Öt kiégést okozó tényező, ami a vezetőknek köszönhető

A közelmúltban végzett a Gallup egy nagy mintás kutatást kiégés témában. Talán nem meglepő az eredmény, miszerint a legjelentősebb, kiégést befolyásoló tényezők szorosan kapcsolódnak az emberek munkahelyi vezetőjének működéséhez, viselkedéséhez.

Azaz ha nem fogsz ki egy normális főnököt, szinte borítékolható, hogy utálni fogod a munkádat, és előbb-utóbb a kiégés jeleit fogod magadon tapasztalni. Olyannyira erős az összefüggés, hogy a Gallup egy csapat elkötelezettségi szintjét 70%os valószínűséggel be tudja jósolni a vezető megismerése után…

A top 5 ok a kutatás szerint:

1. Fair bánásmód hiánya a munkahelyen

2. Kezelhetetlen mennyiségű munka

3. Nem tiszta kommunikáció a vezető részéről

4. A vezetői támogatás hiánya

5. Indokolatlan időnyomás

A Gallup másik közelmúltbeli felméréséből (State of the Global Workplace Report, 2022) kiderül, hogy a munkahelyi elkötelezettségi szint stabilan alacsony a világban. A dolgozók 60%-a egyértelműen eltávolodott érzelmileg a munkájától, és ennek a populációnak a harmada, 19% kifejezetten szarul érzi magát és távozási szándékkal bír.

Bár annál a 21%-nál sincs feltétlenül kolbászból a kerítés, akik magas elkötelezettséggel rendelkeznek a munkájuk irányában (azért elég nyomasztó belegondolni, hogy ez csak minden ötödik ember, pedig életünk során több mint 80 ezer órát töltünk átlagosan munkával), de ennek a válaszadói populációnak a 95%-a egyetért azzal, hogy egész nap tisztelettel bánnak velük a munkahelyen, és 87%-uk azzal is, hogy sokat mosolyognak és nevetnek a melóban. Ezek pedig igen markáns indikátorai az uralkodó szervezeti kultúrának, amire persze a közvetlen és a felső vezetőknek is igen erős ráhatásuk van.

Amikor 14 évvel ezelőtt elindítottuk a legelső Tudatos Vezetés csoportot, az volt a meggyőződésem, hogy a csapatok élén álló embereknek legfőképp abban kell segíteni, hogy az alapdolgokat jól tudják csinálni a people management terén, nem újabb és újabb menedzsment hype-okkal kell hevíteni a fingot “inspiráló előadások” keretei között. Azóta sok év telt el, több mint 100 vezetői csoportot kísértünk végig a kollégáimmal ezen a tanulási folyamaton, és a Gallup még mindig azt mutatja ki aktuális globális felmérésében, hogy a világban továbbra is erre a típusú segítségre van szüksége a vezetőknek, legalábbis addig, amíg egy megfelelő szintet stabilan nem tudnak hozni. Aztán persze lehet tovább szofisztikálni a dolgot, de tényleg csak azután…

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!Mene

More blog posts:

A fejünkben se mindegy, miből főzünk

Azt hiszem, nem sokan vitatkoznának azon, hogy egy jó bográcsgulyásnál egyáltalán nem mindegy, milyen alapanyagokból főzöd. Lehetsz akármilyen gumiabroncs-csillagos séf, vagy tiszteletet parancsoló kiterjedésű, és az üstök világában emberöltőnyi tapasztalatot felhalmozó szakács néni, avas szalonnából, egy hete az ábécé hűtőpultjában szomorúan árválkodó mócsingos gulyáshúsból, vagy a tárolás során megfagyott krumpliból nem fogsz tudni értékelhető ebédet varázsolni.

Read more »

A közösségi média algoritmusok kinyírják a blogolást?

Sose gondoltam, hogy egyszer azon fogok töprengeni, érdemes-e folytatni a blogolást, pláne nem a Tudatos Vezetés blog közelgő tizedik születésnapja előtt pár hónappal. A Google mellett főleg a Facebook, de kisebb mértékben a LinkedIn is hosszú éveken át nagy segítségemre volt a forgalomterelésben, hálás köszönet érte. Szimbiózisban éltek a tartalomkészítők és az ingyenes közösségi média szolgáltatók, hiszen attól érdekes egy hírfolyam, hogy vannak benne értékes tartalmak.

Read more »

Út a hülyeségtől hülyeségig, és a magabiztosságtól magabiztosságig

Borozgattunk és beszélgettünk a hétvégén egy nagy tapasztalatú fejlesztőmérnök cimborámmal, és szóba került egyik kedvenc témám, amivel kapcsolatban Besenyő Pista bácsi alkotott anno maradandót felejthetetlen előadásában: hogy “mi hülyeség és mi nem az”. Barátom rávilágított, hogy érdemes csínján bánni a magas lóról hülyeségnek minősítéssel, hiszen könnyen lehet, hogy elég szűk vonatkoztatási rendszerhez képest tűnik valami hülyeségnek. Valóban, igen gyakran előfordul, hogy tudás-, ismeret- vagy tapasztalathiány van a háttérben, vagy egyszerűen csak a beszélő nézőpontjából nincs értelme valaminek.

Read more »