Négy fontos mentori szerep

Sir Ken Robinson Az alkotó elem című könyvében négy fontos szerepét fogalmazza meg a mentoroknak. Mindegyikre nagyon tudok rezonálni. Jó pár éve megfigyeltem, hogy akárminek is tituláljuk az egyénekkel vagy a vezetői teamekkel való foglalkozást, abból profitálnak a legtöbbet, ha mentorként közelítek hozzájuk, és nem ragadok le egyetlen módszertannál.

Azzal próbálom őket támogatni, ami az adott szituációban meglátásom szerint az elérendő célt a leginkább szolgálja. Nem állítom, hogy mindig tökéletesen eltalálom, inkább csak azt, hogy a tapasztalataim és a legjobb tudásom szerint törekszem az adekvát megközelítés kiválasztására. Ezek pedig jól illeszkednek a Ken Robinson-féle négy mentori szerepbe:

Felfedezés

Sem az iskola, sem a munka világa nem jeleskedik abban, hogy az embereket hozzásegítené a bennük rejlő tehetség és erősségek beazonosításához. Továbbá az sem jellemző, hogy az elért eredményekre és a pozitívumokra koncentrálnának a visszajelzésekkor, inkább az értékelő személyek elvárásaihoz képest érzékelt elmaradásra, hiányosságokra helyezik a hangsúlyt. Azaz rámutatnak, hogy mi volt szar, és a gyengeségekre a fejlesztendő terület szinonimájaként tekintenek. Mentorként fontos feladatunk, hogy kihangosítsuk mindazokat az erősségeket, amiket megfigyelünk a mentoráltakban, akár egyéni, akár csapatszinten, ráerősítsünk azokra a dolgokra, amik már most is jól mennek, segítsünk tudatosítani hétről hétre, hónapról hónapra, amivel előrébb vannak, mint korábban, és ne csak meglássuk, hanem kommunikáljuk is feléjük azt a potenciált, amit látunk bennük. Óriási hajtóerőt tud adni az embereknek, amikor egy általuk elfogadott személy meglát bennük valami értékeset, és hisz a sikerükben. Jellemzően neki is állnak bebizonyítani, hogy az a megfigyelés helytálló.

Biztatás

Bár vannak okkal vagy ok nélkül (lásd a Dunning-Kruger hatást) magabiztos emberek, nagyon gyakori jelenség, hogy a résztvevők kételkednek saját képességeikben vagy lehetőségeikben. Ráadásul az önbizalom számos esetben fluktuál, ki van téve a környezeti hatásoknak, történéseknek. A sikerek megtapasztalása növeli, a kudarcélmények redukálják a mértékét. A mentor dolga, hogy folyamatosan biztassa ügyfelét, újra kifejezze hitét benne, emlékeztesse az erősségeire, rávilágítson az eddigi előrelépésekre, és arra motiválja, hogy ismételten próbálkozzon, vagy újabb megoldásokat keressen azok helyett, amelyek nem váltak be. Adhatunk egy kis teret a ventilálásnak is, de nem ragadunk bele, hanem átfordítjuk a beszélgetést a jövő és a konstruktivitás irányába.

Segítségnyújtás

A kisdobos és a mentor, ahol tud, segít. Jó esetben pont elég, ha coach sapkáját viselve figyelmesen meghallgatja az egyént vagy a csapatot, visszadobja eléjük, amit megértett a mondandójukból, és ügyesen kérdezve terelgeti őket előre a tudatosítástól a felelősségvállalásig és a cselekvésig. Ez azonban nem mindig elégséges. Adott esetben meg kellhet valamit tanítani, vagy érdemes lehet kapcsolódó tapasztalatokat megosztani. Vannak szituációk, ahol egy sokat látott mentor konkrét tanácsa is hasznos. Az én kollégáim akár azt is megteszik, hogy együtt nekiállnak az Excel tábláknak, és közösen készítenek egy business case-t valamire, vagy akár következő évre üzleti tervet. És nem egyszer volt már rá példa a saját praxisomban, hogy visszamentem a megrendelőhöz, a cég felső vezetőjéhez vagy tulajdonosához, és elmondtam neki, hogy ő hogyan gátolja a kitűzött céljaink elérését, és neki miben kellene változtatnia, hogy támogasson bennünket. Bár kétségkívül van kockázata az efféle akciónak, engem eddig még sose zavartak el miatta, és a megrendelő figyelembe véve a visszajelzést, változtatott a működésén. Volt, hogy ideiglenesen, de olyan is, hogy tartósan. Persze utána be kellett bizonyítani, hogy az akadályok eltávolítása után jönnek is az eredmények.

