Miért beszélünk 60%-ban magunkról?

Annyi mindenről lehetne társalogni, beszélgetéseink nagyobbik hányadában mégis saját magunk a téma. Adrian F. Ward, a University of Colorado kutatója a Scientific American hasábjain röviden és kevésbé tudományosan meg is mondja, miért: mert jó érzéssel tölt el az önfeltárás. Aztán persze kifejti a jelenség idegtudományi hátterét.

Harvard Egyetem Social Cognitive and Affective Neuroscience laborjában funkcionális MRI berendezésekkel igyekeznek a különféle agyterületek és a viselkedés közötti kapcsolatokat feltárni. Ebben az esetben azt vizsgálták, hogy az önmagunkról beszélés vajon vált-e ki magasabb aktivitást az agyunk jutalmi hálózatában. 195 résztvevőt kértek meg arra, hogy a saját véleményükről és személyiségjegyeikről beszéljenek, és arra is, hogy másokéra reflektáljanak. A téma ugyanaz volt, csak a fókusza tért el egymástól. Három agyterület emelkedett ki, amikor magukról beszéltek. Az egyik, amit már korábbi kutatások is igazoltak, hogy a medial prefontal cortex (a homloklebegy középső része) az önmagunkkal kapcsolatos gondolkodásnál aktiválódik. A másik kettő azonban újdonság volt: a nucleus accumbens és a ventral tegmental area, mindkettő a dopamin-termelésről ismert és a jutalmi hálózatunk eleme. Az érzéki örömök megélése során tehát ugyanott tapasztalható agyi aktivitás, mint a magunkról beszélésnél. A kísérletek továbbvitele során az is kiderült, hogy ha az önfeltárás egy konkrét személy felé történik, az a jutalmi hálózat még erőteljesebb aktivációját eredményezi.

A személyes információk megosztása egyébként hozzájárul a társas kapcsolatok építéséhez, ez pedig rengeteg egyéb dolgot befolyásol pozitívan a fizikai túléléstől a szubjektív boldogságérzetig. Tehát nem csak élvezeti értéke van, hanem egyéb fontos előnyökkel is jár. Érdekes kérdés, hogy vajon épp ezek érdekében ennyire önjutalmazó-e a saját magunkról beszélés, azaz gondolataink, véleményünk, élményeink, tapasztalataink vagy megéléseink megosztása másokkal?

A balansz természetesen itt is igen fontos: ha nem mindig csak mi sugározzuk a műsort, mint a rádió, hanem a beszélgetések legalább felében a másik embernek adunk teret a kommunikációra, akkor nem csak a saját jutalmi hálózatunknak kedvezünk, hanem az övének is. Ez pedig tovább építi a társas kapcsolatot, mindkét fél javára.

Nemrég írtam 25 további lehetőséget arra, hogy egy vezető a munkatársai jutalmi hálózatát aktiválja. A cikk kapcsán egy hozzászólásban Pécsi Feri (ContentPlus) dobta be a fenti kutatást, amiről én korábban még nem hallottam. Ezúton köszönöm neki a témafelvetést!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!

More blog posts:

3 Ways to Defend Your Calendar

In my experience, 80% of effective time management depends on strategic clarity and rigorous implementation, while only the remaining 20% can be improved by tools and techniques that make you more efficient. The clearer you are about what really matters to you both long term and for the upcoming 6-12 months, the easier it is to stick to them when you make your daily decisions on what you let into your calendar.

Read more »

Opinions have little value

Last year I read an interview with Feri Pal, an extraordinary clergyman, who is also a mental health specialist and a former athlete. A couple of his thoughts grabbed my attention. He came up with the following answer for one of the questions:

Read more »

The Big Leadership Development Myth

Over the last couple of decades, the training industry, hand in hand with corporate HR has developed the following myth: if managers go offsite for a training session once or a couple of times a year, they listen to some smart stuff or play a few games yielding “aha” experiences, gain insights about themselves and others, they go back to work, take a U-turn and change from autocratic assholes to ideal people managers.

Read more »