Miért bűvölnek el a számok?

Azon törtem a fejem, hogy ugyan miről kellene írni a 800. blogbejegyzésemet. Mi van akkor, ha épp a nyolcszázadik? Miért fontosak nekem ezek a számok? Mi jelentősége van annak, hogy rövidesen 10 éves lesz a Tudatos Vezetés blog, és kit érdekel, hogy hány emberhez sikerül eljutni az e-könyveknek, vagy épp hány vezetővel van alkalmam személyesen foglalkozni egyik vagy másik évben?

Arra jutottam, hogy a számok a teljesítménynek mégiscsak valamiféle kézzelfoghatóbb indikátorai. Persze lehet sok emberhez temérdek haszontalan és értelmetlen tartalmat is eljuttatni, ócska minőségben, tehát önmagukban nem feltétlenül bizonyítják a teljesítményt. De valamire azért utalnak, lehet belőlük következtetni erre-arra. Mondjuk ha az ember egy évtizeden keresztül nyomat valamit, több száz output egységet termelve, akkor valószínűleg van benne némi kitartás, feltételezhető, hogy rendelkezik mondanivalóval, és azt is gyaníthatjuk, hogy valahonnan folyamatosan meríti a közölnivalóját, például tapasztalatokból és/vagy külső forrásokból. Ha ezt a nyolcszáz irományt kábé nyolcszázezerszer tekintették meg, akkor elmondható, hogy ezzel a niche tartalommal darabonként átlagosan ezer embert sikerült megszólítania. Mivel egy vasat se kap érte, vélhetően belső motiváció által hajtva, szenvedélyből csinálja ezt az egészet: az írást és az ismeretátadást se nagyon tudja megállni.

Könnyű manapság azt puffogtatni úton-útfélen, hogy milyen király csávók vagyunk, különösen egy nehezen megfogható iparágban. De nyilván nem mindegy, hogy valakinek pár tucat vagy több ezer óra tapasztalata van az adott tevékenységben. Mutat valamit, hogy hány megbízó rendelt már tőle szolgáltatásokat, és mennyi a visszatérő ügyfelek aránya. Lényeges szempont, hogy a szolgáltatást milyen díjazáson tudja értékesíteni (sajnos van arra példa, hogy “fizetett” coaching óraként regisztrálnak olyan alkalmakat egy akkreditációs folyamatban, ahol a fizetség a kávéra meghívás). Az is beszédes, hogy egy-egy beavatkozás, amire felkérik, pár alkalomban vagy több hónapban mérhető. Bizony a tevékenységgel eltöltött évek sem lényegtelenek: ahogy első főnököm mondta, az első évben leginkább csak tanulunk, a másodikban már csináljuk, és a harmadikban kezdünk komolyabb hozzáadott értéket generálni. Harapni lehet a különbséget aközött, hogy az adott évben ezer vagy ötezer kilométer körül bicikliztem, és az is jól jelzi az életminőségemet abban az esztendőben, hogy az őszi vagy a tavaszi hónapokban hány héten jutottam el a Balatonhoz.

Engem tehát nem csak elbűvölnek a számok, hanem megmutatják, hol tartok, milyen teljesítményt sikerült leadni (legalábbis mennyiségi értelemben), és esetleg miben nem azt az utat járom, amit szeretnék. De az speciel egyáltalán nem foglalkoztat, hogy másokkal való összehasonlításra használjam a számokat. Nem izgat, ír-e más több cikket egy évben, letöltik-e az e-könyvét nagyobb példányszámban, vagy keres-e ötször annyit a hasonló profilú cégével.

More blog posts:

Miért kell a vezetőknek megállni és bevárni a többieket?

Itt a nyár, jönnek sorra a biciklis elmélkedések, eszmecserék és analógiák a Tudatos Vezetés blogon. Megyünk négyen a szokásos reggeli körünkre, elöl a vezérürü, akit az egyszerűség kedvéért nevezzünk Bélának (persze az sem lényegtelen szempont, hogy ez a neve). Igazi vezető, lendületes vállalkozó, erősen orientálja a teljesítmény, úgyhogy tolja neki rendesen.

Read more »

A jó tanácsadó nem azt csinálja meg, amit az ügyfele kér

“Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor. – diktál a beteg, írja a doktor.” – szól a Dr. Bubó főcímdala. Ezt idéztük fel informatikában utazó barátommal a minap, miután azt fejtegette nekem, hogy a jó tanácsadó nem azt csinálja meg, amit az ügyfél kér, hanem azt, aminek értelme van.

Read more »

Hogyan lövünk öngólt a fizetési igénnyel?

Több tanácsadó vállalat szakosodott arra, hogy segítsen a fizetések összehasonlításában. Hasznos információ lehet a HR számára az, hogy pl. az iparágukon belül milyenek a fizetések, hogyan állnak össze a kompenzációs csomagok. Az adatok ismeretében megnézhetik, hogy pl. egy munkakör kompenzációs csomagja hogyan viszonyul különböző iparágak hasonló pozícióihoz.

Read more »

Stay updated!

Subscribe to our newsletter!