25 lehetőség, ami a munkatársak jutalmi rendszerét aktiválhatja

Túlélésünk szempontjából az egyik legfontosabb agyi hálózatunk (large scale brain network) az úgynevezett jutalmi hálózat. Fontos szerepet játszik a viselkedésünk formálásában, a tanulásban, a szokások kialakításában, és természetesen a jóllétünkben.

Amikor valamit jutalomként él meg az agyunk, ennek a hálózatnak az elemei aktiválódnak, és az idegtudósok szerint teljesen mindegy, hogy belső vagy külső jutalomról van szó, és az is, hogy fizikailag testet öltő vagy megfoghatatlan dologról. Könnyen érthető, hogy az enni- és innivalót, az érzéki élvezeteket, a számunkra vonzó ajándékokat vagy a pénzhez jutást jutalomként fogjuk fel. De ugyanezt a hálózatot hozzák működésbe a belső jutalomforrások is, például amikor meg tudunk oldani egy problémát, jól teljesítünk, kompetensnek érezzük magunkat egy kérdésben, számunkra érdekes/élvezetes tevékenységet végezhetünk, tapasztaljuk a fejlődést valamiben, azaz sikerélményünk van, stb. És akkor is ez a jutalmi hálózat válik aktívvá, amikor az emberi környezetünk részesít társas jutalomban (social reward). Tehát hiába állítja nagy meggyőződéssel egy kolléga azt, hogy márpedig őt semmi más nem motiválja, mint a boríték vastagsága, ő sem lesz kivétel az alól, hogy egyes társas ingerek pont ugyanott piszkálják meg az agyát, ahol a markát ütő zseton, és a dopamin-felszabadulást hasonlóképpen kiváltja. Még akkor is ha ez nem jut el a tudatos gondolkodásának szintjére. A tanulás és a viselkedésre való ráhatás szempontjából egyébként a váratlan jutalmak még erőteljesebbek. A társas jutalmak leginkább a státusz emelése, a bizonyosság fokozása, az autonómia növelése, az emberi kapcsolódás és csoporthoz tartozás, valamint a fair elbánás terén tudnak sokat hozzáadni, állítják azok a kutatók, akik az idegtudomány és a vezetés összefüggéseit vizsgálják (Rock, 2009; Waytz&Mason, 2013).

Nézzünk 25 lehetőséget a vezető számára, hogy a kollégái jutalmi rendszerét stimulálhassa:

1. A kiemelkedő teljesítmény utólagos jutalmazása anyagilag (bónusz, pénzjutalom, személyre szabott tárgyi vagy élmény ajándék)
2. Apró figyelmesség fizikai formában (csoki, süti és társai)
3. Meghívás kávéra, ebédre, akár saját magadhoz vendégségbe
4. Céges díjra, elismerésre való felterjesztés
5. Előléptetés, felelősségi kör bővítés (egyénre szabva természetesen)
6. Pozitív visszajelzés teljesítményre, hozzáállásra, viselkedésre
7. Rendszeres idő és figyelem biztosítása (1/1-ek, tartalmas teljesítmény-megbeszélések, coaching, mentorálás)
8. Meghallgatás, vélemény- és javaslatkérés
9. Miértek, háttérinformációk, hosszabb távú elképzelések megosztása
10. Őszinte, egyenes, de tiszteletet hordozó kommunikáció a mindennapokban
11. Tiszta elvárások és célok
12. Bevonás a célkitűzésbe, problémamegoldásba, döntéshozatalba
13. Érdeklődés a személyes erősségek, preferenciák, ambíciók, megélések iránt
14. A személyes erősségek, preferenciák és ambíciók lehetőség szerinti figyelembe vétele
15. Önrendelkezés, autonómia mértékének fokozása a munkában
16. Rendelkezésre állás problémák esetén
17. Lehetőségek biztosítása ahhoz, hogy a kollégák egymáshoz kapcsolódhassanak (közös feladatokkal és élményekkel)
18. Segítség a személyközi konfliktusok feloldásában, csapaton belül és osztályok között is
19. Sikerélmény esélyének fokozása (feladatokkal, támogatással)
20. A folyamatos fejlődés, tanulás ösztönzése és elősegítése
21. A megállapodások betartása kicsiben és nagyban is; kiszámítható, fair viselkedés
22. A kollégák kiemelkedő eredményeinek kommunikálása felfelé
23. A csapathoz/közösséghez tartozás látható szimbólumainak használata (céges “branded” cuccok)
24. Kompetenciaérzet kiváltásának elősegítése a kollégákban (tanácsadói szerep, a csapat képviselete, prezentálás cégen belül és kívül, új kollégák betanítása, más területen dolgozók képzése/informálása)
25. Rendszeres kimutatása annak, hogy hiszünk a másikban és bízunk benne

