Miért beszélünk 60%-ban magunkról?

Annyi mindenről lehetne társalogni, beszélgetéseink nagyobbik hányadában mégis saját magunk a téma. Adrian F. Ward, a University of Colorado kutatója a Scientific American hasábjain röviden és kevésbé tudományosan meg is mondja, miért: mert jó érzéssel tölt el az önfeltárás. Aztán persze kifejti a jelenség idegtudományi hátterét.

Harvard Egyetem Social Cognitive and Affective Neuroscience laborjában funkcionális MRI berendezésekkel igyekeznek a különféle agyterületek és a viselkedés közötti kapcsolatokat feltárni. Ebben az esetben azt vizsgálták, hogy az önmagunkról beszélés vajon vált-e ki magasabb aktivitást az agyunk jutalmi hálózatában. 195 résztvevőt kértek meg arra, hogy a saját véleményükről és személyiségjegyeikről beszéljenek, és arra is, hogy másokéra reflektáljanak. A téma ugyanaz volt, csak a fókusza tért el egymástól. Három agyterület emelkedett ki, amikor magukról beszéltek. Az egyik, amit már korábbi kutatások is igazoltak, hogy a medial prefontal cortex (a homloklebegy középső része) az önmagunkkal kapcsolatos gondolkodásnál aktiválódik. A másik kettő azonban újdonság volt: a nucleus accumbens és a ventral tegmental area, mindkettő a dopamin-termelésről ismert és a jutalmi hálózatunk eleme. Az érzéki örömök megélése során tehát ugyanott tapasztalható agyi aktivitás, mint a magunkról beszélésnél. A kísérletek továbbvitele során az is kiderült, hogy ha az önfeltárás egy konkrét személy felé történik, az a jutalmi hálózat még erőteljesebb aktivációját eredményezi.

A személyes információk megosztása egyébként hozzájárul a társas kapcsolatok építéséhez, ez pedig rengeteg egyéb dolgot befolyásol pozitívan a fizikai túléléstől a szubjektív boldogságérzetig. Tehát nem csak élvezeti értéke van, hanem egyéb fontos előnyökkel is jár. Érdekes kérdés, hogy vajon épp ezek érdekében ennyire önjutalmazó-e a saját magunkról beszélés, azaz gondolataink, véleményünk, élményeink, tapasztalataink vagy megéléseink megosztása másokkal?

A balansz természetesen itt is igen fontos: ha nem mindig csak mi sugározzuk a műsort, mint a rádió, hanem a beszélgetések legalább felében a másik embernek adunk teret a kommunikációra, akkor nem csak a saját jutalmi hálózatunknak kedvezünk, hanem az övének is. Ez pedig tovább építi a társas kapcsolatot, mindkét fél javára.

Nemrég írtam 25 további lehetőséget arra, hogy egy vezető a munkatársai jutalmi hálózatát aktiválja. A cikk kapcsán egy hozzászólásban Pécsi Feri (ContentPlus) dobta be a fenti kutatást, amiről én korábban még nem hallottam. Ezúton köszönöm neki a témafelvetést!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!

More blog posts:

Management haiku kóstoló

Már több mint egy hónapja nem írtam semmit a blogra, aminél persze van nagyobb probléma is manapság a Föld nevű bolygón, így aztán vélhetően nem sok embernek tűnt ez fel. Tudom azért, hogy vannak rendszeres olvasók, nekik mondom, hogy különösebb oka nem volt ennek, egyszerűen hiányzott az ihlet, nem akadt olyan téma, ami ebben a formában kívánkozott volna ki belőlem. Beugrott azonban, hogy épp ma 11 éve indult útjára a blog, úgyhogy igazán megérdemli, hogy ismét szülessen rajta egy blogpost.

Read more »

Milyen előnyöket rejt a lustaság?

Nemrég megkerestek, hogy egy vezetőt kellene coacholni, segíteni őt vezetői képességeinek fejlesztésében. Volt is AC-n, annak rendje-módja (?) szerint és kapott visszajelzést arra vonatkozóan, hogy miben kellene fejlődnie.

Találkoztam vele, hogy átbeszéljük hogyan tudnék segíteni.

Azt mondta, hogy valóban kapott visszajelzést a főnökétől, hogy miért nem őt választották egy magasabb pozícióra és miben kellene fejlődnie. Ugyanakkor, amikor ezeket megosztotta a beosztottaival, nem értette senki, nem tudták megerősíteni a vezető visszajelzéseit.

Read more »

Oktatni könnyű, tanítani nehéz

Az oktatás jellemzően abból indul ki, hogy van egy tájékozott személy, a tudomány birtokosa, és vannak a tudatlanok, akiknek át kell adni egy rakás információt. Ezeket a tudnivalókat többnyire tartalmazza egy valaki más által megírt tananyag, könyv, jegyzet vagy folyamatleírás, az oktatónak legfeljebb annyi a dolga, hogy lepárolja belőle a címszavakat, vázlatot készítsen, majd pedig tehetsége függvényében az okosságokat felolvassa, vagy alkalmanként a jegyzeteibe pillantva élő szóban ismertesse.

Read more »