Nem a távolságtartás a tekintély fő forrása. Íme 20 másik lehetőség.

Újra meg újra felbukkan az orrom előtt az az erőteljes meggyőződés, hogy egy rendes vezető nem barátkozik össze a beosztottaival, mert akkor azzal vissza fognak élni, és nem fog tudni tőlük követelni. Mintha a vezetői tekintély elsősorban a pozícióból vagy a távolságtartásból táplálkozna. Nem vitatva persze, hogy egyes embertársaink bármiféle helyzettel képesek visszaélni, felsorolnék húsz egyéb lehetséges alkotóelemet, a teljesség igénye nélkül, amiből felépülhet a (vezetői) tekintélyünk:
  1. szaktudás/képességek/bölcsesség/átlátóképesség rendszeres demonstrálása
  2. megszerzett tapasztalatok
  3. eddig elért eredmények
  4. tudatos vezetői működés
  5. erő és állóképesség: kiállás a célokért, az érdekekért és az emberekért felfelé is és ellenszélben is
  6. következetesség (feladatkiadás, nyomon követés, visszajelzés adás)
  7. fair bánásmód másokkal
  8. átlátható, kiszámítható, elvhű működés
  9. a gyengébbek felkarolása
  10. példamutatás
  11. tisztesség
  12. az ígéretek betartása
  13. érdeklődő odafordulás a másik felé
  14. önzetlen segítségnyújtás, támogatás
  15. a hibák, tévedések beismerése, akár önirónia
  16. krízishelyzetekben a higgadtság megőrzése
  17. szerénységgel/alázattal párosuló egészséges magabiztosság
  18. nehéz, kellemetlen döntések meghozatala és végrehajtása
  19. vízió
  20. szisztematikus, kitartó haladás a jövőkép felé, tűzön-vízen át

Biztosan lehetne még folytatni a sort, hirtelen ezek jutottak az eszembe. Most komolyan, tényleg azt gondoljuk, hogy a közelebbi emberi kapcsolat majd mindezeket felülírja? Persze ha a fenti listából nem sokkal büszkélkedhet egy vezető, nem csodálom, hogy csak a pozíciójába és a formális hatalmába tud kapaszkodni.

More blog posts:

lajhár

Lajhárok és gazellák a munka világában

Még 2016-ban írtam egy cikket itt a Tudatos Vezetés blogon, egy 600 ezer fős nagymintás kutatás alapján arról, hogy a tudásmunkások körében a teljesítmény nem haranggörbe szerint oszlik el, hanem hatványfüggvénynek megfelelően. Ennek az a jelentősége, hogy a felső 5% hozza az összteljesítmény negyedét, a top 1% pedig az átlagnál tízszer eredményesebb. Azaz van egy szűk réteg, aki tényleg kiemelkedő, összesen legfeljebb 20%, aki még egész jó, a többiek teljesítménye ehhez képest igen szerény. Ugyanezt igazolták vissza a Google saját kutatásai is, ahol vagy kétszázezren dolgoznak, és nem szűkölködnek az adatfeldolgozási és elemzési technológiában és erőforrásokban.

Read more »