít meg ugyanis az agyunk, így nem füstöl el olyan gyorsan.
jutalom
Reward

A viselkedéstudomány “reward” alatt egy cselekvés azonnali, pozitív konzekvenciáját érti, ami különféle vágyainkat, szükségleteinket kielégítve jutalmaz meg bennünket. A kézzel fogható, rögtön élvezető jutifalin és társain túl ide tartozik, amikor a legjobbat sikerül kihozni magunkból, teljesítünk egy célunkat vagy elhatározásunkat (még akkor is, ha az valami apróság, ami összejön), befejezünk egy feladatot, nyertesnek bizonyulunk egy versenyben vagy másokkal való összehasonlításban, továbbá a társas megerősítés, azaz az emberektől kapott elfogadás, elismerés, figyelem, ismertség vagy dicséret. Ez utóbbiak a státuszunkat emelik a szűkebb vagy tágabb társas környezetünkben. A szokások épüléséhez leginkább ezek járulnak hozzá, mert az adott külső vagy belső jelre/triggerre/promptra adott cselekvési válaszunk ismétlésének valószínűségét az növeli, ha valamilyen pozitív konzekvenciát tapasztalunk. Jó érzéssel tölt el bennünket. Az ok-okozati összefüggés (mikor mit tettünk és az jó volt nekünk) megerősítésében nagy szerepet játszik a dopamin nevű neurotranszmitter felszabadulása, melynek következtében a cselekvést újra és újra ismételjük, és az egyre automatikusabbá válik. 

Tehát ha az a célunk, hogy egy konkrét viselkedést saját magunkra vagy másokra jellemzővé tegyünk, azaz szokássá építsünk, akkor az azonnali pozitív konzekvenciákra, tehát a “reward”-okra kell fókuszálni elsősorban.

Incentive

Az “incentive” ezzel szemben egy későbbi időpontra, valamilyen feltétel teljesülése esetén ígért jutalom. Ez már nem az automatikus viselkedésismétlésre van hatással, nem a törzsdúcaink által vezérelt szokásrendszerünket veszi célba, hanem a tudatos gondolkodást, döntéshozatalt és tervezést. Ez pedig inkább a homloklebenyi agyterülethez kapcsolódó funkció. Ha vonzó számunkra az adott incentív, akkor meg tudjuk tervezni, hogy mire van szükség az eléréséhez. Az emberek általában a közelebbi jutalmakat választják a későbbi, akár sokkal értékesebb jutalmakkal szemben, ezért gyakran nem elégséges a viselkedésváltozáshoz, ha csak hosszabb távon elérhető incentívekben gondolkodunk.

Érdemes tehát betervezni, vagy épp vezetői szokásunkká tenni azokat a különféle megerősítéseket, amelyek azonnal az egyes cselekvések után következnek a hosszabb távú célok és kapcsolódó incentívek felé vezető úton.

Act2Manage Application

An interactive, gamification-based, practice-oriented leadership development application that provides immediate help and enables follow-up to the most common dilemmas.

Get info and request a free trial!

More blog posts:

Ha nincs akarat, a legprofibb segítő is kevés lesz

A napokban tekintettük meg a Katonában a Háztűznéző című előadást, amit Gogol eredetileg Kérők címen kezdett el írni, több mint 180 évvel ezelőtt. A darabnak valószínűleg több rétege van, de engem az fogott meg, hogy az író milyen jól megragadja művében a felszínességet, a tehetetlenséget, a motiválatlan tengés-lengést, a sült galamb szájba repülésének igényét, persze nem megelégedve akármilyen fűszerezéssel. A kimondhatatlan vezetéknevű orosz hivatalvezető, ránézésre negyvenes agglegény nősülni “szándékozik”, bár a kerítő asszonyság három hónap alatt nem tudta elérni nála, hogy egyetlen célszemélyt is felkeressen.

Read more »

Kritizálás helyett inkább gondolkodj kritikusan

Ugyanis annak több értelme van. A kritizálás leggyakrabban arról szól, hogy valaki más tevékenységének eredményében találunk kifogásolni valót, elsősorban a saját nézőpontunkból, saját tapasztalataink, meggyőződéseink, hiedelemrendszerünk, tudásunk és látókörünk alapján. A kritizálás tehát mindezeknek köszönhetően egyrészt meglehetősen gyenge alapokon áll, másrészt igen ritkán tartalmaz jól megvalósítható, kontextusba illő alternatív megoldási javaslatot. A klasszikus mondást idézve: fikázni könnyű, alkotni nehéz.

Read more »

Az önbizalom szerepéről, megerősítésének lehetőségeiről Nr2.

Legutóbbi írásomban bemutattam 6 „életmentő technikát”, amelyekkel nehéz helyzetekben helyrállíthatjuk önbizalmunkat és ötleteket generálhatunk, hogy sikeresen kilábaljunk egy szorított helyzetből. Mai írásomban bemutatok 6 hosszútávú gyakorlatot a stabil önbizalom/önbecsülés kiépítése érdekében. Az önbizalomkutatás egyik meghatározó személyisége Nathaniel Branden (kanadai-amerikai pszichoterapeuta), „Az önbecsülés hat pillére“ című könyvében tágabb kontextusban is bemutatja az önbecsülés és az önbizalom meglétének, kialakításának kérdéseit, alább ennek kivonatát ismertetem.

Read more »