Egyének és csapatok megfordítása és irányba állítása

Rengetegszer volt már alkalmam megfigyelni, ahogy a vezetői viselkedés és/vagy a szervezetben uralkodó kultúra kiszívja az összes életerőt az ott dolgozó emberekből. Ahol ez történik, jellemzően olyan témákra fókuszálnak a mindennapokban, mint hogy mi minden szar, ki a hibás, milyen problémák vannak X-szel vagy Y-nal, és milyen előnytelen személyiségjellemzőket tulajdonítunk másoknak.

Tehát tartalmilag egyrészt a negatívumok vannak a középpontban, másrészt pedig az emberek és vélt tulajdonságaik adják az elsődleges beszédtémát.
Több alkalommal kérdeztek már meg arról az ügyfelek, hogy miként sikerül nekem viszonylag gyorsan megfordítani és irányba állítani olyan vezetőket vagy vezetői csapatokat, akiknek a hozzáállását erősen kifogásolták feletteseik, és motivációjukat is megkérdőjelezték. Azt hiszem ott van a kutya elásva, hogy tök másra fókuszálunk, amikor elkezdünk együtt dolgozni. Például:

  • Milyen területeken kellene előrelépni?
  • Hova lenne reális eljutni ezekben a következő pár hónap során?
  • Mi az első lépés, amit a következő egy-két hétben meg tudunk tenni az egyes témákban?

Majd pedig egy vagy két hetes ciklusokban nyomon követjük a haladást, elismerésemet fejezem ki az eredményekkel kapcsolatban, meghatározzuk a következő egy-két hét céljait, finomhangoljuk, amit szükséges, ha pedig nem látom a próbálkozást és a fókusztartást, akkor köntörfalazás nélkül közlöm, hogy így lófaszt se fogunk elérni.

Kifejezetten nem vagyok hajlandó hosszasan vekengeni azon, hogy mennyi minden működik pocsékul és ki mennyire hülye. Maximum egy rövid gőzkieresztés fér bele, utána témát váltunk.

A fenti megközelítés alapját képezik a következők: teljes transzparencia a részemről azzal kapcsolatban, hogy miért vagyok ott és mit fogunk csinálni, őszinteség a visszajelzések terén, tiszteletteljes odafordulás, valamint erős hit abban, hogy a vezető vagy a csapat képes lesz elérni a kitűzött célokat. Ez utóbbinak rendszeresen hangot is adok, és megragadom az alkalmat, hogy rámutassak az út során a bizonyítékokra, amelyeket az eredmények elérése formájában szerzünk. Azt is hangsúlyozom, hogy én is a csapat tagja vagyok, együtt dolgozunk, és közös felelősségünk, hogy sikeressé tegyük őket. Emellett nem vagyok rest visszamenni a megrendelőhöz, és visszajelezni neki, hogy miként tudja segíteni vagy kevésbé nehezíteni a dolgunkat.

Megfigyelésem szerint egy-egy ilyen folyamatnak nem csak az lehet az eredménye, hogy a kollégák irányba állnak és komoly teljesítménybeli fejlődést mutatnak fel, hanem az is, hogy ezt a végtelenül egyszerű megközelítést beépítik a saját vezetői munkájukba és működésükbe, és olyan szubkultúrát építenek a környezetükben, ami a területüket egyre motiválóbb és eredményesebb munkahellyé transzformálja.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Nem a távolságtartás a tekintély fő forrása. Íme 20 másik lehetőség.

Újra meg újra felbukkan az orrom előtt az az erőteljes meggyőződés, hogy egy rendes vezető nem barátkozik össze a beosztottaival, mert akkor azzal vissza fognak élni, és nem fog tudni tőlük követelni. Mintha a vezetői tekintély elsősorban a pozícióból vagy a távolságtartásból táplálkozna. Nem vitatva persze, hogy egyes embertársaink bármiféle helyzettel képesek visszaélni, felsorolnék húsz egyéb lehetséges alkotóelemet, a teljesség igénye nélkül, amiből felépülhet a (vezetői) tekintélyünk:

Read more »

Miért távoznak mégis a kollégák, ha egyébként normális a főnök?

Nem csak itthon gond a munkatársak, különösen a jó emberek megtartása, hanem olyan nagy és valószínűleg vonzó munkáltatóknál is, mint a Facebook. Tavaly írt egy cikket a Harvard Business Review-ban a kapcsolódó vizsgálódásaikról és tapasztalataikról három HR-esük egy Wharton professzorral együttműködésben. Szinte már természetes egy efféle cégnél, hogy a Google-hez hasonlóan van egy olyan csapatuk, akik a munkatársakkal kapcsolatos adatokat elemzik (People Analytics Team).

Read more »

Jön az interjúrobot. Ez jó vagy rossz hír a toborzóknak?

A mesterséges intelligencia keze kezdi betenni a lábát a klasszikusan humán területekre is. Bizarr, nem? Nem feltétlenül. Az emberek által végzett kiválasztási tevékenységek során jelentős befolyásoló hatása van az (ismert vagy nem tudatos) előítéleteknek: az első benyomás néhány másodperce vagy perce alatt bekerül a jelölt valamelyik skatulyánkba, aztán jó eséllyel ott is fog maradni, legyen az pozitív vagy negatív előfeltételezés.Olyan tényezőkre gondolhatunk itt, mint a nem, az életkor, a származás, a megjelenés, a beszédhang, a kinézet vagy a képzettség.

Read more »