Lajhárok és gazellák a munka világában

Még 2016-ban írtam egy cikket itt a Tudatos Vezetés blogon, egy 600 ezer fős nagymintás kutatás alapján arról, hogy a tudásmunkások körében a teljesítmény nem haranggörbe szerint oszlik el, hanem hatványfüggvénynek megfelelően. Ennek az a jelentősége, hogy a felső 5% hozza az összteljesítmény negyedét, a top 1% pedig az átlagnál tízszer eredményesebb. Azaz van egy szűk réteg, aki tényleg kiemelkedő, összesen legfeljebb 20%, aki még egész jó, a többiek teljesítménye ehhez képest igen szerény. Ugyanezt igazolták vissza a Google saját kutatásai is, ahol vagy kétszázezren dolgoznak, és nem szűkölködnek az adatfeldolgozási és elemzési technológiában és erőforrásokban.
lajhár

Régóta dolgozom különféle iparágak szervezeteivel, vezetőivel és munkatársaival, és időről időre belefogok némi non-profit aktivitásba is. Ennek során azt a megfigyelést tettem, hogy szektortól teljesen függetlenül (tehát még az sem számít, hogy valaki a verseny- vagy a közszférában tevékenykedik) beleakad az ember néhány gazellába, akik rövid határidővel reagálnak az üzenetekre, önállóak, döntésképesek, proaktív módon javaslatot tesznek a megoldási lehetőségekre, valamint a megbeszélteket gyorsan végrehajtják, vagy ha valami komplexebb dologról van szó, akkor is legalább elindítják a folyamatot késedelem nélkül. A munka pedig pontos, figyelmes, előre gondolkodásról tesz tanúbizonyságot.
Ilyenkor teszi össze az ember a kezét, hogy mekkora áldás az illető, akár közvetlen kollégáról, akár vezetői szinten dolgozó üzleti partnerről, akár feladatvégrehajtóként bekapcsolódó munkatársról, akár egy ügy mellé álló önkéntesről beszélünk. Nemet is gyorsan mondanak, ha úgy látják, hogy valami nem fér bele vagy most nem fér bele számukra. Nem számít, mennyire elfoglalt egyébként az adott személy, a reakcióideje és munkavégzési tempója akkor is teljesen megfelelő, az együttműködő felek számára komfortos.

Ezzel szemben tömegével találkozik az ember lajhárokkal, ahol egy üzenet megválaszolása napokig tart, ha egyáltalán jön bármi válasz. Hetek alatt végeznek el pár perc alatt megoldható feladatokat. Döntések csigalassúsággal születnek, egy megbeszélésnél már a szervezés önmagában hetekig vagy hónapokig húzódik. Nem csoda, hogy ezzel korrelál a leadott teljesítmény is, érzékelhetően egy helyben topognak. Leteszik nagy nehezen a voksukat valamiféle középszar megoldás mellett, amiből aztán ugyanilyen intenzitású kivitelezés lesz, a végén pedig csodálkoznak rajta, hogy se változás, se eredmény nem mutatható ki.

Lehet, hogy nem szép ilyet mondanom, de amikor látjuk az elején, hogy mennyire indul flottul vagy körülményesen megy az együttműködés valakivel, az eléggé prediktív a későbbi közös munka outputjára vonatkozóan, legalábbis az én tapasztalataim szerint. 

Biztos van kivétel, mert mindenre van, és az ellenkezőjére is, de az esetek többségében beigazolódik, hogy aki az elején gazellaként mozog a pályán, arra érdemes gyorsan lecsapni, örülni, mint majom a farkának, hogy vele dolgozhatunk együtt, és gondosan őrizgetni ezt az értékes kapcsolatot. Fontos témáknál pedig hamar beazonosítani a lajhárokat és lehetőség szerint minél kevésbé kényszerülni a velük való kínlódásra.

Ha pedig már nyakig vagyunk a mocsarukban, mihamarabb elkezdeni kikecmeregni belőle. Ez általában egy hátrébb lépést vagy elbúcsúzást jelent egymástól. Nyilván száz százalékban nem fogjuk tudni megoldani, de itt sem árt egy kis elővigyázatosság, később pedig némi tudatos cselekvés.

Act2Manage Application

An interactive, gamification-based, practice-oriented leadership development application that provides immediate help and enables follow-up to the most common dilemmas.

Get info and request a free trial!

More blog posts:

Nem mindegy, melyik időablakon kukkantasz ki a home-office-ból!

Múlt héten írt Dobay Robi kollégám egy felettébb izgalmas cikket arról, hogy az értelmezést és a levont konklúziókat igen nagy mértékben befolyásolja a rendelkezésre álló adatok elemzése során, hogy milyen időablakot nyitunk a vizsgálatnak, teljesen önkényesen. Azóta is kattog rajta az agyam, hogy mekkora jelentősége van ennek a gondolatnak, amikor például a teljesítményt vagy az eredményeket értékeljük.

Read more »

Nem, nincs itt a digitális képzések forradalma!

Az utóbbi hetekben nem győztem kapkodni a fejem. Klasszikus tréningcégek pikk-pakk eltemették a saját iparágukat, majd a sírkert kapuján épphogy csak kifordulva büszkén számolnak be arról, hogy fénysebességgel hasítanak az online képzéseik. Ezalatt kábé azt kell érteni, persze tisztelet a kivételnek, hogy ugyanazt a PowerPoint-ot nem sok hatásfokvesztés mellett lehet a Zoom-on keresztül levetíteni a résztvevőknek, majd pedig a galéria-nézetet széles mosollyal postolni a közösségi médiában.

Read more »

Divatos időtöltés lett a magabiztos spekulálás

Bármerre fordulok, fű-fa-bokor arról nyilatkozik, hogy szerinte mi és mikor fog történni. Egymást licitálják túl a különféle forgatókönyvekkel, legyen szó járványról, az élet újraindításáról, gazdasági ágazatok lejtmenetéről és kilátásairól, munkaerőpiaci trendekről, és persze mindezek várható időbeli horizontjáról. Egyesek azt is ki merik jelenteni, hogy soha nem lesz már semmi olyan, mint azelőtt, talán még a jó anyánk töltött káposztájának is más íze lesz, nem beszélve az eső kopogásáról a háztetőn, vagy az általa megáztatott kutya szagáról.

Read more »

Stay updated!

Subscribe to our newsletter!