Hogyan fizetjük meg a multitasking árát?

Egyik kedves ismerősöm posztolt egy olyan képet, amikor egyszerre (!) három online megbeszélésen vett részt. Azt tapasztalta, hogy gond nélkül tudott figyelni mind a három témára és ezt azzal támasztotta alá, hogy konkrét részletre is emlékezett az egyik beszélgetésből. Egy pillanatra elgondolkodtam, hogy akkor valóban képesek vagyunk multitaskingra? Arra jutottam, hogy lehet, de inkább ne tegyük!

Ahhoz, hogy a jelenséget kontextusában is értelmezzük érdemes felidéznünk Roy F. Baumeister szociálpszichológus kutatásait, aki többek között az önkontrollal is sokat foglalkozott. Megfigyelései szerint korlátozott mennyiségű akaraterő áll rendelkezésünkre, amit folyamatosan fogyasztunk a nap folyamán. Például olyan apróságokkal, hogy bosszankodunk azon, hogy beelőztek jobbról az autópályán, ellenállunk egy frankón kinéző kakaóscsigának, alkalmazkodunk más emberek szabályaihoz vagy épp erősen fókuszálunk valamire. Baumeisterék kutatásai amiatt különösen érdekesek, mert azt találták, hogy ahogyan merül az elem, azaz csökken az akaraterőnk egy nap folyamán, úgy egyre kedvezőtlenebb döntéseket hozunk magunk számára. Pl. ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy egy intenzívebb nap után miért burkoljuk kérdés nélkül kanállal a Nutellát az üvegből. A döntési fáradtság miatt nem csak számunkra, hanem mások számára is kedvezőtlenebb helyzeteket teremtünk vagy épp elfogadjuk a status quo-t, akkor is ha nem az lenne az érdekünk.

Hogy kapcsolódik mindez a bevezetőben említett multitaskinghoz?

Abból, ha valaki egyszerre több dolgot csinál és azok mindegyike sikerrel zárul, nem biztos, hogy azt a következtetést vonhatjuk le, hogy működik és esetleg mások számára is követendő példa lehet. Nézzünk pár kérdést:

  • Őszintén imponáló az, hogy az ismerősöm vissza tudott idézni egy szituációt egy meetingből. Vajon mind a háromból tudna? Esetleg emlékszik több fontos momentumra is mindegyikből?
  • Sikerült egyszer multitaskolnia, de többször is menne esetleg? Egyforma hatékonysággal? Függ-e a témáktól?
  • Elegendő-e egy eseményt rövid időablakban értelmezni, pár órával a meeting után? Milyen információk maradtak meg hosszabb távon?
  • Valószínűleg három témára figyelni több energiát igényel, mint egyre, azaz jobban meríti az elemünket. Nem lehet-e, hogy cserébe később a nap folyamán egy szituációt túlreagált vagy valakivel türelmetlenebb volt vagy ignorált egy kérést?
  • Tegyük fel, hogy minden rendben volt azzal nappal és még akár a következővel is. Tegyük fel, hogy vannak még páran, akik hasonlóan tudnak működni. Mennyire követendő példa az a többség számára, amit csak egy elenyésző kisebbség tud megcsinálni?

Azt gondolom, hogy érdemes a választásainkat szélesebb kontextusban, összefüggéseiben is megvizsgálni, hogy megalapozottan tudjunk véleményt formálni. A döntéseink következményét nem elegendő rövidtávon vizsgálni, mert a kedvezőtlen kihatásai lehet, hogy csak később jelentkeznek. Persze mindent lehet, lehetünk szétszórtak, lehetünk impluzívak, lehet multitaskolni, de érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy hosszabb távon megfizetjük-e valahogyan az árát.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

More blog posts:

Miért nem csinálja, ha érti? – a deklaratív és a procedurális memória rejtelmei

Nagy kerek szemeket tudnak mereszteni az emberek amiatt, hogy hiába oktattak másokat egy eszköz vagy módszer használatára, inkább az számít kivételnek, ha valaki alkalmazza. A többségen nem sok nyomot hagyott, hogy alaposan elmagyarázták neki. Bármennyire is tudják, mit kéne tenniük, akárhányszor hallották már a kívánatos gyakorlatot vagy viselkedést, mégse látszik ez meg a napi működésükön, még akkor se, ha értik, akár egyet is értenek vele, sőt, képesek visszaismételni a tudnivalókat szükség esetén.

Read more »

Hogyan változtassuk meg mások gondolkodását?

A viselkedéstudományból elég sok mindent megtudhattunk már az ember működésével kapcsolatban. Kezdjük azzal, hogy igénye van a szabadságra és az autonómiára. Ami már az övé, annak nagyobb értéket tulajdonít, legyen szó akár tárgyakról, akár meggyőződésekről. Ragaszkodik a fennálló helyzethez a változtatással szemben (status quo bias).

Read more »

A kreatív inspirációszerzés négy stratégiája

Több szempontból is fontos, hogy egy vezető képes legyen a benne rejlő kreatív erőket mozgósítani. Friss, új gondolatokra lehet szükség a felmerülő problémák megoldásához, a meglévő folyamatok fejlesztéséhez, a saját csapatuk építéséhez, a munkatársak egyéni erősségeinek és preferenciáinak figyelembe vételéhez a munkamegosztásban, valamint az innovációhoz, ami szinte minden vállalati funkció esetében versenyelőny forrása lehet (pl.: termékfejlesztés, gyártás, szolgáltatás, marketing, értékesítés, ügyfélkezelés, beszerzés, logisztika, HR, stb.).

Read more »