Öt kiégést okozó tényező, ami a vezetőknek köszönhető

A közelmúltban végzett a Gallup egy nagy mintás kutatást kiégés témában. Talán nem meglepő az eredmény, miszerint a legjelentősebb, kiégést befolyásoló tényezők szorosan kapcsolódnak az emberek munkahelyi vezetőjének működéséhez, viselkedéséhez.

Azaz ha nem fogsz ki egy normális főnököt, szinte borítékolható, hogy utálni fogod a munkádat, és előbb-utóbb a kiégés jeleit fogod magadon tapasztalni. Olyannyira erős az összefüggés, hogy a Gallup egy csapat elkötelezettségi szintjét 70%os valószínűséggel be tudja jósolni a vezető megismerése után…

A top 5 ok a kutatás szerint:

1. Fair bánásmód hiánya a munkahelyen

2. Kezelhetetlen mennyiségű munka

3. Nem tiszta kommunikáció a vezető részéről

4. A vezetői támogatás hiánya

5. Indokolatlan időnyomás

A Gallup másik közelmúltbeli felméréséből (State of the Global Workplace Report, 2022) kiderül, hogy a munkahelyi elkötelezettségi szint stabilan alacsony a világban. A dolgozók 60%-a egyértelműen eltávolodott érzelmileg a munkájától, és ennek a populációnak a harmada, 19% kifejezetten szarul érzi magát és távozási szándékkal bír.

Bár annál a 21%-nál sincs feltétlenül kolbászból a kerítés, akik magas elkötelezettséggel rendelkeznek a munkájuk irányában (azért elég nyomasztó belegondolni, hogy ez csak minden ötödik ember, pedig életünk során több mint 80 ezer órát töltünk átlagosan munkával), de ennek a válaszadói populációnak a 95%-a egyetért azzal, hogy egész nap tisztelettel bánnak velük a munkahelyen, és 87%-uk azzal is, hogy sokat mosolyognak és nevetnek a melóban. Ezek pedig igen markáns indikátorai az uralkodó szervezeti kultúrának, amire persze a közvetlen és a felső vezetőknek is igen erős ráhatásuk van.

Amikor 14 évvel ezelőtt elindítottuk a legelső Tudatos Vezetés csoportot, az volt a meggyőződésem, hogy a csapatok élén álló embereknek legfőképp abban kell segíteni, hogy az alapdolgokat jól tudják csinálni a people management terén, nem újabb és újabb menedzsment hype-okkal kell hevíteni a fingot “inspiráló előadások” keretei között. Azóta sok év telt el, több mint 100 vezetői csoportot kísértünk végig a kollégáimmal ezen a tanulási folyamaton, és a Gallup még mindig azt mutatja ki aktuális globális felmérésében, hogy a világban továbbra is erre a típusú segítségre van szüksége a vezetőknek, legalábbis addig, amíg egy megfelelő szintet stabilan nem tudnak hozni. Aztán persze lehet tovább szofisztikálni a dolgot, de tényleg csak azután…

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!Mene

More blog posts:

A mobil tanulás hatása az üzleti eredményekre

Nagy öröm látni, amikor mások is erőfeszítést tesznek arra vonatkozóan, hogy a különféle képzési kezdeményezések eredményességét adatokkal is alá tudják támasztani. Az úgy volt, hogy összefogott a Fuse nevű digitális tanulási keretrendszer fejlesztő cég (nem, nem Learning Mangement System, hanem egy másféle alternatíva), a University College London Artificial Intelligence központja, valamint ügyfelük, a 420 kiskereskedelmi üzletében 3000 alkalmazottat foglalkoztató Carpetright cég, kb. olyasmi profillal, mint itthon a Diego.

Read more »

Ha nincs akarat, a legprofibb segítő is kevés lesz

A napokban tekintettük meg a Katonában a Háztűznéző című előadást, amit Gogol eredetileg Kérők címen kezdett el írni, több mint 180 évvel ezelőtt. A darabnak valószínűleg több rétege van, de engem az fogott meg, hogy az író milyen jól megragadja művében a felszínességet, a tehetetlenséget, a motiválatlan tengés-lengést, a sült galamb szájba repülésének igényét, persze nem megelégedve akármilyen fűszerezéssel. A kimondhatatlan vezetéknevű orosz hivatalvezető, ránézésre negyvenes agglegény nősülni “szándékozik”, bár a kerítő asszonyság három hónap alatt nem tudta elérni nála, hogy egyetlen célszemélyt is felkeressen.

Read more »

Kritizálás helyett inkább gondolkodj kritikusan

Ugyanis annak több értelme van. A kritizálás leggyakrabban arról szól, hogy valaki más tevékenységének eredményében találunk kifogásolni valót, elsősorban a saját nézőpontunkból, saját tapasztalataink, meggyőződéseink, hiedelemrendszerünk, tudásunk és látókörünk alapján. A kritizálás tehát mindezeknek köszönhetően egyrészt meglehetősen gyenge alapokon áll, másrészt igen ritkán tartalmaz jól megvalósítható, kontextusba illő alternatív megoldási javaslatot. A klasszikus mondást idézve: fikázni könnyű, alkotni nehéz.

Read more »