Hogyan tudod az áhított változtatás elérésének valószínűségét fokozni?

Amikor néhány éve azzal szórakoztam, hogy különféle okosságokat próbáltam 17 szótagban, haiku formában megfogalmazni, ezt a szösszenetet követtem el a viselkedésváltoztatással kapcsolatban: A változáshoz szokásaidat kell majd újra cserélned.

Amilyen könnyű ezt kimondani vagy leírni, olyan nehéz megvalósítani. A 21. századi viselkedéstudomány megállapítása szerint (nem, nem brit tudósok publikálták a Blikkben) ha valamire nagyon motiváltak vagyunk, akkor tűzön-vízen át megvalósítjuk, még akkor is, ha akadályokba ütközünk. Amikor rád jön a szaporafosás, nem izgat, hogy ki mit fog szólni, ha félrelököd az útból, és a mellékhelyiség színvonalával kapcsolatos averzióid is eltörpülnek. Akkor azonban, ha a motivációnk mérsékeltebb a cselekvésre, mondjuk azért, mert rövid távon sokkal vonzóbb nem csinálni semmit, vagy mást csinálni, dacára a hosszú távú előnyöknek, két másik lényeges tényezőre érdemes fókuszálni a cselekvés kiváltásához és a kezdeti, tudatos ismétlésen keresztüli szokássá alakításához.

Az egyik, hogy a lehető legjobban meg kell könnyíteni a döntést és a cselekvést (lásd ingyenes előfizetés az első hónapban, visszafordíthatóság / visszaküldési lehetőség / egyszerű lemondás, impulse vásárlást megkönnyítő termékkihelyezések a pénztárnál, egyetlen kattintással kivitelezhető cselekvés, apró kérés arra vonatkozóan, hogy hozzál magaddal még egy embert, minimális mennyiségű fekvőtámasz, a következő lépés meghatározása egy ijesztően nagy projektnél, stb.)

A másik kulcstényező a jó trigger, azaz a cselekvést begyújtó inger. Ami belülről jön, mint a biológiai késztetések, azzal most kevésbé foglalkoznék, tekintve, hogy az irányításuk bajosabb, bár az sem lehetetlen. A kívülről érkezőknek két típusa van, az egyik a kontextuális, amikor a környezetünkből érkezik a böködés a tervezett cselekvésre (digitális emlékeztető, naptárbejegyzés, más embertől érkező impulzus, push notification, email üzenet, pop-up ablak, stb.). A másik, amikor meglévő rutinhoz párosítjuk az újonnan kialakítani tervezett szokást, és ez még az előzőnél is hatékonyabb. Azt azonban nem feltétlenül könnyű eltalálni kapásból, hogy melyik fog beválni.

A fiam szeretett volna egy kicsit erősíteni az edzéseken kívül is. Arra gondoltunk, hogy kezdhetné kicsiben, fekvőtámaszokkal. A napon belül este már fáradtan nem sok esélyét láttuk rá, napközben suliban van, ezért a reggelbe gondoltuk beilleszteni, tekintve, hogy pár percről beszélünk csupán. 7:30-ra beállítottuk a telefont még december elején, hogy szóljon. El is indult a dolog valamennyire, de jött 3 hét szünet, amikor én reggelente hallgattam a csipogást, aztán mire felkelt, már rég elfelejtettük a fekvőtámaszt. Kapott viszont egy húzódzkodó rudat karácsonyra, ami ajtóra szerelhető. Feltettük a nappali és az étkező közé, és azt találtuk ki, hogy amikor elmegy alatta és van kedve, felhúzza magát egyszer-kétszer. Ez a trigger sokkal jobban bevált, néhány héttel később már 5-ös sorozatokat nyomat, naponta többször is, napszaktól függetlenül.

Nem a korlátozott mennyiségű akaraterőre érdemes építeni tehát, hanem a cselekvés megkönnyítésére és a testre szabott trigger kikísérletezésére, amikor új szokásokra gyúrunk. Ez olyan brutálisan jó technológia, látszólagos egyszerűsége ellenére, ami így elsőre talán nem is jön át. De effélékkel operálnak mindazok, akik bennünket üzleti vagy egyéb célból rendszeresen manipulálnak. Miért ne lehetne ezt a tudást a saját magunk hasznára fordítani, és a mi viselkedésváltoztatási törekvéseinket elősegíteni? Semmi gond, ha nem hisz valaki benne vagy más a “véleménye”, lehet nyugodtan tovább tolni a raklapot a földön, és hagyni a békát azokra a hülyékre, akik kifizetnek érte több százezer forintot! 🙂 

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

ötletek temetője

Yoda mesternek üzenem: van olyan, hogy próbálni

Igen gyakran felbukkanó idézet az apró, nagy fülű, de annál bölcsebb Star Wars karaktertől, hogy “Do. Or do not. There is no try.”, miszerint vagy csináld vagy ne csináld, olyan nincs, hogy próbálod. Értem én persze az üzenetét az öregnek, fontosak az egyértelmű elhatározások, valamint a hit abban, aminek nekifogunk. De azt is gondolom ezzel együtt, hogy ha kezdeményezel, újat alkotsz vagy az élére állsz bárminek, akkor az egy büdös nagy kísérletezés lesz.

Read more »

How to improve the quality of management

Improving employee engagement is a permanent topic on almost every HR agenda. Despite that many companies implemented health programs, home office, LTIs, they still struggle to improve engagement; according to Gallup’s global research, only the 17% of the workforce is engaged. There’s no way to sugarcoat that the data represents a stinging indictment of management-as-usual.

Read more »
wise owl

Fight as if you are right, listen as if you are wrong

Several studies have concluded that a sense of psychological safety is an important component of a successful team. It could be roughly described as the leader creating an environment in which team members can feel confident to speak up or get the job done without fear of being turned against if they are wrong or punished if they are wrong. A sense of psychological safety allows us to openly and frankly question beliefs, opinions or even the way we do things.
If these issues are important to us, then it is worth learning to balance confidence and doubt. In my experience, a healthy amount of self-doubt can keep us from being arrogant assholes. Or as the ancient Japanese proverb goes: we are less annoying if we keep our mouths shut. 🙂

Read more »

Stay updated!

Subscribe to our newsletter!