Erőltetés

Egy jó mentor nem csak tutujgatja és segíti az általa támogatott egyént vagy csapatot, hanem elvárásokat is támaszt feléjük. Az egyik ilyen, hogy a megállapodásokat tartani, a vállalásokat pedig teljesíteni kell. Ezért találkozunk rendszeresen, és követjük nyomon a dolgok alakulását. Ha nem történik meg, amiben maradtunk, akkor bizony a mentornak ezt mindenféle finomkodás nélkül, direkt módon vissza kell jeleznie. Amennyiben újra ismétlődik, akkor pedig szembesíteni azzal a mentoráltjait, hogy ebből így lószar se lesz. A második elvárásfajta, hogy megemeli a teljesítményre vonatkozó lécet. Abból lesz fejlődés, előrehaladás, siker, ha azt nem a boka magasságában helyezzük el. Hetente, havonta, negyedévente, lépésről lépésre mozdulni kell a problémák, akadályok felszámolásában, a hatékonyság és az eredményesség növelésében, az együttműködés fokozásában, az innovációban, vagy bármi más területen, ami a vezető/vezetői team életében fókuszban van. Tapasztalataim szerint a vezetők figyelmét ezerféle impulzus és napi tennivaló köti le. Az egyik legnagyobb hozzáadott érték, amit egy mentor teremteni tud számukra, az az, hogy a figyelmüket folyamatosan rajta tartja azokon a fontos, de nem égető dolgokon, amelyekben előre szeretnének lépni. Ehhez pedig rendszeresen baszogatnia kell mentoráltjait, mind a konkrét vállalások megtétele és teljesítése, mind a fokozatosan, de reálisan emelt elvárások tekintetében.

Bár a fenti példák többnyire a külső mentori nézőpontból származnak, vezetőként is relevánsak ezek a mentori szerepek és tevékenységtípusok a munkatársak fejlődésének elősegítéséhez.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Az önbizalom szerepéről, megerősítésének lehetőségeiről Nr2.

Legutóbbi írásomban bemutattam 6 „életmentő technikát”, amelyekkel nehéz helyzetekben helyrállíthatjuk önbizalmunkat és ötleteket generálhatunk, hogy sikeresen kilábaljunk egy szorított helyzetből. Mai írásomban bemutatok 6 hosszútávú gyakorlatot a stabil önbizalom/önbecsülés kiépítése érdekében. Az önbizalomkutatás egyik meghatározó személyisége Nathaniel Branden (kanadai-amerikai pszichoterapeuta), „Az önbecsülés hat pillére“ című könyvében tágabb kontextusban is bemutatja az önbecsülés és az önbizalom meglétének, kialakításának kérdéseit, alább ennek kivonatát ismertetem.

Read more »

A jövőállóság kulcsa: a hozzáadottérték-termelő képesség

Természetes, hogy a vállalatok, vállalkozások mérettől függetlenül folyamatosan keresik a hosszú távú fenntarthatóság és növekedés kulcsát, mivel az üzleti életben nem túl reális opció a stagnálásra gyúrni. Sokan azonban a gyakorlatban csak az orruk hegyéig látnak el a mindennapi küzdelem és darálás során, ami csak a közelebbi jövőre biztosítja a túlélést. Bár vannak, akik azt is felismerik, hogy előre kellene gondolkodni, turbulens világunkban azonban baromira nehéz évekre tervezni, három-öt éves stratégiákat gyártani, mert a fene tudja, mi minden történik még addig.

Read more »

Kutatási beszámoló: Áttörés a vezetőfejlesztő programrésztvevők elköteleződésében

Hurrá, végre vannak adataink! Évek óta várjuk ezt a pillanatot! De mielőtt ismertetném a mini-kutatásunk eredményeit, szeretnék megosztani néhány háttérinformációt, és kontextust adni az adatelemzésünkből levont következtetéseknek. Már több mint egy évtizede fáradhatatlanul keressük a módját annak, hogy miképpen tudnánk a vezetőket rábírni olyan people management szokások beépítésére a mindennapjaikba, amelyek egyaránt szolgálják a beosztottaik és a szervezet érdekét, valamint természetesen egyúttal a sajátjukét is.

Read more »