Öt kiégést okozó tényező, ami a vezetőknek köszönhető

A közelmúltban végzett a Gallup egy nagy mintás kutatást kiégés témában. Talán nem meglepő az eredmény, miszerint a legjelentősebb, kiégést befolyásoló tényezők szorosan kapcsolódnak az emberek munkahelyi vezetőjének működéséhez, viselkedéséhez.

Azaz ha nem fogsz ki egy normális főnököt, szinte borítékolható, hogy utálni fogod a munkádat, és előbb-utóbb a kiégés jeleit fogod magadon tapasztalni. Olyannyira erős az összefüggés, hogy a Gallup egy csapat elkötelezettségi szintjét 70%os valószínűséggel be tudja jósolni a vezető megismerése után…

A top 5 ok a kutatás szerint:

1. Fair bánásmód hiánya a munkahelyen

2. Kezelhetetlen mennyiségű munka

3. Nem tiszta kommunikáció a vezető részéről

4. A vezetői támogatás hiánya

5. Indokolatlan időnyomás

A Gallup másik közelmúltbeli felméréséből (State of the Global Workplace Report, 2022) kiderül, hogy a munkahelyi elkötelezettségi szint stabilan alacsony a világban. A dolgozók 60%-a egyértelműen eltávolodott érzelmileg a munkájától, és ennek a populációnak a harmada, 19% kifejezetten szarul érzi magát és távozási szándékkal bír.

Bár annál a 21%-nál sincs feltétlenül kolbászból a kerítés, akik magas elkötelezettséggel rendelkeznek a munkájuk irányában (azért elég nyomasztó belegondolni, hogy ez csak minden ötödik ember, pedig életünk során több mint 80 ezer órát töltünk átlagosan munkával), de ennek a válaszadói populációnak a 95%-a egyetért azzal, hogy egész nap tisztelettel bánnak velük a munkahelyen, és 87%-uk azzal is, hogy sokat mosolyognak és nevetnek a melóban. Ezek pedig igen markáns indikátorai az uralkodó szervezeti kultúrának, amire persze a közvetlen és a felső vezetőknek is igen erős ráhatásuk van.

Amikor 14 évvel ezelőtt elindítottuk a legelső Tudatos Vezetés csoportot, az volt a meggyőződésem, hogy a csapatok élén álló embereknek legfőképp abban kell segíteni, hogy az alapdolgokat jól tudják csinálni a people management terén, nem újabb és újabb menedzsment hype-okkal kell hevíteni a fingot “inspiráló előadások” keretei között. Azóta sok év telt el, több mint 100 vezetői csoportot kísértünk végig a kollégáimmal ezen a tanulási folyamaton, és a Gallup még mindig azt mutatja ki aktuális globális felmérésében, hogy a világban továbbra is erre a típusú segítségre van szüksége a vezetőknek, legalábbis addig, amíg egy megfelelő szintet stabilan nem tudnak hozni. Aztán persze lehet tovább szofisztikálni a dolgot, de tényleg csak azután…

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!Mene

More blog posts:

Miért nem csinálja, ha érti? – a deklaratív és a procedurális memória rejtelmei

Nagy kerek szemeket tudnak mereszteni az emberek amiatt, hogy hiába oktattak másokat egy eszköz vagy módszer használatára, inkább az számít kivételnek, ha valaki alkalmazza. A többségen nem sok nyomot hagyott, hogy alaposan elmagyarázták neki. Bármennyire is tudják, mit kéne tenniük, akárhányszor hallották már a kívánatos gyakorlatot vagy viselkedést, mégse látszik ez meg a napi működésükön, még akkor se, ha értik, akár egyet is értenek vele, sőt, képesek visszaismételni a tudnivalókat szükség esetén.

Read more »

Hogyan változtassuk meg mások gondolkodását?

A viselkedéstudományból elég sok mindent megtudhattunk már az ember működésével kapcsolatban. Kezdjük azzal, hogy igénye van a szabadságra és az autonómiára. Ami már az övé, annak nagyobb értéket tulajdonít, legyen szó akár tárgyakról, akár meggyőződésekről. Ragaszkodik a fennálló helyzethez a változtatással szemben (status quo bias).

Read more »

A kreatív inspirációszerzés négy stratégiája

Több szempontból is fontos, hogy egy vezető képes legyen a benne rejlő kreatív erőket mozgósítani. Friss, új gondolatokra lehet szükség a felmerülő problémák megoldásához, a meglévő folyamatok fejlesztéséhez, a saját csapatuk építéséhez, a munkatársak egyéni erősségeinek és preferenciáinak figyelembe vételéhez a munkamegosztásban, valamint az innovációhoz, ami szinte minden vállalati funkció esetében versenyelőny forrása lehet (pl.: termékfejlesztés, gyártás, szolgáltatás, marketing, értékesítés, ügyfélkezelés, beszerzés, logisztika, HR, stb.).

Read more »