Na de mi itt az újdonság? Hát nem ezeket papoltuk eddig is, mint kívánatos vezetői viselkedés? Dehogynem. Semmi nóvum nincs benne. Annyi adalék csupán, hogy az idegtudomány igazolta, hogy mindezek az ember jutalmi rendszerét mozgósítják, ami az elégedettségére, az elkötelezettségére és a tartós tanulására is erőteljes pozitív hatást gyakorol. Szóval ha ezek szerinted számítanak manapság, amikor olyan nehéz bármire is embert találni, akkor talán meggyőző lehet az a természettudományos érvelés, ami az agyunk működés közbeni megfigyelésén alapul (fMRI vizsgálatok). Ezt már nem könnyű azzal félresöpörni, hogy ruhatár-büfészakon végzett angol tudósok bölcsészkedése lenne a Blikkből idézve (bár korábban sem erről volt szó).

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!

More blog posts:

itt a piros játék

Eredményes vállalati tanulás és képzés: ne hagyd, hogy átverjenek!

Szeretek újraolvasni, vagy más formában ismét feldolgozni értékes tartalmakat. Három évvel ezelőtt Barbara Oakley és Terrence Sejnowski professzorok Learning How to Learn nevezetű, idegtudomány-alapú MOOC kurzusa inspirált arra, hogy megírjam ötödik, ingyenesen letölthető e-könyvemet Az emberi lények tanítása címmel. Pár hónapja belebotlottam könyv formában is az Oakley-Sejnowski forrásba, ráadásul magyarra fordítva, és mint kiderült, diákokat megcélozva, rájuk szabott nyelvezettel (A tanulás tanulása). Két nap alatt, emlékeztető gyanánt beporszívóztam, és erről jutott eszembe, hogy írhatnék egy rövid, kifejezetten napjaink felnőttképzésére kihegyezett összefoglaló cikket arról, hogy minek nem kéne bedőlnie a cégvezetőknek és a HR-eseknek, amikor a munkatársak fejlesztésében gondolkodnak. Már ha számít, amit tudunk az agy működéséről.

Read more »
wise owl

Harcolj úgy, mintha igazad lenne, hallgass úgy, mintha tévednél

Több kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a pszichológiai biztonság érzete fontos összetevő egy ütőképes csapat életében. Kb. úgy lehetne leírni, hogy a vezető olyan környezetet teremt, melyben a csapattagok magabiztosan vállalhatják fel a véleményüket vagy végezhetik a munkát; anélkül, hogy tartaniuk kellene attól, hogy valaki ellenük fordítja, ha tévednek vagy büntetést kapnak, ha tévednek. A pszichológiai biztonság érzete lehetővé teszi, hogy bátran és nyíltan megkérdőjelezzük a hiedelmeket, véleményeket vagy épp azokat a módszereket, ahogyan a dolgokat csináljuk.
Ha fontosak számunkra ezek a dolgok, akkor érdemes megtanulni ügyesen egyensúlyozni a magabiztosság és a kétkedés között. Tapasztalatom szerint, egy egészséges mennyiségű kételkedés magunkban megóvhat bennünket attól, hogy arrogáns seggfejek legyünk. Vagy ahogyan egy ősi japán közmondás tartja: kevésbé vagyunk idegesítők, ha befogjuk a pofánkat. 🙂

Read more »
vízilabda

Ha még a világ legjobbjai is feszt botladoznak, mi másra számítanánk mi?

Életünk során mélyen bevésődnek a fejünkbe azok a történetek, melyek során a szegénylegény nekivág az útnak, kiállja a három próbát, aztán elnyeri méltó jutalmát. Azt várjuk tehát, hogy a sikerek lineárisak: nyomjuk, nyomjuk, aztán egyszer csak beköszönt, már akinek összejön. A többiek meg kénytelenek beérni a kudarccal. A valóság azonban ennél lényegesen összetettebb, sokkal kiszámíthatatlanabb hullámvasút. Mégis tartja magát a meggyőződés, hogy elindulsz egy úton, aztán hamar kiderül, hogy vagy a sikeresek vagy a lúzerek táborát szaporítod.

Read more »