Most akkor a tartalom a király vagy az LMS?

Bill Gates egy 1996-ban írt esszéjében azt prognosztizálta, hogy az akkor még a maihoz képest igen szegényes Internet világában nem a technológiai szolgáltatás hanem a tartalom fogja az igazán nagy bizniszt generálni (“content is king”). Azt hiszem megállapíthatjuk, hogy eltalálta.

Dobay Robi kollégám nemrég tért vissza Párizsból az Unleash Global kiállításról, leánykori nevén a HR Tech-ről. Azt mesélte, hogy a nagyvállalatok körében most az LMS-ek (Learning Management System) tarolnak, azaz nagy, integrált rendszerek segítségével igyekeznek a munkatársak fejlesztése területén választ adni a digitalizáció kihívásaira. Természetesen ezek klassz cuccok, ügyesen ki vannak találva, azonban még mindig arról van szó többnyire, hogy a korábban elkészült tananyagokat ugyanazzal az elavult tanításmódszertannal belapátolják a csili-vili rendszerekbe. Most ezeken keresztül lehet hosszas előadás videókat és/vagy PowerPoint prezentációkat nézni, illetve terjedelmes szakmai szövegeket olvasni. Az így begyűjtött tudományból pedig lehet tudásfelmérőt írni, leginkább tesztjelleggel. Nyílván van kivétel, de ez tűnik a legelterjedtebb megközelítésnek.

Képzeld magad elé, hogy egy festői öbölbe mész a szerelmeddel vacsorázni. A tengerre néző teraszról megcsodálható a csendes, azúrkék víztükör. A lemenő nap sugarai óaranyszínűre festik a távolabbi vizeket. Az asztalnál romantikus gyertyafény, Zsolnay porcelán tányérok, ezüst evőeszközök várják a vendégeket. Leültök az asztalhoz, és várjátok a degusztációs menü fogásait. Meg is érkeznek sorra: előételként kissé szikkadt, üres kenyérszelet turistaszalámival, főételként löncshús, üveges zöldborsóból készült menzás főzelék kanapén, desszert gyanánt pedig Barackos Fornetti. Mellé a kristály borospohárban a La Fiesta Édes Élmény vörös házasítása. Content is king, I am afraid…

Nem kis meló jó minőségű keretrendszereket létrehozni, hangulatos tereket építeni, esztétikus és vonzó csomagolást tervezni. Ennél már csak az macerásabb és erőforrás-igényesebb vállalkozás, hogy mindezeket hasonlóan minőségi tartalommal tudjuk megtölteni.

Az utóbbi hetekben nyakig benne voltunk az Act2Manage app statisztikáiban való kutakodásban. Budai Máté kollégám a legutóbb arra keresett rá, hogy a vezetőfejlesztő applikációnk 3-5 perces mikrotanulási tartalmait hogyan értékelik a felhasználóink. Még az 1.0-s verzióba, több mint négy évvel ezelőtt beépítettünk egy értékelő képernyőt a tartalmak végére, ahol 1-5-ig terjedő skálán lehetett minősíteni, hogy mennyire találták a felhasználók hasznosnak a javaslatokat és a gyakorlatba ültetési tippeket. Bár általában nem hiszünk az efféle skálás visszajelzésben, kíváncsiak voltunk, hogy vajon megerősítik-e a felhasználók a hipotéziseinket, vagy esetleg kiderül, hogy fordítva ülünk a lovon. Akkortájt többször ránéztünk, és megnyugodtunk, hogy nem lőttünk mellé. Most már viszont több évnyi adat állt rendelkezésünkre, amit megvizsgálhattunk. Széles mosolyra húzódott a szánk: felhasználóink 121 mikrotanulási tartalomra adtak visszajelzést, az értékelések 97%-a 4.0 és 5.0 között volt, 79%-a pedig 4.5 felett.

