Customize Consent Preferences

We use cookies to help you navigate efficiently and perform certain functions. You will find detailed information about all cookies under each consent category below.

The cookies that are categorized as "Necessary" are stored on your browser as they are essential for enabling the basic functionalities of the site. ... 

Always Active

Necessary cookies are required to enable the basic features of this site, such as providing secure log-in or adjusting your consent preferences. These cookies do not store any personally identifiable data.

No cookies to display.

Functional cookies help perform certain functionalities like sharing the content of the website on social media platforms, collecting feedback, and other third-party features.

No cookies to display.

Analytical cookies are used to understand how visitors interact with the website. These cookies help provide information on metrics such as the number of visitors, bounce rate, traffic source, etc.

No cookies to display.

Performance cookies are used to understand and analyze the key performance indexes of the website which helps in delivering a better user experience for the visitors.

No cookies to display.

Advertisement cookies are used to provide visitors with customized advertisements based on the pages you visited previously and to analyze the effectiveness of the ad campaigns.

No cookies to display.

A féligazságok bizony veszélyesek

Az élet rövid: vedd meg azt a cipőt, edd meg azt a süteményt, fizesd be az utazást – olvasom a fészbukkon. Tényleg, milyen jól hangzik! Kapja be a prefrontális kéreg! Egyetértek, lájkolom, megosztom a képet piros tűsarkúról vagy a tengerparti naplementéről, tizenkét Celsius fokon felszolgált, rezeda és macskagyökér illatjegyekkel büszkélkedő fehérborral. Van benne igazság?

Persze, hogy van, valamennyi. Nem érdemes úgy élni, hogy csak kuporgatunk, mindig valami későbbi időpontra tesszük, amikor majd jó lesz nekünk, esetleg nyugdíjas éveinkre, amikor már lehet, hogy nem is lesz az utazáshoz egészségünk vagy kedvünk.

Az emberek nagyobb részét azonban sokkal kevésbé kell attól félteni, hogy nem a pillanatnyi érzéseik által vezérelve cselekednek. Az agyunk bizony úgy működik, hogy az érzelmekért felelős, korábban kifejlődött területei lényegesen erőteljesebb irányítói a viselkedésünknek, mint a kontrollfunkciókért (is) felelős szegény homloklebeny, ami az érzelmek cunamijának próbál kisebb-nagyobb sikerrel megálljt parancsolni. Nem beszélve arról, hogy az üzleti élet és a reklámipar irgalmatlan erővel bombáz bennünket olyan üzenetekkel, hogy éljünk a mának, vegyünk meg mindent azonnal, ettől leszünk faszagyerekek, a számlát kifizetni meg majd ráérünk később is. Tehát biciklizünk hegyre fel, és még az orkán is szembefúj. Jönnek a felelőtlen döntések, vesszük hitelből karácsonyi ajándék gyanánt a két méter átmérőjű Ultra HD OLED tévét, másfélszer olyan költségvetésből kéglit vagy autót, mint amennyit igazán megengedhetnénk magunknak, utazunk jobbra-balra, aztán meg nem tudjuk kifizetni a sárga csekkeket. Az élet rövid, vedd meg azt a cipőt. Ja. Félig igaz.

Természetesen ott a másik oldal is féligazságként, hogy álmodj nagyot, tervezd meg pontosan a céljaidat, melózz kőkeményen tíz-húsz évig éjt nappallá téve, protestáns munkaetikával, és akkor tiéd lesz a siker. Egyetértek, lájkolom, megosztom a képet a kigyúrt testről vagy Elon Muskról. Itt is többféle porszem kerülhet a gépezetbe. Bár a siker tényleg jellemzően akkor jön, ha van víziód és hosszú ideig kitartóan, nagy energiabefejtetéssel dolgozol rajta, rendre felállva a borítékolt kudarcokból, önmagában ez az eljárás nem garantálja a sikert. Túl sok mindenen múlik a dolog, és ebből bizony nagy szerepet játszó tényező a szerencse (ami persze a bátraké). Másrészt a hosszú távú túltolás eredménye lehet a kiégés, a kapcsolatok megromlása vagy az egészségügyi problémák. Ott ülhet az illető a sikere tetején, barátok és társ nélkül, vagy egyéb okokból rosszul érezve magát a bőrében. Szóval ja. Félig igaz.

Az a probléma a féligazságokkal tehát, hogy teljesen elhisszük őket, és nem egy kiegyensúlyozottabb, reálisabb helyzetértékelés alapján hozunk döntéseket. Dobay Róbert barátom és kollégám Mégis mire számítottál? című, rövidesen megjelenő könyvében a vállalati működés és a vezetői tevékenység féligazságait bombázza meg, bőséges személyes tapasztalataival és komoly szakirodalmi alátámasztottsággal a háttérben. Teszi mindezt közérthetően és szórakoztatóan. A célja nem a tuti megmondása, hanem az, hogy elgondolkodtasson. Ahol pedig van jobb ötlete, azt is megosztja az olvasókkal. Ha szeretnél elsők között értesülni a letöltés lehetőségéről, kattints ide!

More blog posts:

komfortzóna

A komfortzónán belül is történnek csodák!

Kering az interneten egy jópofa ábra két egymást nem metsző körrel: az egyik a komfortzónádat jelöli, a másik azt, ahol a csodák történnek. A kép azt implikálja tehát, hogy a csodákhoz ki kell lépned a komfortzónádból. Ebben persze van igazság, de csak részigazság. Amikor próbára teszed magad az ismeretlenben, gyakran előfordul, hogy sokkal többre vagy képes, mint amit előzetesen gondoltál volna, vagy olyat is meg tudsz csinálni, amiről az ellenkezőjét feltételezted. A tapasztalatból tehát megerősödött önbizalommal térhetsz vissza, egyúttal a komfortzónád is szélesedhetett ennek eredményeképp.

Read more »

Miért terelik vissza a cégek a munkatársakat az irodába? 

Bár sokan még akár hetente kétszer-háromszor is otthonról dolgozhatnak, egyre több cég kötelezi el magát a teljes munkaidős irodai visszatérés mellett. Egy racionális világban egy ilyen elhatározás észszerűségen alapulna, tényekkel és adatokkal lenne alátámasztva, nem pusztán kényre-kedvre összeválogatott tanulmányokra hivatkozna. Látjuk azonban, hogy – más esetekhez hasonlóan, pl. tehetségmenedzsment, vezetők fejlesztése – a döntések nemhogy nem mindig észszerűségen alapulnak, de még csak az adatok és kutatások se zavarják meg a “tisztánlátást”.

Read more »