Öt kiégést okozó tényező, ami a vezetőknek köszönhető

A közelmúltban végzett a Gallup egy nagy mintás kutatást kiégés témában. Talán nem meglepő az eredmény, miszerint a legjelentősebb, kiégést befolyásoló tényezők szorosan kapcsolódnak az emberek munkahelyi vezetőjének működéséhez, viselkedéséhez.

Azaz ha nem fogsz ki egy normális főnököt, szinte borítékolható, hogy utálni fogod a munkádat, és előbb-utóbb a kiégés jeleit fogod magadon tapasztalni. Olyannyira erős az összefüggés, hogy a Gallup egy csapat elkötelezettségi szintjét 70%os valószínűséggel be tudja jósolni a vezető megismerése után…

A top 5 ok a kutatás szerint:

1. Fair bánásmód hiánya a munkahelyen

2. Kezelhetetlen mennyiségű munka

3. Nem tiszta kommunikáció a vezető részéről

4. A vezetői támogatás hiánya

5. Indokolatlan időnyomás

A Gallup másik közelmúltbeli felméréséből (State of the Global Workplace Report, 2022) kiderül, hogy a munkahelyi elkötelezettségi szint stabilan alacsony a világban. A dolgozók 60%-a egyértelműen eltávolodott érzelmileg a munkájától, és ennek a populációnak a harmada, 19% kifejezetten szarul érzi magát és távozási szándékkal bír.

Bár annál a 21%-nál sincs feltétlenül kolbászból a kerítés, akik magas elkötelezettséggel rendelkeznek a munkájuk irányában (azért elég nyomasztó belegondolni, hogy ez csak minden ötödik ember, pedig életünk során több mint 80 ezer órát töltünk átlagosan munkával), de ennek a válaszadói populációnak a 95%-a egyetért azzal, hogy egész nap tisztelettel bánnak velük a munkahelyen, és 87%-uk azzal is, hogy sokat mosolyognak és nevetnek a melóban. Ezek pedig igen markáns indikátorai az uralkodó szervezeti kultúrának, amire persze a közvetlen és a felső vezetőknek is igen erős ráhatásuk van.

Amikor 14 évvel ezelőtt elindítottuk a legelső Tudatos Vezetés csoportot, az volt a meggyőződésem, hogy a csapatok élén álló embereknek legfőképp abban kell segíteni, hogy az alapdolgokat jól tudják csinálni a people management terén, nem újabb és újabb menedzsment hype-okkal kell hevíteni a fingot “inspiráló előadások” keretei között. Azóta sok év telt el, több mint 100 vezetői csoportot kísértünk végig a kollégáimmal ezen a tanulási folyamaton, és a Gallup még mindig azt mutatja ki aktuális globális felmérésében, hogy a világban továbbra is erre a típusú segítségre van szüksége a vezetőknek, legalábbis addig, amíg egy megfelelő szintet stabilan nem tudnak hozni. Aztán persze lehet tovább szofisztikálni a dolgot, de tényleg csak azután…

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!Mene

More blog posts:

Ötletek pozitív visszajelzéshez

Mások teljesítményének, viselkedésének vagy hozzáállásának elismerése nem kerül semmibe, mégis szűkmarkúan bánnak vele az emberek, tisztelet a kivételnek. A Gallup Intézet évtizedeken át tartó, milliós nagyságrendű mintán végzett kutatásának lepárlásaként rajzolódott ki az a tizenkét állítás, amivel az átlagosnál magasabb teljesítményt leadó szervezetek/szervezeti egységek munkatársai nagy mértékben egyetértenek (Q12).

Read more »

Az érzelmek hozzák létre a szokásokat, nem a 21 napos ismétlés

Ha a szokások kialakításával kapcsolatban olvasgatunk vagy tanácsokat kapunk, gyakran felbukkan az az elgondolás, hogy 21 napon át kell hozzá ismételni a tevékenységet. Más források a 66 napot jelölik meg ugyanehhez. Egyébként mindkét szám egy-egy megfigyelés-alapú kutatásból jön. De hiába végzek valamit véres verejtékkel 21 napig, aminek minden percét rühellem, hosszú távon fennmaradó szokás, azaz tartós viselkedésváltozás nemigen lesz belőle.

Read more »

Miért beszélünk 60%-ban magunkról?

Annyi mindenről lehetne társalogni, beszélgetéseink nagyobbik hányadában mégis saját magunk a téma. Adrian F. Ward, a University of Colorado kutatója a Scientific American hasábjain röviden és kevésbé tudományosan meg is mondja, miért: mert jó érzéssel tölt el az önfeltárás. Aztán persze kifejti a jelenség idegtudományi hátterét.

Read more »