Ha már a könyöködön jönnek ki a SMART célok…

Nincs kétség, a célok fontosak, motiválóan hatnak ránk és a csapatunkra is. A legtöbb vállalatnál különböző szinteken tűznek ki célokat, hogy segítsék a kollégákat a teljesítmény javításában. Sokan megtanulhattuk már, hogy hogy néz ki egy jó cél...

Nincs kétség, a célok fontosak, motiválóan hatnak ránk és a csapatunkra is. A legtöbb vállalatnál különböző szinteken tűznek ki célokat, hogy segítsék a kollégákat a teljesítmény javításában. Sokan megtanulhattuk már, hogy hogy néz ki egy jó cél, így ismerős lehet a SMART megközelítés:

S = Specific (Konkrét). Precíz, részletes célt jelent, nem valami általános megfogalmazást. Pl. az ügyfélelégedettség javítása helyett mondhatjuk azt, hogy az ügyfeleink 95%-a legyen elégedett.
M = Measurable (Mérhető). Pl. nyerjünk meg 20 mérkőzést a szezonban ahelyett, hogy azt mondjuk, hogy sikeres szezont zárjunk.
A = Attainable (Elérhető). Segít, ha a cél egy kicsit nagyobb annál, mint amit séróból meg tudunk csinálni, de ne legyen szinte lehetetlen elérni. Pl. nyissunk 3 új boltot az évben szemben azzal, hogy letaroljuk Kelet-Magyarországot. 
R = Relevant (Releváns). A cél illeszkedjen ahhoz, amit a szervezet el szeretne érni. Pl. könnyebben értelmezhető az, hogy a vak gyerekeket segítsük, ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy szolgáljuk a társadalmat.
T = Time-bound (Határidőhöz kötött). A feladatnak legyen határideje. Pl. az első negyedévben 15 millió forint árbevételt érjünk el ahelyett, hogy lapátoljunk be 15 millió forintot.

Eddig rendben van, így tanítják nekünk 1981 óta. Vajon ki lehetne egészíteni a SMART célokat olyan attribútumokkal, melyek pozitív változást hoznak? Könnyebb lenne elérni egy célt vagy szívesebben munkálkodnak-e a kollégák rajta, ha a céloknak értelmet is adunk? 

  • Kapcsolhatunk-e például olyan dolgokat is a SMART célokhoz, melyek pozitív elmozdulást eredményeznek a normálishoz képest? Hozzá tudunk tenni pl. egy vágyott körülményt, mely egy lépéssel előrébb van ahhoz képest, ahol most tartunk?
  • Kihangsúlyozhatnánk a hozzáadott értéket. Gyakran leragadunk olyan céloknál, melyek arról szólnak, hogy milyen előnyei vannak számunkra annak, ha elérjük (pl. profit, presztízs, hatalom). Emellett értelmet is adhatnánk az egésznek, meg lehetne fogalmazni úgy, hogy önmagában is örömet okozzon a teljesítése.
  • Tudnánk úgy alakítani, hogy ne problémák megoldásáról, akadályok csökkentéséről, nehézségek felszámolásáról vagy kihívások teljesítéséről szóljon, hanem lehetőségekről, potenciálról, erősségekről? Belecsempészhetnénk némi optimizmust, arra terelve a figyelmet, ami eleve jól megy, de mehetne még jobban.
  • Meg tudnánk fogalmazni úgy, hogy a cél hogyan teremt a kollégák számára jobb körülményeket? A SMART célok valami konkrét elérésére ösztönöznek bennünket, tulajdonképpen arról szólnak, hogy mások szemében pozitív képet alkossunk magunkról. Nem ellentmondva ezeknek a kétségtelenül hasznos dolgoknak, de emellett figyelhetünk arra is, hogy mások számára hogyan tudunk értéket teremteni, mások hogyan részesülnek előnyben azáltal, hogy megvalósítottunk valamit. A hangsúly ez esetben az értékteremtésen van és nem a személyes megtérülésen. 

Ha sikerül ezeket a szempontokat is belecsempészni a célok megfogalmazásába, több energiát nyerhetünk a megvalósításhoz. Másik nagy előny az, hogy a viselkedés-változást helyezzük a figyelem középpontjába és nem egy konkrét szám elérése iránti vágy hajt bennünket.

Összeszedtem pár kérdést, melyek segíthenek a SMART célok hatékonyabbá tételében és a fókuszt a viselkedésre helyezik.

