Amikor a nagy cél helyett inkább az orrunk elé érdemes fókuszálni

Bár egy vonzó jövőkép vagy egy kihívást jelentő cél komoly hajtóerőt tud biztosítani számunkra, gyakran előfordul, hogy épp az lomboz le bennünket, hogy ijesztően nagynak találjuk az elefántot, amit meg szeretnénk enni. Az sem ritka, hogy fogalmunk sincs, végül hogyan juthatnánk el az áhított célhoz.

A sportban is megfigyelhető, hogy amikor az ellenfél már túl sok ponttal vagy góllal vezet, akkor az kedvét szegi a játékosoknak, és nem nagyon tudnak abban hinni, hogy azt a meccset még meg lehet fordítani. Pedig ha egy csapat el tudott húzni tíz perc alatt hat góllal, akkor egy másik tíz perc alatt hasonlóképp lehetséges a másik kapuba is belövöldözni ugyanennyit. Persze nem akkor, ha elbizonytalanodunk, és leszegett fejjel poroszkálunk a pályán.
Január ellenére a múlt hétvégén egész elfogadható időjárás volt, a fiam pedig bedobta, hogy elővehetnénk a pingpongasztalt, ami nálunk inkább a tavasz hírnöke, csakúgy, mint a tavaszi sáfrány. Szóval kipróbáltuk, és nem bántuk meg. Valahogy mindig meccset szeretne játszani, és mivel nekem azért több a rutinom, gyakran elhúzok tőle akár 8-10 ponttal. Egyik alkalommal éreztem, ahogy vesztette a motivációját, és kezdte elengedni a játszmát. Mondtam neki, hogy tök mindegy, hogy állunk épp, mindig csak az adott labdamenetet lehet megnyerni. Ha nem a végcélra vagy annak elérési nehézségére fókuszál, hanem a konkrét labdamenetre, azzal megnöveli az esélyét annak, hogy behozza a különbséget. A későbbiekben nagy örömmel láttuk mindketten, hogy többször is sikerült ily módon feljönnie, vagy akár meg is fordítania és megnyernie a játszmát.

Egyik barátommal évek óta beszélgetünk egy üzleti ötletéről. Többször terelődött arra a társalgás, hogy a témához kapcsolódóan nem rendelkezik azokkal a tudásbeli alapokkal és végzettséggel, amit a vállalkozáshoz szükségesnek ítélt (műszaki termékről van szó, ő pedig közgazdász, aki több évtizeden keresztül szolgáltatási területen épített üzletet). Egyszer csak elengedte ezeket a kételyeket, és nekifogott a cselekvésnek. Néhány hónappal később kutatással alátámasztott kristálytiszta üzleti koncepcióval tudott előállni, megvan, hogy milyen előkészítő lépésekre van még szükség, és belátható időn belül el fog jutni az új cég elindításához. Ehhez arra volt szüksége, hogy a fókuszt a vonzó jövőképről áthelyezze azokra a dolgokra, amiket aznap, azon a héten, abban a hónapban meg tudott tenni.

Kell némi tudatosság ahhoz, hogy észrevegyük: nem feltétlenül szolgál bennünket, amikor azon rágódunk, hogy miként fogunk elérni egy nagy kihívást jelentő célt. Adott esetben sokkal előnyösebb, ha fókuszt váltunk, és elkezdünk cselekedni valamit a témában, amit már most is megtehetünk. Például megnyerjük ezt a labdamenetet. Aztán a következőt.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

A te felelősséged, amit beviszel a munkahelyre

Nemrég találkoztam egy indianai egészségügyi szolgáltató ajtaján lefényképezett felirattal, ami az oda belépőket figyelmeztette (szabad fordításban): “Kérjük vállalj felelősséget az energiákért, amiket ide behozol! A szavaid számítanak. A viselkedésed számít.

Read more »

Lesz-e vajon hómofisz-áttörés hosszabb távon?

Amikor első gyermekünk született, akkor hallottam egy jópofa dumát, miszerint három dolgot csinál egy pici baba: eszik, alszik és hasonlít. Amikor pedig először tapasztalhattuk meg életünkben ezt a tavaszi karanténosdit, a gondolataikat publikusan megosztók egy dolgot csináltak főállásban: jóslatokba bocsátkoztak.

Read more »

Tuti önkontroll-támogató stratégiák

Úgy tűnik, hogy ha nyár, akkor a viselkedéstudománynak van szezonja nálam, legalábbis tavaly is és az idén is erre kanyarodott az érdeklődésem 25 fok felett. A LinkedIn-en és a Tudatos Vezetés Facebook csoportban indítottam egy szösszenet-sorozatot a kognitív torzításokról (legutóbbi például a veszteségkerülésről szólt, ami lentebb fontos szerepet kap), valamint nemrég blogbejegyzést írtam saját magunk megzabolázásának négyféle módjáról, valamint a túlzott magabiztosságról, Richard Thaler viselkedési közgazdász Nudge című könyve alapján.

Read more »