Hogyan segíti a vezetői fejlődést az agyunk kontrollhálózata?

Ahogy erről már többször is értekeztem a Tudatos Vezetés blogon, az emberek viselkedését, mindennapi döntéseinek százait elsősorban a szokásai határozzák meg, jóval kevésbé vagyunk tudatosak, mint azt gondolnánk.

“Nagyfogyasztó” agyunk igyekszik spórolni az energiával, ennek érdekében pedig a törzsdúcaink segítségével tömbösíti és szokássá alakítja a tevékenységeket, hogy a későbbiekben hasonló szituációban ne kelljen újra meg újra mérlegelni és döntéseket hozni. Ennek természetesen rengeteg előnye van, azonban nem minden szokásunk szolgál bennünket, vagy szorosabban a témánkhoz kapcsolódóan a vezetői hatékonyságunkat, eredményességünket.

Például megszoktuk, hogy gyorsabb, egyszerűbb és/vagy kevésbé kockázatos saját magunk elvégezni egy feladatot, mint mást megtanítani rá és delegálni neki. Vagy nem mondjuk el a másiknak, ami nem tetszik, csak amikor már tényleg tele a hócipőnk, akkor viszont túláradó érzelmekkel borítjuk rá az asztalt. Vagy a problémákat vesszük csak észre és tesszük szóvá, ami jól megy, azt természetesnek tartjuk, és nem jelezzük vissza. Vagy feltételezzük, hogy a másik ember félszavakból is ugyanazt érti a célon vagy a feladaton, amit mi. Vagy nem nagyon igyekszünk a kollégáinkat figyelmesen meghallgatni, inkább csípőből osztjuk neki a bölcs tanácsokat, hogy mit kéne tennie. Vagy mindenre igent mondunk, amit később megbánunk. Ezek mind-mind csak szokások, nem alaposan végiggondolt és az adott esetben a legmegfelelőbbnek tartott működésmódok.

Amikor egy fejlesztési folyamat beledörgöli az orrunkat abba, hogy egyes szokásainkat célszerű lenne hatékonyabbra cserélni, kitűzhetünk magunknak egy (esetleg néhány) erre vonatkozó célt. Meghatározhatjuk, hogy milyen helyzetekben szeretnénk a megszokotthoz képest eltérő módon viselkedni. Agyi hálózataink (large-scale brain networks) közül a kontrollhálózat segít abban, hogy a szokásaink és az impulzusaink által vezérelt autopilot működésünket átírja, ezáltal rugalmasabban reagálhassunk, céljainknak megfelelően viselkedhessünk. Persze nincs könnyű dolga, hiszen a törzsdúcaink az egyik legősibb struktúrái az agynak, tanulógépnek is titulálják, és akkor van esélyünk a szokás átalakítására, ha pontosan azonosítjuk a kiváltó jelként működő szituációt, meghatározzuk, mit akarunk másképp csinálni, és reményeink szerint az újfajta viselkedés elnyeri méltó jutalmát, azaz visszaigazolást kapunk rá, hogy érdemes volt erőfeszítést tenni. Például látjuk a dicséret hatását a kollégánkon, vagy tapasztaljuk, milyen hozadékai vannak a figyelmes meghallgatásnak, vagy kiderül, mennyivel kevesebb a félreértés, ha előre tisztázzuk az elvárásokat, pontosabban körülírjuk a feladatokat. A fejlesztési program tudatosíthatja bennünk, hogy miben lenne célszerű változtatni, agyunk kontrollhálózatára pedig a célra tartásban számíthatunk. Ez eleinte tudatos erőfeszítést igényel, azonban az újfajta működés is szokássá tud alakulni, ha érzékeljük az előnyeit és beválik számunkra.

Tehát nem jó kifogás, hogy “én ilyen vagyok és kész, ilyen a személyiségem”. Mindenki képes lehet belátni, hogy miben szolgálná vezetői ténykedését a változtatás, és építhet kontrollhálózatának erőforrásaira. Igaz persze, hogy egyszerre nem érdemes túl sok frontot nyitni, és az önkontroll véges munícióját számos egyéb “fogyasztó” is koptatja a mindennapokban (érzelmek sodrása, azonnali jutalmak csábítása, elterelő ingerek, kellemetlen kötelességek, stb.).

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!

More blog posts:

Can mobile learning contribute to business results?

It’s always great to see when L&D professionals make an effort to find data-based evidence for the effectiveness of various training and development initiatives. One day, Fuse, a digital learning tool provider (no, not LMS, but a totally different approach) joined forces with the AI Center of University College London to work for Carpetright, an international retailer with 420 outlets and 3000 employees. They wanted to find out if digital learning results in measurable performance improvement in sales.

Read more »

Two reasons why goal setting often fails

Over the past twenty years I have had a chance to see hundreds of performance appraisal documents that had a goal setting section. An incredibly high proportion contained low quality, vague goals, such as “keep up with the good work” or “develop communication skills”. All these managers missed an opportunity to actually carry out their primary responsibilities: improve the work performance and output of their people, and help them grow.

Read more »