Mi fán terem a produktív meditáció és mire jó?

Hadd kezdjem azzal, hogy én már annyiszor próbáltam megtanulni a mindfulness-meditációt és hasonló társait, tisztában lévén annak számos, tudományosan bizonyított előnyös hatásával, de valahogy képtelen voltam szokássá építeni.

Egyszerűen nem passzolt hozzám, hogy a légzésemre vagy a jelen érzékleteire irányítsam a figyelmemet, majd pedig visszatereljem a fókuszt, amikor a gondolataim elkalandoznak. Pedig szükség lett volna rá, hiszen amit a buddhista szerzetesek “monkey mind”-nak neveznek, a majomként ide-oda ugrándozó gondolataimnak jól esett volna némi megpihenés, nem beszélve azokról az elmélkedésekről, amelyeknek se haszna nem volt, se jó érzéssel nem töltöttek el. De hiába, a többszöri nekifutás ellenére nem tudott véremmé válni a rendszeres gyakorlás, akár magamtól, akár vezetett formában kísérleteztem vele.

Mígnem aztán, Cal Newport Deep Work (Elmélyült munka) című könyvét olvasva rá nem jöttem, hogy életem több szakaszában is rendszeresen végeztem ennek a tevékenységnek a szerző által produktív meditációnak nevezett vállfaját. “A produktív meditáció célja, hogy egy olyan időszakban, amikor a testünk elfoglalt, de az elménk szabad – sétálunk, kocogunk, vezetünk, zuhanyozunk – a figyelmünket egyetlen, jól körülhatárolt szakmai problémára összpontosítsuk. Ez szakmától függően lehet egy cikk vázlatának elkészítése, egy előadás megírása, egy bizonyítás folytatása vagy egy üzleti stratégia továbbcsiszolása. A mindfulness-meditációhoz hasonlóan, ha elkalandoznánk vagy megakadnánk, a figyelmünket újra és újra vissza kell irányítani az adott problémára.”

Ahogy előző blogbejegyzésemben írtam róla, a tudásmunkások számára az elmélyült munka fokozása komoly versenyelőny forrása lehet, mert a nehéz dolgok gyors elsajátítását és a kiemelkedő teljesítmény leadását elősegíti. A produktív meditáció pedig nagyszerű lehetőség a fejben végzett elmélyülésre, ahelyett, hogy mondjuk aggódnánk, soha meg nem történő elképzelt vitákat folytatnánk valakivel, vagy a közéleti szarságokon bosszankodnánk.

Ráébredtem, hogy produktív időszakaimban milyen gyakran alkalmaztam ezt a módszert. Számomra a biciklizés, a gyaloglás, az úszás és a vezetés voltak olyan tevékenységek, amikor fejben el tudtam mélyedni egy-egy szakmai kérdésben. Így aztán jó pár cikk és e-könyv vázlata/tartalma született ily módon, továbbá digitális és offline termékfejlesztési munka zajlott a fejemben sportolás, séta vagy közlekedés során. Maga az idő is gyorsabban telt, kevésbé figyeltem a fizikai küzdelemre és a “mikor érek már oda” türelmetlenségére, a végén pedig kézzelfogható eredménye lett a gondolkodásnak. Már csak le kellett írni, vagy tovább elmélkedni a részleteken, a struktúra, a kulcselemek, a folyamatlépések vagy a workshop gyakorlatok a produktív meditáció során már előálltak, függetlenül attól, hogy a mai napot megelőzően sose hallottam róla, hogy így nevezik a dolgot.

Az agyunk azt a táplálékot rágcsálja várakozás, utazás vagy testmozgás alkalmával, amit adunk neki. A legkisebb ellenállás felé tendál: vagy a múlton törpöl, vagy a bizonytalan jövővel kapcsolatban spekulál, vagy valami kognitív erőfeszítést nem igénylő tartalomfogyasztást választ. Nem egyszerű dolog ezzel a tendenciával szembeszállni és rábírni őt némi hasznos ténykedésre. Akinek hozzám hasonlóan kevésbé testhezálló a légzésre összpontosítás, az gyakorolhatja a figyelem tudatos irányítását így is, sok előnyét élvezve ennek a meditációs alternatívának.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!Mene

More blog posts:

Miért nem csinálja, ha érti? – a deklaratív és a procedurális memória rejtelmei

Nagy kerek szemeket tudnak mereszteni az emberek amiatt, hogy hiába oktattak másokat egy eszköz vagy módszer használatára, inkább az számít kivételnek, ha valaki alkalmazza. A többségen nem sok nyomot hagyott, hogy alaposan elmagyarázták neki. Bármennyire is tudják, mit kéne tenniük, akárhányszor hallották már a kívánatos gyakorlatot vagy viselkedést, mégse látszik ez meg a napi működésükön, még akkor se, ha értik, akár egyet is értenek vele, sőt, képesek visszaismételni a tudnivalókat szükség esetén.

Read more »

Hogyan változtassuk meg mások gondolkodását?

A viselkedéstudományból elég sok mindent megtudhattunk már az ember működésével kapcsolatban. Kezdjük azzal, hogy igénye van a szabadságra és az autonómiára. Ami már az övé, annak nagyobb értéket tulajdonít, legyen szó akár tárgyakról, akár meggyőződésekről. Ragaszkodik a fennálló helyzethez a változtatással szemben (status quo bias).

Read more »

A kreatív inspirációszerzés négy stratégiája

Több szempontból is fontos, hogy egy vezető képes legyen a benne rejlő kreatív erőket mozgósítani. Friss, új gondolatokra lehet szükség a felmerülő problémák megoldásához, a meglévő folyamatok fejlesztéséhez, a saját csapatuk építéséhez, a munkatársak egyéni erősségeinek és preferenciáinak figyelembe vételéhez a munkamegosztásban, valamint az innovációhoz, ami szinte minden vállalati funkció esetében versenyelőny forrása lehet (pl.: termékfejlesztés, gyártás, szolgáltatás, marketing, értékesítés, ügyfélkezelés, beszerzés, logisztika, HR, stb.).

Read more »