Mi jelent számodra pozitív elmozdulást a jelenlegi legjobbadhoz képest?
Mit tartanál értékes eredménynek akkor is, ha nem származik közvetlen előnyöd belőle?
Lehetőséget vagy problémamegoldást definiáltunk?
Mivel lesz hatékonyabb mások munkája, ha eléred a célt?
Mi a legjobb eredmény / teljesítmény, amit el tudsz képzelni?
Mi az, amibe szenvedéllyel tennél energiát?

Ezzel a szemlélettel látványosan jobb kimenetet lehet elérni, de a teljesítmény aligha múlik egyetlen emberen. Mivel többségünk csapat(ok)ban dolgozik, ezért a logika értelmezhető úgy is, hogy a csapat közösen alkot meg célokat. A fenti kérdéseket pl. fel lehet tenni többes szám első személyben is, illetve ki lehet egészíteni ilyesmikkel:

Mi az, ami javítaná az összetartást a csapatban?
Hogyan beszéljenek rólunk a többiek?
Milyen erényeink vannak?
Milyen hatást tudunk gyakorolni másokra, ami túlmutat az operatív céljainkon?
Mit tartanak a legfontosabbnak a társosztályok, ügyfelek a közös munkában?

More blog posts:

itt a piros játék

Eredményes vállalati tanulás és képzés: ne hagyd, hogy átverjenek!

Szeretek újraolvasni, vagy más formában ismét feldolgozni értékes tartalmakat. Három évvel ezelőtt Barbara Oakley és Terrence Sejnowski professzorok Learning How to Learn nevezetű, idegtudomány-alapú MOOC kurzusa inspirált arra, hogy megírjam ötödik, ingyenesen letölthető e-könyvemet Az emberi lények tanítása címmel. Pár hónapja belebotlottam könyv formában is az Oakley-Sejnowski forrásba, ráadásul magyarra fordítva, és mint kiderült, diákokat megcélozva, rájuk szabott nyelvezettel (A tanulás tanulása). Két nap alatt, emlékeztető gyanánt beporszívóztam, és erről jutott eszembe, hogy írhatnék egy rövid, kifejezetten napjaink felnőttképzésére kihegyezett összefoglaló cikket arról, hogy minek nem kéne bedőlnie a cégvezetőknek és a HR-eseknek, amikor a munkatársak fejlesztésében gondolkodnak. Már ha számít, amit tudunk az agy működéséről.

Read more »
wise owl

Harcolj úgy, mintha igazad lenne, hallgass úgy, mintha tévednél

Több kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a pszichológiai biztonság érzete fontos összetevő egy ütőképes csapat életében. Kb. úgy lehetne leírni, hogy a vezető olyan környezetet teremt, melyben a csapattagok magabiztosan vállalhatják fel a véleményüket vagy végezhetik a munkát; anélkül, hogy tartaniuk kellene attól, hogy valaki ellenük fordítja, ha tévednek vagy büntetést kapnak, ha tévednek. A pszichológiai biztonság érzete lehetővé teszi, hogy bátran és nyíltan megkérdőjelezzük a hiedelmeket, véleményeket vagy épp azokat a módszereket, ahogyan a dolgokat csináljuk.
Ha fontosak számunkra ezek a dolgok, akkor érdemes megtanulni ügyesen egyensúlyozni a magabiztosság és a kétkedés között. Tapasztalatom szerint, egy egészséges mennyiségű kételkedés magunkban megóvhat bennünket attól, hogy arrogáns seggfejek legyünk. Vagy ahogyan egy ősi japán közmondás tartja: kevésbé vagyunk idegesítők, ha befogjuk a pofánkat. 🙂

Read more »
vízilabda

Ha még a világ legjobbjai is feszt botladoznak, mi másra számítanánk mi?

Életünk során mélyen bevésődnek a fejünkbe azok a történetek, melyek során a szegénylegény nekivág az útnak, kiállja a három próbát, aztán elnyeri méltó jutalmát. Azt várjuk tehát, hogy a sikerek lineárisak: nyomjuk, nyomjuk, aztán egyszer csak beköszönt, már akinek összejön. A többiek meg kénytelenek beérni a kudarccal. A valóság azonban ennél lényegesen összetettebb, sokkal kiszámíthatatlanabb hullámvasút. Mégis tartja magát a meggyőződés, hogy elindulsz egy úton, aztán hamar kiderül, hogy vagy a sikeresek vagy a lúzerek táborát szaporítod.

Read more »