Miért beszélünk 60%-ban magunkról?

Annyi mindenről lehetne társalogni, beszélgetéseink nagyobbik hányadában mégis saját magunk a téma. Adrian F. Ward, a University of Colorado kutatója a Scientific American hasábjain röviden és kevésbé tudományosan meg is mondja, miért: mert jó érzéssel tölt el az önfeltárás. Aztán persze kifejti a jelenség idegtudományi hátterét.

Harvard Egyetem Social Cognitive and Affective Neuroscience laborjában funkcionális MRI berendezésekkel igyekeznek a különféle agyterületek és a viselkedés közötti kapcsolatokat feltárni. Ebben az esetben azt vizsgálták, hogy az önmagunkról beszélés vajon vált-e ki magasabb aktivitást az agyunk jutalmi hálózatában. 195 résztvevőt kértek meg arra, hogy a saját véleményükről és személyiségjegyeikről beszéljenek, és arra is, hogy másokéra reflektáljanak. A téma ugyanaz volt, csak a fókusza tért el egymástól. Három agyterület emelkedett ki, amikor magukról beszéltek. Az egyik, amit már korábbi kutatások is igazoltak, hogy a medial prefontal cortex (a homloklebegy középső része) az önmagunkkal kapcsolatos gondolkodásnál aktiválódik. A másik kettő azonban újdonság volt: a nucleus accumbens és a ventral tegmental area, mindkettő a dopamin-termelésről ismert és a jutalmi hálózatunk eleme. Az érzéki örömök megélése során tehát ugyanott tapasztalható agyi aktivitás, mint a magunkról beszélésnél. A kísérletek továbbvitele során az is kiderült, hogy ha az önfeltárás egy konkrét személy felé történik, az a jutalmi hálózat még erőteljesebb aktivációját eredményezi.

A személyes információk megosztása egyébként hozzájárul a társas kapcsolatok építéséhez, ez pedig rengeteg egyéb dolgot befolyásol pozitívan a fizikai túléléstől a szubjektív boldogságérzetig. Tehát nem csak élvezeti értéke van, hanem egyéb fontos előnyökkel is jár. Érdekes kérdés, hogy vajon épp ezek érdekében ennyire önjutalmazó-e a saját magunkról beszélés, azaz gondolataink, véleményünk, élményeink, tapasztalataink vagy megéléseink megosztása másokkal?

A balansz természetesen itt is igen fontos: ha nem mindig csak mi sugározzuk a műsort, mint a rádió, hanem a beszélgetések legalább felében a másik embernek adunk teret a kommunikációra, akkor nem csak a saját jutalmi hálózatunknak kedvezünk, hanem az övének is. Ez pedig tovább építi a társas kapcsolatot, mindkét fél javára.

Nemrég írtam 25 további lehetőséget arra, hogy egy vezető a munkatársai jutalmi hálózatát aktiválja. A cikk kapcsán egy hozzászólásban Pécsi Feri (ContentPlus) dobta be a fenti kutatást, amiről én korábban még nem hallottam. Ezúton köszönöm neki a témafelvetést!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!

More blog posts:

Mi a gond a “megoldást hozz, ne a problémát” hozzáállással?

Gyakran hallom azt vezetőktől, hogy a beosztottaik a problémáikkal fárasztják őket, és nem vállalnak felelősséget abban, hogy megoldást találjanak a fennakadásokra. Egyrészről megértem őket, hogy szeretnék elkerülni a panaszkodás elburjánzását, másrészt viszont a “megoldást hozz hozzállás” félelmet kelthet a kollégákban: Mi van, ha nem jót mondok?, Mi van, ha inkompetensnek tűnök?, Mi van, ha nem tartanak felelősségteljesnek?, stb.

Read more »

A meglepetés jelentősége a szokások kialakításában

Sokszor, többféle nézőpontból is írtam már arról az elmúlt években, hogy a viselkedésváltozáshoz, ezen belül például a tudatosabb vezetői működéshez édeskevés az, ha csak az emberek fejét tágítjuk válogatott menedzsment okosságokkal. Először, több mint egy évtizede, a tapasztalati tanulási megközelítés alapján abból indultam ki, hogy a változáshoz rá kell venni a résztvevőt arra, hogy a számára épp releváns tudományt egyáltalán kipróbálja a napi vezetői munkában, segítenünk kell neki azokat a szituációkat azonosítani, ahol ez majd jusson eszébe, aztán közösen reflektálni a tapasztalatokról.

Read more »

Apró dolgok tesznek jobb vezetővé

Nemrég egyik ügyfelem megkért arra, hogy tartsak egy előadást a vezetőiknek valami olyasmi témában, hogy “jótanácsok ahhoz, hogy sikeres vezető legyél”. Készülés közben azon gondolkodtam, hogy tudok-e én jótanácsokat mondani. Érdekes módon mindeki valami tuti nagy mondást keres, amitől egyszerre megváltozik minden. – gondoltam. Végül arra jutottam, hogy nem igazán tudom megmondani, mi az a néhány dolog, amitől jó főnök lesz valaki.

Read more »