A lufifújás és a finghevítés népszerűsége töretlen

Még az 1990-es évek közepén találkoztam először azzal a jelenséggel a hanyatló nyugaton, hogy a semmit vagy a közepeset bőséges meleg levegővel hogyan kell ellenállhatatlanná tuningolni. Az alkalmazott módszertant az elmúlt évtizedekben hazánkban is sikerült tökélyre fejleszteni, valamint széles körben elterjeszteni.

Utolsó főiskolás nyaramat az USÁ-ban töltöttem, ahol is egy mozgóbüféket üzemeltető cégnél dolgoztam (kábé olyan stílusú egységekkel, mint amilyen az Üvegtigrisben szerepelt), és a nem túl elegáns Midwest-en jártuk a rendezvényeket. Kissé fellengzősen County Fair-eknek titulálták a falusi búcsúkat, a cégünk pedig mozgóbüfé helyett Mobile Food Concession Company címszó alatt futott. Az általunk értékesített étkeket azonban sikerült még ennél is magasabbra pozícionálni. A nagyméretű hamburger “sirloin steak sandwich” elnevezést kapott. Ha hiszed, ha nem, legfeljebb a vevők két százaléka kérdezte meg, hogy a steaknek nem valami marhahússzeletnek kéne lennie? És közülük is csak a fele küldött el bennünket a fenébe, amikor meglátta a darálthús-pogácsát, a másik egy százalék két morgás után jóízűen befalta azt is.

A másik kocsi, ahol szolgálatot teljesítettem, még kevésbé volt szerényen feliratozva, ugyanis ez állt rajta öles betűkkel: “World’s Best Hot Dog”. Na kíváncsi is lettem rögvest a receptúrára, amit hamar el is sajátíthattam, mint kiszolgáló személyzet. Két kiváló hozzávaló alkotta: a virsli, ami 80-as gyűjtőkartonokban érkezett fagyasztva, valamint az az édeskés, egyenes, puha kifliszerűség, amit lefóliázva, ládákban hoztak. Pont olyan, amilyet lehet kapni manapság a diszkontáruházakban, pár száz forint hat darab. A világ legjobb hot dogjának virslije egy úgynevezett rolling grillen forgott, akár egész nap. Ha kicsi volt a forgalom, akkor szegények órák alatt összeaszalódtak, ha nagy, akkor pedig a kevésbé szerencsések még fagyosan kapták. A séf, jelesül én, elképesztő virtuozitással helyezte bele a gyárilag kettévágott kiflibe a virslit. Aztán a vevő egy kis pultról tehetett rá feltétnek, amit csak akart. Tényleg nemigen lehetett ennek a hot dognak párja a világon. Egyébként mi két dollárért adtuk, míg mindenki más egyet kért nagyjából ugyanezért. Kérdeztem is Bobot, a menedzsert, hogy miért van ez így. Aszondta, hogy kipróbálták azt az árat is, de annyival nem adtak el belőle többet olcsóbban, hogy profit szempontjából az jobban megérje. A vevők 95%-a egy szót se szólt a dupla ár miatt, a maradék 5%-ból is a többség csak észrevételezte a dupla árat, és mindössze néhányan mentek át máshova inkább.

Ezek az élmények böffentek fel bennem a közelmúltban, amikor sorra láttam, milyen szuper képzéseken lehet manapság részt venni a vállalati szakembereknek például karanténból visszatérés, hibrid munkavégzés, vagy home officeban dolgozók menedzselése témában. Gondolom a korábbi COVID-karanténok alkalmával halmozódott fel a szolgáltatókban az a temérdek tapasztalat, amit most jó szívvel át tudnak adni a tanácsadók az ügyfeleiknek. De az is lehet, hogy egy szép tavaszi délelőttön brénsztormolták össze a kollégák, hogy mivel lehetne teleírni a szlájdokat.

“Szerénység! Ne tömjénezze magát! Szerénység! Ha valamit szeretek magamban, az a szerénység.” – fogalmazott igen bölcsen Bástya elvtárs. Ehhez többet már nem is tudok hozzátenni.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Miért nem szeretünk tanulni? – 2. rész: a munkahely

A poszt első részében egy picit más szemszögből is ránéztünk arra, hogyan öli ki belőlünk az iskola a tanulás iránti vágyat, hogyan válnak a gyerekeink a branding eszközévé. Gondolhatnánk, hogy oké-oké, túl kell élni és kész. Akár lehetne, csakhogy az iskola befejeztével nincs vége a megpróbáltatásainknak.

Read more »

Hogyan segítheted elő, hogy a beváljon az új csapattag?

Manapság egyre több vezető érti meg, mennyire fontos a munkatársak megtartása, nemcsak azoknál, akik régebben velük dolgoznak, hanem az újonnan érkezetteknél is. Rájöttek, mekkora macera, idő és költség újrakezdeni a keresést, ha emberünk nem válik be a próbaidőben, és az is egyre jobban fáj, hogy valakinek addig is végeznie kell azt a munkát, amin az idejekorán elküldött/lepattanó kolléga ténykedett volna, vagy ha új tevékenységekről van szó, azok elkezdése még tovább fog csúszni.

Read more »

Hogyan konstruálja meg az agyunk az érzelmeket?

Harmadik, az érzelmek idegtudományi hátterét körbejáró cikkemet, melyet Lisa Feldman Barrett How Emotions are Made című könyve alapján írtam, valahol ott hagytam abba, hogy a világ dolgainak érzékelése és az érzelmek mögött is mentális koncepcióink állnak. A szerző a könyv következő fejezetében a téma fejlődéslélektani és biológiai hátterét fejtegeti tovább.

Read more »