Tudatos (táv)vezetés tanácsok

Sokat törtem a fejem, hogy mivel lehetne méltó módon megemlékezni arról, hogy pont ma ünnepli 10 éves születésnapját a Tudatos Vezetés blog. Lehetett volna mindenféle szép számokat felsorolni, de azok inkább nekem érdekesek. Úgyhogy ehelyett írtam valamit, ami remélhetőleg az olvasóknak érdekes a jelen helyzetben. Összegyűjtöttem egy rakás szempontot, ami segít tudatosabban megközelíteni a távmenedzselés kérdését. Ha pedig már belecsaptál, check-listként is szolgálhat.

Természetesen a lista nem kimerítő. Ha hasznosnak találtad, pukkants fel egy számodra kedves palack italt, és koccints velem virtuálisan a blog szülinapja alkalmából, egymás, az ország állampolgárai, és minden földlakó egészségére!

1. Először is, abból érdemes kiindulni, hogy a kollégáid jellemzően otthonról is tisztességesen fognak dolgozni (már aki eddig is így cselekedett). Ha mégis lesz kivétel, akkor azt eseti szinten kell kezelni.

2. Általánosságban igaz, hogy többet kell kommunikálnod, a lehető legtöbb infót megosztanod, és a munkatársakat is erre kell bíztatni, mert a jelen helyzetben nem alakulnak ki spontán beszélgetések, mint a máskor a munkahelyen.

3. Azoknak, akik eddig is strukturáltan és tervezetten végezték a vezetői munkájukat, most könnyebb alkalmazkodni a helyzethez. Akik inkább ad-hoc jelleggel ténykedtek, azoknál most szükség van fokozni a strukturáltságot. A bizonytalanságra gyógyírként szolgálnak ugyanis a fogódzók.

4. Megbizonyosodni róla, hogy mindenki rendelkezik a szükséges technikai feltételekkel és felkészültséggel, és segíteni az esetleges akadályok elhárításában.

5. Átgondolni a következő néhány hónapra a folyamatosan végzendő és az eseti jellegű vagy projektfeladatokat a területeden. Azonosítani a társterületeket, akikkel különösen fontos rendszeresen kell egyeztetni.

6. Áttekinteni, hogy a meglévő rendszerekből milyen arányban lehet nyomon követni a feladatok előrehaladását.

7. Valamilyen feladatkezelő rendszert elkezdeni használni, ha sok embernek sok egyedi feladatat kell figyelemmel kísérni.

8. Ha eddig nem tetted, rendszeres 1/1-eket indítani a célkitűzéshez, nyomon követéshez, visszajelzéshez, és az általános “hogy vagy” jellegű beszélgetésekhez. Az is be kell kalibrálni majd, hogy mi a reális terhelés ebben az időszakban (a családosoknál a gyerekek otthon vannak, napközben ellátni és a tanulásban segíteni kell őket).

9. Felépíteni az 1/1-ek mellett a csapatmegbeszélések és a projektmegbeszélések rendszerét és ismétlődő eseményként betenni a naptárba. A rendszer kialakításába lehetőség szerint érdemes bevonni az érintetteket, de minimum abba, hogy véleményezzék, amit kitaláltál. Ha kell, később változtatni.

10. Azt is egyeztetni a kollégákkal, hogy milyen jellegű kommunikációs tartalmak menjenek inkább chat vagy email formában.

11. Ha lehet, a videót is bekapcsolni minden megbeszélésnél, minél személyesebb legyen.

12. Biztosítani ez elérhetőségedet, amikor szükség van rád. Legyen a kollégák számára egyértelmű, hogy milyen napszakban/időpontban érhetnek el és milyen csatornán. Közös időablakban is lehet gondolkodni, amikor nincsenek megbeszélések és mindenki elérhető telefonon, chat-en.

13. Kínos témákban, konfliktusok esetén mindenképp kerülni az írásbeliséget. Vezetőként az emailben fokozódó feszültséget érzékelve azonnal átterelni videós megbeszélésre a témát és segíteni meditátorként. 

14. A kritikai visszajelzésre ugyanúgy igaz, hogy feltétlenül szóban érdemes adni (nem arra gondolok, hogy javítson ki egy szót a doksiban, hanem a fajsúlyosabb visszajelzésekre). A dicséret, elismerés mehet akár írásban is.

15. A nehezebben boldoguló kollégáknak akár abban is lehet segíteni, hogy életképes napirendet állítsanak össze. A család mellett nem feltétlenül fog működni a 9-5-ig dolgozás megszokott rendje.

16. Szembenézni a realitással, hogy elsőre nem fogjátok tudni tökéletesen eltalálni. Ezért folyamatosan csiszolni kell a működésmódot, változtatni azokon a pontokon, amelyek nem váltak be.

