Seggfej főnök vagy?

Mindannyian viselkedünk néha úgy, mint egy seggfej. Azonban vannak olyanok, akik notórius seggfejek. Minden vezető potenciális jelölt a seggfej jelzőre, mert szinte folyamatos nyomás alatt vannak, ráadásul a cégük is bátorítja is őket abban, hogy lekezeljék a munkatársaikat. Rendszerint lealázzák a kollégákat, a munkahelyet Forma 1-es versenypályának képzelik, mindenhol vitát gerjesztenek és ráadásul meg is akarják nyerni.

Sokba kerül ez mindenkinek: a cégnek, a beosztottaknak és végül a vezetőnek is.

Ki érdemli meg, hogy seggfejnek tartsák?

Általában azokat illetjük ezzel a jelzővel, akik idegesítenek bennünket vagy épp az utunkban állnak. Munkahelyi környezetben azonban érdemes egy picit pontosabban definiálni, hogy megkülönböztessük azokat a munkatársakat vagy ügyfeleket akiket egyszerűen nem szeretünk azoktól, akik valóban megérdemlik ezt a jelzőt. Hogyan lehet különbséget tenni azok között, akiknek épp rossz napjuk van (“átmeneti seggfejek”) és az undok, destruktív emberek között (“minősített seggfejek”), akik komoly kitartásról tesznek tanúbizonyságot, amikor arról van szó, hogy lehetőleg kellemetlenül, szarul érezd magad?

Íme három intő jel, ami arra utal, hogy egy igazi seggfejjel beszéltél:

  • miután beszélgettél vele, alsóbb rendűnek, megalázottnak, inkompetensnek, elnyomottnak érzed magad,
  • bénább, ügyetlenebb embernek tartod magad, mint a beszélgetés előtt,
  • nála gyengébb, kevésbé befolyásos emberen tölti ki a dühét.

Sajnos a seggfej viselkedés nem mindig nyílt vagy könnyen felismerhető, ugyanis a ravaszabb seggfejek cserébe még intelligensek is, és rendelkeznek elegendő önkontrollal ahhoz, hogy kártékony tevékenységüket olyankor fejtsék ki, amikor más nem éri tetten őket.

Mennyibe kerül a seggfej viselkedés?

Ha maradt még kétséged afelől, hogy milyen kárt okoz egy seggfej főnök, akkor gondolj a fluktuáció növekedésére, a munkahelyi hiányzásokra, az elkötelezettség csökkenésére, a nyugtalanságra, a cég vagyonának gondos kezelésére és az egyéni és csapatteljesítmény hanyatlására. Hogy még konkrétabbá tegyem a probléma súlyosságát, mutatok egy példát a TCA (Total Cost of Assholes) számítására. Egy angliai tanulmánysorozat szerint a seggfej főnökök hatására a közvetlenül érintett munkavállalók 25%-a, míg a “szemtanúk” 20%-a hagyja ott a céget, míg a seggfej viselkedések átlagos aránya 15%.
Ha például egy új munkavállaló összes költsége (amíg produktívvá válik), 3 millió forint, akkor az éves költség egy 150 fős vállalat esetében kb. 17 millió forint. Ha egy “áldozatra” átlagosan két “szemtanú” jut, akkor ez további 27 millió forint, azaz összesen 44 misi.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Egy szakajtó menedzsment haiku című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!

More blog posts:

Ha nincs akarat, a legprofibb segítő is kevés lesz

A napokban tekintettük meg a Katonában a Háztűznéző című előadást, amit Gogol eredetileg Kérők címen kezdett el írni, több mint 180 évvel ezelőtt. A darabnak valószínűleg több rétege van, de engem az fogott meg, hogy az író milyen jól megragadja művében a felszínességet, a tehetetlenséget, a motiválatlan tengés-lengést, a sült galamb szájba repülésének igényét, persze nem megelégedve akármilyen fűszerezéssel. A kimondhatatlan vezetéknevű orosz hivatalvezető, ránézésre negyvenes agglegény nősülni “szándékozik”, bár a kerítő asszonyság három hónap alatt nem tudta elérni nála, hogy egyetlen célszemélyt is felkeressen.

Read more »

Kritizálás helyett inkább gondolkodj kritikusan

Ugyanis annak több értelme van. A kritizálás leggyakrabban arról szól, hogy valaki más tevékenységének eredményében találunk kifogásolni valót, elsősorban a saját nézőpontunkból, saját tapasztalataink, meggyőződéseink, hiedelemrendszerünk, tudásunk és látókörünk alapján. A kritizálás tehát mindezeknek köszönhetően egyrészt meglehetősen gyenge alapokon áll, másrészt igen ritkán tartalmaz jól megvalósítható, kontextusba illő alternatív megoldási javaslatot. A klasszikus mondást idézve: fikázni könnyű, alkotni nehéz.

Read more »

Az önbizalom szerepéről, megerősítésének lehetőségeiről Nr2.

Legutóbbi írásomban bemutattam 6 „életmentő technikát”, amelyekkel nehéz helyzetekben helyrállíthatjuk önbizalmunkat és ötleteket generálhatunk, hogy sikeresen kilábaljunk egy szorított helyzetből. Mai írásomban bemutatok 6 hosszútávú gyakorlatot a stabil önbizalom/önbecsülés kiépítése érdekében. Az önbizalomkutatás egyik meghatározó személyisége Nathaniel Branden (kanadai-amerikai pszichoterapeuta), „Az önbecsülés hat pillére“ című könyvében tágabb kontextusban is bemutatja az önbecsülés és az önbizalom meglétének, kialakításának kérdéseit, alább ennek kivonatát ismertetem.

Read more »