Egyének és csapatok megfordítása és irányba állítása

Rengetegszer volt már alkalmam megfigyelni, ahogy a vezetői viselkedés és/vagy a szervezetben uralkodó kultúra kiszívja az összes életerőt az ott dolgozó emberekből. Ahol ez történik, jellemzően olyan témákra fókuszálnak a mindennapokban, mint hogy mi minden szar, ki a hibás, milyen problémák vannak X-szel vagy Y-nal, és milyen előnytelen személyiségjellemzőket tulajdonítunk másoknak.

Tehát tartalmilag egyrészt a negatívumok vannak a középpontban, másrészt pedig az emberek és vélt tulajdonságaik adják az elsődleges beszédtémát.
Több alkalommal kérdeztek már meg arról az ügyfelek, hogy miként sikerül nekem viszonylag gyorsan megfordítani és irányba állítani olyan vezetőket vagy vezetői csapatokat, akiknek a hozzáállását erősen kifogásolták feletteseik, és motivációjukat is megkérdőjelezték. Azt hiszem ott van a kutya elásva, hogy tök másra fókuszálunk, amikor elkezdünk együtt dolgozni. Például:

  • Milyen területeken kellene előrelépni?
  • Hova lenne reális eljutni ezekben a következő pár hónap során?
  • Mi az első lépés, amit a következő egy-két hétben meg tudunk tenni az egyes témákban?

Majd pedig egy vagy két hetes ciklusokban nyomon követjük a haladást, elismerésemet fejezem ki az eredményekkel kapcsolatban, meghatározzuk a következő egy-két hét céljait, finomhangoljuk, amit szükséges, ha pedig nem látom a próbálkozást és a fókusztartást, akkor köntörfalazás nélkül közlöm, hogy így lófaszt se fogunk elérni.

Kifejezetten nem vagyok hajlandó hosszasan vekengeni azon, hogy mennyi minden működik pocsékul és ki mennyire hülye. Maximum egy rövid gőzkieresztés fér bele, utána témát váltunk.

A fenti megközelítés alapját képezik a következők: teljes transzparencia a részemről azzal kapcsolatban, hogy miért vagyok ott és mit fogunk csinálni, őszinteség a visszajelzések terén, tiszteletteljes odafordulás, valamint erős hit abban, hogy a vezető vagy a csapat képes lesz elérni a kitűzött célokat. Ez utóbbinak rendszeresen hangot is adok, és megragadom az alkalmat, hogy rámutassak az út során a bizonyítékokra, amelyeket az eredmények elérése formájában szerzünk. Azt is hangsúlyozom, hogy én is a csapat tagja vagyok, együtt dolgozunk, és közös felelősségünk, hogy sikeressé tegyük őket. Emellett nem vagyok rest visszamenni a megrendelőhöz, és visszajelezni neki, hogy miként tudja segíteni vagy kevésbé nehezíteni a dolgunkat.

Megfigyelésem szerint egy-egy ilyen folyamatnak nem csak az lehet az eredménye, hogy a kollégák irányba állnak és komoly teljesítménybeli fejlődést mutatnak fel, hanem az is, hogy ezt a végtelenül egyszerű megközelítést beépítik a saját vezetői munkájukba és működésükbe, és olyan szubkultúrát építenek a környezetükben, ami a területüket egyre motiválóbb és eredményesebb munkahellyé transzformálja.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

jutalom

Jutalmak és incentívek: miért van jelentősége a megkülönböztetésnek?

Bár a magyar nyelvben jellemzően a jutalom kifejezést használjuk mindkettőre, a viselkedéstudomány angolul megkülönbözteti a “reward” és az “incentive” fogalmát. Hogy miért van ennek jelentősége? Azért, mert az agyunk eltérő területeivel vannak összefüggésben, és más-más funkciókat töltenek be. Ahogy erről már többször értekeztem a Tudatos Vezetés blogon, a viselkedésünket nagyobb részben szokásaink vezérlik, és kevesebbszer fordul elő, hogy átgondolt, tudatos döntéseket hozunk a mindennapi cselekvések előtt. Akkor is, ha hízelgőbb fordítva gondolni erre. Az autopilot üzemmóddal rengeteg energiát takarít meg ugyanis az agyunk, így nem füstöl el olyan gyorsan.

Read more »
itt a piros játék

Eredményes vállalati tanulás és képzés: ne hagyd, hogy átverjenek!

Szeretek újraolvasni, vagy más formában ismét feldolgozni értékes tartalmakat. Három évvel ezelőtt Barbara Oakley és Terrence Sejnowski professzorok Learning How to Learn nevezetű, idegtudomány-alapú MOOC kurzusa inspirált arra, hogy megírjam ötödik, ingyenesen letölthető e-könyvemet Az emberi lények tanítása címmel. Pár hónapja belebotlottam könyv formában is az Oakley-Sejnowski forrásba, ráadásul magyarra fordítva, és mint kiderült, diákokat megcélozva, rájuk szabott nyelvezettel (A tanulás tanulása). Két nap alatt, emlékeztető gyanánt beporszívóztam, és erről jutott eszembe, hogy írhatnék egy rövid, kifejezetten napjaink felnőttképzésére kihegyezett összefoglaló cikket arról, hogy minek nem kéne bedőlnie a cégvezetőknek és a HR-eseknek, amikor a munkatársak fejlesztésében gondolkodnak. Már ha számít, amit tudunk az agy működéséről.

Read more »
wise owl

Harcolj úgy, mintha igazad lenne, hallgass úgy, mintha tévednél

Több kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a pszichológiai biztonság érzete fontos összetevő egy ütőképes csapat életében. Kb. úgy lehetne leírni, hogy a vezető olyan környezetet teremt, melyben a csapattagok magabiztosan vállalhatják fel a véleményüket vagy végezhetik a munkát; anélkül, hogy tartaniuk kellene attól, hogy valaki ellenük fordítja, ha tévednek vagy büntetést kapnak, ha tévednek. A pszichológiai biztonság érzete lehetővé teszi, hogy bátran és nyíltan megkérdőjelezzük a hiedelmeket, véleményeket vagy épp azokat a módszereket, ahogyan a dolgokat csináljuk.
Ha fontosak számunkra ezek a dolgok, akkor érdemes megtanulni ügyesen egyensúlyozni a magabiztosság és a kétkedés között. Tapasztalatom szerint, egy egészséges mennyiségű kételkedés magunkban megóvhat bennünket attól, hogy arrogáns seggfejek legyünk. Vagy ahogyan egy ősi japán közmondás tartja: kevésbé vagyunk idegesítők, ha befogjuk a pofánkat. 🙂

Read more »

Stay updated!

Subscribe to our newsletter!