Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

Érdemes-e alaposabban megkapirgálni a szakmai képességeket a kiválasztás során?

Az egyik barátommal sokat beszélgetünk a cégműködtetés ügyes-bajos dolgairól, nagyjából másfél évtizede kísérem figyelemmel a vállalkozásának alakulását. Informatikai cég, nagy szervezetek számára fejlesztenek, vezetnek be és üzemeltetnek ügyviteltámogató rendszereket, helyenként akár több ezer felhasználóval, jelentős mennyiségű adatforgalommal, itthon és a nemzetközi piacon egyaránt.

Ahogy mindenki másnak a szektorban, kihívást jelent számukra a keresleti piacon a programozók felvétele, főleg akkor, ha magasra teszik a lécet. Olyan sokszor kellett csalódniuk a CV és az interjúk alapján felvett új munkatársak tényleges szakmai képességeiben, hogy néhány évvel ezelőtt beillesztették a kiválasztási folyamatba a szakmai tesztelést. A programozás ugyanis egy olyan tevékenység, ahol ezt valamilyen szinten fel lehet mérni, vannak szakterületek persze, ahol jóval nehezebb. Rendre elmesélte nekem az évek során szerzett tapasztalatokat.

A szakmai teszt három részre tagolható. Van kifejezetten könnyű feladat, amit meglátása szerint egy ügyes középiskolás is meg tudna csinálni, de egy alsóbb éves egyetemistától már mindenképp elvárható. Van olyan feladat, ami azt a tudásszintet hivatott tesztelni, amire nekik a munkában szükségük van. Végül pedig betettek egy olyan feladványt, amire maguk sem tudják a megoldást. Nem üzleti problémáról van szó, hanem egy játékhoz megírandó algoritmusról. Az alábbiakat figyelték meg:

  • Megdöbbentő, hogy akár egyetemet végzett, szakmai gyakorlattal bíró jelentkezők látványosan elhasalnak a könnyű feladaton. Így őket nem veszik fel, mert szakmailag nem rendelkeznek a számukra szükséges felkészültséggel. Sok kölcsönös bánatot spórolnak meg ezáltal.
  • Mindazok, akik a nehéz, de megoldható feladatokat sikerrel abszolválták, és meg tudtak velük állapodni, bizonyították alkalmasságukat a munkában is.
  • Nagyon hasznosnak bizonyult az utolsó feladat, amire ők maguk sem tudják a megoldást. Bár még eddig senkinek sem sikerült kitalálnia, gyönyörűen megmutatja a feladatról folytatott beszélgetés, hogy mennyire passzolna a jelentkező a csapatba (nehéz problémához való hozzáállás, gondolkodási képesség, kommunikáció a jövendőbeli kollégákkal, stb.). A kiválasztásba bevont munkatársak elég jól meg tudják ítélni az itt szerzett tapasztalatok alapján, hogy tudnának-e vele jól együtt dolgozni. Akiket ezzel az eszközzel vettek fel, mind beváltak. Akiket enélkül, azok között vegyes a kép, valaki igen, valaki nem.

Természetesen több mindenen múlik a kiválasztás, a beillesztés és a hosszú távú beválás sikeressége, nem csak egy tényezőn, mint itt például a szakmai teszt. De elég jól látszik, hogy nagyjából ugyanazok az emberek, ugyanolyan elvárásokkal a fejükben, mennyivel eredményesebben választanak ki programozókat az utóbbi években, mint ahogy tették a megelőző évek során.

Még egy szempont bekerült a közelmúltban a kiválasztási tesztek közé, ez pedig az angol nyelvtudás vizsgálata. Mivel a cég gyorsan bővülő nemzetközi B2B ügyfélköre miatt egyre fontosabb a munkavégzés angol nyelven, beillesztettek egy panelt, ami a nyelvtudást hivatott mérni. Felettébb érdekes tapasztalat, hogy a jelentkezők kb. 30%-a (akiknek egyébként a CV-ben ott a középfokú nyelvvizsga), ezen a ponton feláll, és még csak ki sem tölti a tesztet.

Nem akarok messzemenő következtetéseket levonni, de harminc évvel vagyunk a rendszerváltás után, azóta lehet széleskörűen tanulni és tanítani idegen nyelveket. Amikor én általános iskolába jártam Egerben, akkor az orosz volt kötelező mindenütt, 13 általános iskolából mindössze 3-ban tanítottak angolt, és ott is csak 1-1 osztályban, a tagozatosokban. Nem kérdés, hogy egy kisváros 35-40 db párhuzamos osztályának kevesebb mint 10%-ában lehetett angolul tanulni, akkor a kortársaimnak nem volt könnyű dolguk a nyelvtudás megszerzésében (igaz, utána a középiskolában már kaptak lehetőséget, és sokan éltek is vele). De ez a helyzet a rendszerváltás után drasztikusan megváltozott, három évtizeddel ezelőtt. Az utazási és a külföldi tanulási lehetőségekről nem is beszélve…

Gyanítom, hogy több sebből vérzik a történet (mind a szakmai felkészültség, mind a nyelv terén), de az egyik mindenképp a tanítás hatékonyságának és eredményességének hiányára vezethető vissza. Erről a témáról bővebben írtam frissen megjelent, ingyenesen hozzáférhető e-könyvemben, melynek címe: Az emberi lények tanítása. Kattints ide, és töltsd le izibe’!

Zárógondolatként annyit ide a végére, hogy a barátom szerint nagyszerű ötlet volt bevezetni a szakmai tesztelést a kiválasztási folyamatukba. Egy kisebb energia-befektetéssel rengeteg szívást és keserűséget tudnak elkerülni a későbbiekben.

More blog posts:

Hogyan fér meg egymással a growth mindset és az erősségfilozófia?

A 21. század első évtizedeinek két valóban újszerű és korszakalkotó pszichológiai elképzelése a Stanford Egyetemen kutató és oktató Carol Dweck által leírt fejlődési vs. rögzült szemléletmód kérdése, valamint a Gallup Intézethez, személyesen pedig Marcus Buckingham és Tom Rath nevéhez kapcsolódó erősségfilozófia. A két elmélet vezérgondolata, legalábbis első látásra egymásnak ellentmondónak tűnhet, de ha alaposabban belegondolunk, jól összebékíthetőek.

Read more »

Unlocking the Secrets of Effective Leadership

In today’s unpredictable business world, the quest for effective leadership has never been more critical. Imagine a leader who can inspire hope (vision for the future), build trust, show compassion, and provide stability. Sounds like a dream, right?

Well, Gallup’s Global Leadership Report reveals that these are not just lofty ideals but essential traits that followers seek in their leaders. Based on surveys conducted in 52 countries, the report identifies four primary needs of followers: hope, trust, compassion, and stability. The report reminded me a story from some years ago.

Read more »