Mire jó a magas IQ?

Biztosan már Te is töltöttél ki puszta kíváncsiságból – vagy kötelező jelleggel, pl. állásinterjú során – IQ-tesztet. Kijavították, megvolt az értékelés, és kaptál egy számot. Ha a szerencsésebbek közé tartozol, akkor átlagos vagy afeletti eredmény született. Vajon a kapott eredményből milyen következtetéseket lehet levonni az munkára és személyiségre vetítve?

Csak, hogy ne kelljen sokat agyalni, elárulom hogy, az ég adta világon semmit…

A magasabb IQ nem jelent magasabb jövedelmet, nagyobb sikert, több biztonságot vagy boldogságot. Csupán egy mérőszám, amivel az absztrakt érvelő képességedet mérik. Sok neves cég esik abba a hibába, hogy felvételeik során IQ-teszttel is felmérik a jelentkezők “szellemi képességeit”, és mégse kapnak reális képet arról, hogy valóban a legjobb embereket választják-e ki.

Miért is?

Bizonyított tény, hogy az IQ-tesztek eredményei egy bizonyos szint után már nincsenek összefüggésben a tesztkitöltő potenciális sikerfaktorával, vagyis nem azokban van a legnagyobb potenciál egy felvételi során, akik a legmagasabb IQ-val rendelkeznek. Nem azt állítom, hogy bármilyen alacsony IQ-val lehetsz sikeres, de a kép színesebb egy picivel.

Például vegyük a 150-es IQ-val rendelkező Albert Einsteint, illetve a világ legokosabb emberének kikiálltott Chris Langant (195 és 210 közötti az IQ-ja). Langan eredménye 30%-kal több, mint Einsteiné. Ez azt jelenti, hogy Langan 30%-kal okosabb, sikeresebb Einsteinnél? Aligha.

A mágia abban van, ha megérted, hogy az IQ teszt – leegyszerűsítve – agyi idegpályák közötti kapcsolatokat mér. Itt nincs jó vagy rossz. Van ilyen meg olyan.

Igaz ugyan, hogy egy szintig van összefüggés az IQ hányados és a sikeresség között, de hangsúlyozom, csak egy szintig! (70 alatt: mentálisan korlátozott, 100: átlagos, 100 fölött: elég a főiskola elvégzéséhez). Ez a szint kb. 120 körüli van, e felett a plusz IQ-pontok már nincsenek hatással sikerfaktorodra. Más szóval egy 180-as IQ-érték nem azt jelenti, hogy sokkal sikeresebb leszel az életben, mint ha csak 140 lenne. Én úgy fogalmaznék, hogy 120-as IQ felett már elég intelligens vagy ahhoz, hogy sikeres legyél. A többi csak rajtad áll.

Mégis, akkor miért olyan elterjedt Lewis Terman IQ-tesztje?

A válasz kézenfekvő. Nem igényel nyelvismeretet vagy speciális tudást, bárki ki tudja tölteni és nagyon egyszerű a kiértékelése. Mondhatnám úgy is, hogy a lusta HR-esek tesztje. Végülis csináltak valamit…

Fontos, hogy Te ne ess abba a hibába, hogy az alkalmazottaidat az IQ-juk alapján válogatod, hanem olyan módszerekre hagyatkozz, amikből megalapozottabb következtetéseket tudsz levonni.

More blog posts:

A klasszikus “mindenki hülye” ciklus

Kitalálok egy nagyszerű új folyamatot vagy hatékonyságjavító intézkedést. Mivel egyedül is elég okos vagyok és teljesen egyértelmű számomra a dolog, nem kérdezek meg a témában senkit, pláne azokat nem, akik majd csinálni fogják, vagy akiket érint.

Read more »

Hová tegyük a fókuszunkat ingoványos mindennapjainkban?

Épp újraolvasom Daniel Goleman Fókusz című könyvét, melyben egy rövid történetet mesél a szerző egy orvosról, aki a 2010-es haiti földrengés után Port-au-Prince egyetlen kórházába érkezett segítséget nyújtani. Nem volt se víz, se áram, se élelmiszer, helyette a kórház udvarán ezerötszáz ellátásra váró ember, köztük sokan nagyon elkeserítő kondícióban.

Read more »

Amikor a vezetőnek fel kell tűrnie az ingujját

Hadd kezdjem egy friss, személyes élménnyel. A fiam és az egész osztálya évek óta közreműködik egy gyerekzenekarban, melynek alapítója és szíve egy kiváló, régi motoros népzenész. Már az első perctől tátott szájjal néztem, hogy válogatás nélkül mindenki benne van az együttesben, függetlenül zenei tehetségétől vagy előképzettségétől, énekesként és furulyásként.

Read more »