Most egy olyan időszakot élünk amikor különösen fontos, hogy a menedzserek az emberek vezetésével kapcsolatos feladataikat szakszerűen végezzék, különben a termelékenység és a hatékonyság az elkerülhetetlennél lényegesen nagyobb csorbát szenved. Ebben a no-contact világban a Menedzsmentor csapata háromféle módon tudja segíteni a vállalati ügyfeleket:

  • továbbra is biztosítunk Tudatos Vezetés blended learning programokat, ahol a csúszkát a digitális eszközök felé ideiglenesen eltoljuk, tanításmódszertani megfontolások alapos átgondolása után
  • videós online konzultációt/coaching támogatást biztosítunk az erre igényt tartó vezetők számára a távmenedzsment gördülékenyebbé tétele érdekében
  • kulcsrakész, azonnal bevethető, akár pár nap alatt bevezethető mobil vezetői mikrotanulási appunk, az Act2Manage vállalati implementációjával

Vedd fel velünk a kapcsolatot a Menedzsmentor weboldalán, ha tudjuk a szervezetetek működését a felsoroltak valamelyikével segíteni!

More blog posts:

jutalom

Jutalmak és incentívek: miért van jelentősége a megkülönböztetésnek?

Bár a magyar nyelvben jellemzően a jutalom kifejezést használjuk mindkettőre, a viselkedéstudomány angolul megkülönbözteti a “reward” és az “incentive” fogalmát. Hogy miért van ennek jelentősége? Azért, mert az agyunk eltérő területeivel vannak összefüggésben, és más-más funkciókat töltenek be. Ahogy erről már többször értekeztem a Tudatos Vezetés blogon, a viselkedésünket nagyobb részben szokásaink vezérlik, és kevesebbszer fordul elő, hogy átgondolt, tudatos döntéseket hozunk a mindennapi cselekvések előtt. Akkor is, ha hízelgőbb fordítva gondolni erre. Az autopilot üzemmóddal rengeteg energiát takarít meg ugyanis az agyunk, így nem füstöl el olyan gyorsan.

Read more »
itt a piros játék

Eredményes vállalati tanulás és képzés: ne hagyd, hogy átverjenek!

Szeretek újraolvasni, vagy más formában ismét feldolgozni értékes tartalmakat. Három évvel ezelőtt Barbara Oakley és Terrence Sejnowski professzorok Learning How to Learn nevezetű, idegtudomány-alapú MOOC kurzusa inspirált arra, hogy megírjam ötödik, ingyenesen letölthető e-könyvemet Az emberi lények tanítása címmel. Pár hónapja belebotlottam könyv formában is az Oakley-Sejnowski forrásba, ráadásul magyarra fordítva, és mint kiderült, diákokat megcélozva, rájuk szabott nyelvezettel (A tanulás tanulása). Két nap alatt, emlékeztető gyanánt beporszívóztam, és erről jutott eszembe, hogy írhatnék egy rövid, kifejezetten napjaink felnőttképzésére kihegyezett összefoglaló cikket arról, hogy minek nem kéne bedőlnie a cégvezetőknek és a HR-eseknek, amikor a munkatársak fejlesztésében gondolkodnak. Már ha számít, amit tudunk az agy működéséről.

Read more »
wise owl

Harcolj úgy, mintha igazad lenne, hallgass úgy, mintha tévednél

Több kutatás jutott arra a következtetésre, hogy a pszichológiai biztonság érzete fontos összetevő egy ütőképes csapat életében. Kb. úgy lehetne leírni, hogy a vezető olyan környezetet teremt, melyben a csapattagok magabiztosan vállalhatják fel a véleményüket vagy végezhetik a munkát; anélkül, hogy tartaniuk kellene attól, hogy valaki ellenük fordítja, ha tévednek vagy büntetést kapnak, ha tévednek. A pszichológiai biztonság érzete lehetővé teszi, hogy bátran és nyíltan megkérdőjelezzük a hiedelmeket, véleményeket vagy épp azokat a módszereket, ahogyan a dolgokat csináljuk.
Ha fontosak számunkra ezek a dolgok, akkor érdemes megtanulni ügyesen egyensúlyozni a magabiztosság és a kétkedés között. Tapasztalatom szerint, egy egészséges mennyiségű kételkedés magunkban megóvhat bennünket attól, hogy arrogáns seggfejek legyünk. Vagy ahogyan egy ősi japán közmondás tartja: kevésbé vagyunk idegesítők, ha befogjuk a pofánkat. 🙂

Read more »

Stay updated!

Subscribe to our newsletter!