Már több a kérdésünk mint a válaszunk

Beszélgettem egy gyerekkori barátommal, aki egy nemzetközi vizeken is sokat próbált, hosszú évek óta sikeres cégtulajdonos. Azt mondta, hogy minden tudása és tapasztalata ellenére 48 éves korára a benne felmerülő kérdésekből jóval több van, mint válaszokból. Mivel nekem is hasonló érzésem van, nem lepődtem meg a felvetésén.

Eszembe jutott a Dunning-Krüger hatás és az azt leíró grafikon, amiről korábban már írtam itt a Menedzsmentor és a Tudatos Vezetés blogon. Röviden arról van szó, hogy amíg egy témában viszonylag csekély tudással rendelkezünk, de valamennyivel már igen, hajlamosak vagyunk magabiztosan ítélkezni. Aztán a tudásunk növekedésével, ahogy rájövünk a dolgok komplexitására, meredeken bezuhan az a magabiztosság, majd pedig a sok tapasztalatszerzés hatására szerényebb ütemben emelkedésnek indul, de sose éri el a kevés tudással rendelkezők szintjét.

Két párhuzamos jelenséget figyeltünk meg egyszerre. Bizonyos szakmai kérdésekben igen határozottak és magabiztosak tudunk lenni a felhalmozott ismeretek és tapasztalatok alapján. Meg tudjuk mondani, hogy egy megközelítés nagy valószínűséggel nem lesz jó választás, egy másikról pedig azt, hogy többnyire eredményre szokott vezetni. Már kevésbé megyünk bele olyan helyzetekbe, amelyekről már a kezdeti jelekből látjuk, hogy nem fog működni.

Más témákban azonban óvatosabban nyilatkozunk, lényegesen kevesebb bizonyossággal. Például arról, hogy mi van egy történés hátterében? Miért úgy viselkedik valaki, ahogy? Mi fog történni a jövőben egy adott témában? Mi lenne a helyes döntés olyan kérdések esetén, ahol kevés a hiteles információnk? Hogyan döntsünk a gyerekeinkkel kapcsolatos kérdésekben? Mennyire váltak be az eddigi döntéseink? Vajon annak a döntésnek volt köszönhető a siker/kudarc vagy más tényezőknek? Stb.

Konklúzióra végül nem jutottunk, csak az érzéseinket és a megfigyeléseinket tudunk verbalizálni.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!

More blog posts:

Miért nem csinálja, ha érti? – a deklaratív és a procedurális memória rejtelmei

Nagy kerek szemeket tudnak mereszteni az emberek amiatt, hogy hiába oktattak másokat egy eszköz vagy módszer használatára, inkább az számít kivételnek, ha valaki alkalmazza. A többségen nem sok nyomot hagyott, hogy alaposan elmagyarázták neki. Bármennyire is tudják, mit kéne tenniük, akárhányszor hallották már a kívánatos gyakorlatot vagy viselkedést, mégse látszik ez meg a napi működésükön, még akkor se, ha értik, akár egyet is értenek vele, sőt, képesek visszaismételni a tudnivalókat szükség esetén.

Read more »

Hogyan változtassuk meg mások gondolkodását?

A viselkedéstudományból elég sok mindent megtudhattunk már az ember működésével kapcsolatban. Kezdjük azzal, hogy igénye van a szabadságra és az autonómiára. Ami már az övé, annak nagyobb értéket tulajdonít, legyen szó akár tárgyakról, akár meggyőződésekről. Ragaszkodik a fennálló helyzethez a változtatással szemben (status quo bias).

Read more »

A kreatív inspirációszerzés négy stratégiája

Több szempontból is fontos, hogy egy vezető képes legyen a benne rejlő kreatív erőket mozgósítani. Friss, új gondolatokra lehet szükség a felmerülő problémák megoldásához, a meglévő folyamatok fejlesztéséhez, a saját csapatuk építéséhez, a munkatársak egyéni erősségeinek és preferenciáinak figyelembe vételéhez a munkamegosztásban, valamint az innovációhoz, ami szinte minden vállalati funkció esetében versenyelőny forrása lehet (pl.: termékfejlesztés, gyártás, szolgáltatás, marketing, értékesítés, ügyfélkezelés, beszerzés, logisztika, HR, stb.).

Read more »