Opinions have little value

Last year I read an interview with Feri Pal, an extraordinary clergyman, who is also a mental health specialist and a former athlete. A couple of his thoughts grabbed my attention. He came up with the following answer for one of the questions:

“A few years ago I put it like this for myself – it will probably sound harsh – the opinion of people does not raise my interest. The reason is that the meaning of the word ‘opinion’ is not very rich. Maybe there is no knowledge, depth or truth in it. (…) nowadays everyone has an opinion. Lots of people want to express or share there opinion in one form or another. To my experience, it only adds to the cacophony and shallowness in the world. I don’t feel that these opinions would be of too much value. If someone tells me their opinion about say, happiness, I don’t get excited. However, I would be interested to hear when and what made her happy. I am also intrigued to learn what she is doing to become happy, and how she can get through the failures while seeking happiness. All of these I’m interested in. The world of opinions is too shallow for me, and shallow things I find boring.”

Building on these thoughts I have collected what seems a lot more useful to share with others or listen to, especially in work context:

  • observations
  • specific experiences
  • personal reflections on experience
  • data
  • description of a situation/problem
  • analysis
  • deliberations
  • feelings
  • possible scenarios/options
  • solutions proposed
  • ideas
  • questions
  • requests
  • summarising what was understood
  • highlighting key points, etc.
I have felt several times in my life that I am just not interested in certain opinions that I hear but I would never have been able to word it so bluntly. Perhaps you need a good deal of self confidence to admit. No matter, what the opinion of other people will be.

More blog posts:

Miért nem csinálja, ha érti? – a deklaratív és a procedurális memória rejtelmei

Nagy kerek szemeket tudnak mereszteni az emberek amiatt, hogy hiába oktattak másokat egy eszköz vagy módszer használatára, inkább az számít kivételnek, ha valaki alkalmazza. A többségen nem sok nyomot hagyott, hogy alaposan elmagyarázták neki. Bármennyire is tudják, mit kéne tenniük, akárhányszor hallották már a kívánatos gyakorlatot vagy viselkedést, mégse látszik ez meg a napi működésükön, még akkor se, ha értik, akár egyet is értenek vele, sőt, képesek visszaismételni a tudnivalókat szükség esetén.

Read more »

Hogyan változtassuk meg mások gondolkodását?

A viselkedéstudományból elég sok mindent megtudhattunk már az ember működésével kapcsolatban. Kezdjük azzal, hogy igénye van a szabadságra és az autonómiára. Ami már az övé, annak nagyobb értéket tulajdonít, legyen szó akár tárgyakról, akár meggyőződésekről. Ragaszkodik a fennálló helyzethez a változtatással szemben (status quo bias).

Read more »

A kreatív inspirációszerzés négy stratégiája

Több szempontból is fontos, hogy egy vezető képes legyen a benne rejlő kreatív erőket mozgósítani. Friss, új gondolatokra lehet szükség a felmerülő problémák megoldásához, a meglévő folyamatok fejlesztéséhez, a saját csapatuk építéséhez, a munkatársak egyéni erősségeinek és preferenciáinak figyelembe vételéhez a munkamegosztásban, valamint az innovációhoz, ami szinte minden vállalati funkció esetében versenyelőny forrása lehet (pl.: termékfejlesztés, gyártás, szolgáltatás, marketing, értékesítés, ügyfélkezelés, beszerzés, logisztika, HR, stb.).

Read more »