Miért találunk kevés jó vezetőt?

Sok szakembernek relatíve ködös elképzelése van arról, hogy mi tesz vezetővé valakit, mit is csinál egy vezető pontosan. Számtalan cikket olvasni arról, hogy mi a 21. századi vezető 3-5 legfontosabb ismérve, több előadásban karcolgatják az érthetetlen fogalmak felszínét, így hevítve a fingot a volfrám olvadáspontja fölé. Kb. ilyesmikre bukkanhatunk: brilliáns stratéga, kreatív megoldóember, tulajdonosi szemlélet, magas EQ, optimista, és más hasonló adottságok.

Összességében ezek a tulajdonságok mind figyelmet és tiszteletet érdemelnek, gyakran le is nyűgözik a munkatársakat, akik bátran követik az ilyenféle embereket. Nem csoda, hogy felsővezetők, HR-esek ezeket az arcokat egyre feljebb nyomják a ranglétrán. Persze egy ideig sikeresek is lehetnek, de az alapvető vezetői jellemvonások hiányában aligha jutnak feljebb, aligha tudnak kilépni a saját szakterületükből. Ez a jelenség jól megfigyelhető, amikor valaki munkahelyet vált: a pénzügyes pénzügyi vezetőnek megy, az informatikus CIO-nak, stb.

Számomra nem feltétlenül az következik ebből, hogy vezetőként léptek elő, inkább az, hogy magasabb szinten adnak hozzá egyéni értéket a szervezet működéséhez.

Hogy néz ki egy vezető karrierjének meghatározó éveiben?

Azt gondolhatnánk, hogy nem oly nehéz felismerni a vezetői adottságokat, de többnyire csak egy jellemvonásokból álló bevásárlólistát tudunk összeírni, mint pl. analítikus képesség, karizma, nagyszerű prezentációk és sikerorientáció. Jó dolog, ha ezekkel rendelkezik egy vezető, nem vitás, de ezek pusztán látványos, felszínes tulajdonságok. Ilyesmiket felfedezhetünk politikai és spirituális vezetőkben, edzőkben esetleg másokban is, akiknek nincs tehetségük, éleslátásuk az üzlethez.

Egyetlen üzleti iskola, egyetlen MBA kurzus sem garantálja, hogy a résztvevő rendelkezni fog a vezetéshez szükséges készségekkel. A legképzettebb vezetők esetleg gyorsan gondolkodnak, jól láthatnak meg koncepciókat, érthetnek a számokhoz vagy más, az üzlet számára értékes tudással rendelkezhetnek, csakhogy a vezetői rátermettség hiányában inkább tekinthetők “high-potential” egyéneknek, mint “high-potential” vezetőknek.

Sajnos más vezető kollégák véleménye, értékelése sem túl beszédes. Azok a vezető-jelöltek gyakran a legjobban teljesítők és egyúttal a legboldogabbak is a helyzetükkel, akik a saját szakterületükön belül működnek. Ebből egyáltalán nem következik az, hogy komplex vezetői feladatokat is meg tudnának oldani.

A világ legzseniálisabb fejlesztő- vagy tehetségprogramja sem hoz számottevő eredményt, ha nem a megfelelő embereket kepezzük vele.

Nyilván én sem tudom a tuti megoldást, de abban biztos vagyok, hogy ha a megfelelő beszélgetést folytatjuk le a potenciális vezetővel, könnyebben felismerhetjük, hogy ő-e a mi emberünk.

A magam részéről jobban hiszek abban, hogy a viselkedés, a csekelvés és a döntések jobb előrejelzők. Összeállítottam egy önkényes listát, hogy kb. én mire figyelnék:

  • Mik a kolléga ambíciói? Valóban vezetni szeretne vagy inkább még többet tenne hozzá a szervezet sikeréhez?
  • A sikereiből inkább a saját hozzáadott értékét emeli ki vagy arról mesél, hogy hogyan hozott össze, hogyan motivált másokat arra, hogy sikereket érjenek el?
  • Mutat-e érdeklődést a saját szakterületén túlmenően?
  • Ért-e az üzlethez, a pénzcsináláshoz?
  • El tudja-e mondani, hogy milyen elvárásoknak kellene megfelelnie, hogy a főnöke munkáját végezhesse? És a főnöke főnökéét?
  • Milyen eredményeket ért el és mi olyan nagyszerű bennük?
  • Van-e vágya a rajta kívülálló környezet alakítására és arra, hogy adott helyzetekben előrelépést eszközöljön ki?
  • Preferálja-e a közös munkát a tőle eltérő adottságokkal rendelkező vagy nagy kaliberű kollégákkal vagy inkább azokat hozza magával, akikkel jól kijön vagy lojálisak hozzá?
  • A múltjában egyre összetettebb, bizonytalanabb szituációkat oldott meg, melyekben olykor kudarcot vallott? Ezen a pillanatok tanulsága a tanulás volt vagy a kifogások játszották a főszerepet?
  • Van-e valamilyen rendszere arra, hogy új tudást, képességeket szerezzen magának, amivel azzá a vezetővé válhat, aki lenni szeretne? Hogyan biztosítja a saját fejlődését?

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Miért nem csinálja, ha érti? – a deklaratív és a procedurális memória rejtelmei

Nagy kerek szemeket tudnak mereszteni az emberek amiatt, hogy hiába oktattak másokat egy eszköz vagy módszer használatára, inkább az számít kivételnek, ha valaki alkalmazza. A többségen nem sok nyomot hagyott, hogy alaposan elmagyarázták neki. Bármennyire is tudják, mit kéne tenniük, akárhányszor hallották már a kívánatos gyakorlatot vagy viselkedést, mégse látszik ez meg a napi működésükön, még akkor se, ha értik, akár egyet is értenek vele, sőt, képesek visszaismételni a tudnivalókat szükség esetén.

Read more »

Hogyan változtassuk meg mások gondolkodását?

A viselkedéstudományból elég sok mindent megtudhattunk már az ember működésével kapcsolatban. Kezdjük azzal, hogy igénye van a szabadságra és az autonómiára. Ami már az övé, annak nagyobb értéket tulajdonít, legyen szó akár tárgyakról, akár meggyőződésekről. Ragaszkodik a fennálló helyzethez a változtatással szemben (status quo bias).

Read more »

A kreatív inspirációszerzés négy stratégiája

Több szempontból is fontos, hogy egy vezető képes legyen a benne rejlő kreatív erőket mozgósítani. Friss, új gondolatokra lehet szükség a felmerülő problémák megoldásához, a meglévő folyamatok fejlesztéséhez, a saját csapatuk építéséhez, a munkatársak egyéni erősségeinek és preferenciáinak figyelembe vételéhez a munkamegosztásban, valamint az innovációhoz, ami szinte minden vállalati funkció esetében versenyelőny forrása lehet (pl.: termékfejlesztés, gyártás, szolgáltatás, marketing, értékesítés, ügyfélkezelés, beszerzés, logisztika, HR, stb.).

Read more »