Esettanulmány: Belső trénerek fejlesztése a pénzügyi szektorban

Többéves együttműködésünk során egy pénzügyi szolgáltatóval, 2024-ben elérkezett az ideje annak, hogy újragondolják, hogyan fejlesztik, képezik kollégáikat a belsős mentorok, trénerek. A következő rövid szösszenet arról szól, miként segítettünk nekik előrelépni e téren.

Eredetileg, 2021-től vezetőiket a működési kiválóság mentén igyekezték továbbfejleszteni, ehhez kérték csapatunk közreműködését (Tudatos Lean Vezetés program). A lean vezetési gyakorlatok adaptálása során került sorra ez a téma is.

I. A kontextus

Fussuk át először is, mik a belső fejlesztőprogramok, tréningek jellegzetességei:

  1. Olyan szakemberek tartják, akik “gyárilag” nem képzett trénerek, viszont a saját szakmájukhoz elég jól értenek.
  2. Tanítási “ismereteiket” főképp a közoktatásban megvigyelt módszerekből szerezék.
  3. A rájuk vonatkozó ösztönzőrendszer arra a feltételezésre épít, hogy ha az ember jelen van és az anyagot “leadják”, akkor az “át is megy”.

Tehát kiszemelték ezeket a szakembereket arra, hogy átadják tapasztalataikat másoknak, azért, hogy kollégáik is olyan ügyesek lehessenek majd egy nap, mint ők. Nos, ehhez érdemes átgondolni pár alapvető összefüggést, amelyek javarészt szembe mennek a fenti peremfeltételekkel. Nézzük mik ezek:

Attól, hogy te ügyes vagy, nem biztos, hogy át is tudod adni. A tanításnak megvannak a maga tudományosan is alátámasztott összefüggései. Új információk megtanulásához szükséges a jelenlét, ez nem kérdés, de ez nem elég. Kell még osztatlan figyelem, lehetőség az új információk értelmezésére, és az sem árt, ha 5-15 percen túl nem toljuk az egyirányú információáramot. Szükségünk van a kipróbálásra, a megvitatásra. Pl. úgy, hogy felelevenítünk kapcsolódó tapasztalatokat, és ezt megvitatjuk egymással. Ettől még nem fogunk emlékezni rá egy-két nap múlva, de legalább nem dőlünk ki a padból az első 20 perc után, és néhány további módszerrel az emlékezés és a képességfejlődés útjára is ráléphetünk.

A felnőttkori tanulás esetén domináns sikerkritérium a gyakorlatba ültetés. Fontos tehát tisztázni, hogy tanítványunk hol és mikor fogja hasznát venni az újonnan megszerzett információknak, és hogy valamivel emlékeztesse magát az adott helyzetben, hogy elővegye a tanultakat. Ezt kifejezetten nehezíti, ha több napon át kell “iskolapadban” ülni és újabb információkat befogadni, sokkal jobb, ha apróbb szeletekben adagolják a tudnivalót, és közben azokat azonnal hasznosítani tudjuk a mindennapokban.

A jó teljesítmény nem következik tehát pusztán abból, amit a legtöbb tréningen mérünk: hogy jelen voltál-e. A jelenlét nem jelent odafigyelést, és a figyelemből nem következik sem a megértés, sem a megjegyzés. Az emlékezés nem jelent képességet, és a profi teljesítményhez is szükség van még pár dologra.

II. A megoldás: Tudatos Tanítás program

Résztvevőinkkel a program elején kitűztük saját céljukat: miben szeretnék látni, hogy az általuk tartott képzések tekintetében ügyesednek. Volt, aki egy jobb felépítést, több kérdést, nagyobb résztvevői eltökéltséget, és olyan is, aki több mosolygós arcot szeretett volna látni. A személyes motivációk tisztázása élesítette a figyelmüket, hogy megtalálják a “szerszámosládából” azokat az eszközöket, amivel a kívánt hatást erősíthetik.

A számukra biztosított Tudatos Tanítás program három workshopból és utánkövető coachingokból állt. Áttekintettük a tanulás neurobiológiai mechanizmusait, motivációs hátterét és azokat a tréneri, tanítási módszereket, amelyek kombinálásával növelni tudják a figyelemfenntartás és a tanulás esélyeit. Végigvezettük őket egy tervezési folyamaton, amely figyelembe veszi a fenti összefüggéseket, majd ráirányítottuk a figyelmet a gyakorlatba ültetés néhány fontos tényezőjére, amelyek segíthetik hallgatóikat a tanulásban. A modulok között párokban dolgozva számoltak be egymásnak és a facilitátornak a (re-)design során megtett lépéseikről, tapasztalásaikról.

A program végére a csapat 70%-a már éles helyzetben szerzett tapasztalatokról számolt be. Többek között ilyen visszajelzéseket hallottunk tőlük:

“A program segített érdekesebbé tenni az anyag leadását. A tanultak megvitatása, a kétoldalú kommunikáció színesítette a folyamatot. Hallgatóim nem csak jobban élvezik, de több mindenre is emlékeznek a végén…”

“Tudatosan kerestem kapcsolódó történeteket az egyes elméleti részekhez, amelyek megkönnyítik a tanultak előhívását az emlékek közül, úgy tűnik elég jól sikerült…”

“Az, hogy a folyamat elején tisztázzuk, ki miért van itt és leíratom velük a céljaikat, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jobban figyelnek és többet kérdeznek…”

“Azt szerettem volna, hogy jegyzeteljenek, de nem csinálták, végül megkérdeztem: miért nem. Megmondták, túl nehéz és túl sok, amit le kéne írni. Végül úgy döntöttünk, hogy kinyomtatom nekik a vázlatot és ők beleírják azt, amire még szükségük van… Ez működik…”

Összegzésképp azt mondanám: jó, hogy ennyi mindent tudunk, de még jobb, ha ezt szisztematikusan fel is használjuk arra, amire való, jelen esetben az emberi lények tanítására. Köszönet Cservenyák Tominak a kutatásáért és a tudáskurátori tevékenységéért, amivel létrehozta ezt a rendszert. Olvassátok el a témába vágó könyvét is! 

Act2Manage Application

An interactive, gamification-based, practice-oriented leadership development application that provides immediate help and enables follow-up to the most common dilemmas.

Get info and request a free trial!

More blog posts:

How to improve the quality of management

Improving employee engagement is a permanent topic on almost every HR agenda. Despite that many companies implemented health programs, home office, LTIs, they still struggle to improve engagement; according to Gallup’s global research, only the 17% of the workforce is engaged. There’s no way to sugarcoat that the data represents a stinging indictment of management-as-usual.

Read more »
wise owl

Fight as if you are right, listen as if you are wrong

Several studies have concluded that a sense of psychological safety is an important component of a successful team. It could be roughly described as the leader creating an environment in which team members can feel confident to speak up or get the job done without fear of being turned against if they are wrong or punished if they are wrong. A sense of psychological safety allows us to openly and frankly question beliefs, opinions or even the way we do things.
If these issues are important to us, then it is worth learning to balance confidence and doubt. In my experience, a healthy amount of self-doubt can keep us from being arrogant assholes. Or as the ancient Japanese proverb goes: we are less annoying if we keep our mouths shut. 🙂

Read more »