Bár mindezeket az értékeléseket mi a tartalomfejlesztés során csak remélhettük, mindent megtettünk annak érdekében, hogy a felhasználók számára valós értéket tudjunk teremteni. Annak ellenére, hogy a Menedzsmentor és a Tudatos Vezetés blogon évek alatt temérdek cikkünk gyűlt már össze, sőt két vezetéssel kapcsolatos e-könyvem is megjelent már addigra, eszünkbe sem jutott egy sort se copy-paste-elni belőlük. Totál a nulláról írtunk meg kb. 3000 db kis bekezdést a mikrotanulásra optimalizálva, összességében egy 250-300 oldalas könyvnek megfelelő terjedelemben. Minden szövegegység 4 verzión ment keresztül, mire jóváhagyásra került, és ezek után valósult még meg az angol szakfordítás, illetve a fordítás szakmai és nyelvi lektorálása. Számos tartalomnál addig vitatkoztunk Robival a megfelelő szóhasználaton, vagy épp annak kiválasztásán, hogy mely javaslatok maradnak és melyeket dobunk ki, amíg az egyikőnk meg nem győzte a másikat. Addig masszíroztuk a konkrét cselekvési tippeket, amíg azt nem éreztük, hogy mindegyik kellően praktikus, és reálisan gyakorlatba ültethető. És persze mindezeket kiterjedt szakirodalmi olvasottságunkra, Robi évtizedes multis felső vezetői és tanácsadói tapasztalatára, és az én hasonló mértékű tanácsadói-tréneri gyakorlatomra építettük. Fél év megfeszített munkát raktunk bele a tartalomba. Az értékelések ezt az erőfeszítést igazolták vissza.

Félreértés ne essék, szerintem is nagyon hasznosak az LMS-ek, de messze nem elégségesek, ha eredményeket szeretnénk elérni a tanulásban. Óriási energiát kell fektetni abba, hogy mind tartalmi, mind tanításmódszertani szempontból szintet ugorjanak a benne található képzési anyagok. Ennek az útnak viszont még nagyon az elején járnak a cégek. Nagy respect mindazoknak, akik már nekifogtak.

More blog posts:

A mobil tanulás hatása az üzleti eredményekre

Nagy öröm látni, amikor mások is erőfeszítést tesznek arra vonatkozóan, hogy a különféle képzési kezdeményezések eredményességét adatokkal is alá tudják támasztani. Az úgy volt, hogy összefogott a Fuse nevű digitális tanulási keretrendszer fejlesztő cég (nem, nem Learning Mangement System, hanem egy másféle alternatíva), a University College London Artificial Intelligence központja, valamint ügyfelük, a 420 kiskereskedelmi üzletében 3000 alkalmazottat foglalkoztató Carpetright cég, kb. olyasmi profillal, mint itthon a Diego.

Read more »

Ha nincs akarat, a legprofibb segítő is kevés lesz

A napokban tekintettük meg a Katonában a Háztűznéző című előadást, amit Gogol eredetileg Kérők címen kezdett el írni, több mint 180 évvel ezelőtt. A darabnak valószínűleg több rétege van, de engem az fogott meg, hogy az író milyen jól megragadja művében a felszínességet, a tehetetlenséget, a motiválatlan tengés-lengést, a sült galamb szájba repülésének igényét, persze nem megelégedve akármilyen fűszerezéssel. A kimondhatatlan vezetéknevű orosz hivatalvezető, ránézésre negyvenes agglegény nősülni “szándékozik”, bár a kerítő asszonyság három hónap alatt nem tudta elérni nála, hogy egyetlen célszemélyt is felkeressen.

Read more »

Kritizálás helyett inkább gondolkodj kritikusan

Ugyanis annak több értelme van. A kritizálás leggyakrabban arról szól, hogy valaki más tevékenységének eredményében találunk kifogásolni valót, elsősorban a saját nézőpontunkból, saját tapasztalataink, meggyőződéseink, hiedelemrendszerünk, tudásunk és látókörünk alapján. A kritizálás tehát mindezeknek köszönhetően egyrészt meglehetősen gyenge alapokon áll, másrészt igen ritkán tartalmaz jól megvalósítható, kontextusba illő alternatív megoldási javaslatot. A klasszikus mondást idézve: fikázni könnyű, alkotni nehéz.

Read more »