Esettanulmány: Belső trénerek fejlesztése a pénzügyi szektorban

Többéves együttműködésünk során egy pénzügyi szolgáltatóval, 2024-ben elérkezett az ideje annak, hogy újragondolják, hogyan fejlesztik, képezik kollégáikat a belsős mentorok, trénerek. A következő rövid szösszenet arról szól, miként segítettünk nekik előrelépni e téren.

Eredetileg, 2021-től vezetőiket a működési kiválóság mentén igyekezték továbbfejleszteni, ehhez kérték csapatunk közreműködését (Tudatos Lean Vezetés program). A lean vezetési gyakorlatok adaptálása során került sorra ez a téma is.

I. A kontextus

Fussuk át először is, mik a belső fejlesztőprogramok, tréningek jellegzetességei:

  1. Olyan szakemberek tartják, akik “gyárilag” nem képzett trénerek, viszont a saját szakmájukhoz elég jól értenek.
  2. Tanítási “ismereteiket” főképp a közoktatásban megvigyelt módszerekből szerezék.
  3. A rájuk vonatkozó ösztönzőrendszer arra a feltételezésre épít, hogy ha az ember jelen van és az anyagot “leadják”, akkor az “át is megy”.

Tehát kiszemelték ezeket a szakembereket arra, hogy átadják tapasztalataikat másoknak, azért, hogy kollégáik is olyan ügyesek lehessenek majd egy nap, mint ők. Nos, ehhez érdemes átgondolni pár alapvető összefüggést, amelyek javarészt szembe mennek a fenti peremfeltételekkel. Nézzük mik ezek:

Attól, hogy te ügyes vagy, nem biztos, hogy át is tudod adni. A tanításnak megvannak a maga tudományosan is alátámasztott összefüggései. Új információk megtanulásához szükséges a jelenlét, ez nem kérdés, de ez nem elég. Kell még osztatlan figyelem, lehetőség az új információk értelmezésére, és az sem árt, ha 5-15 percen túl nem toljuk az egyirányú információáramot. Szükségünk van a kipróbálásra, a megvitatásra. Pl. úgy, hogy felelevenítünk kapcsolódó tapasztalatokat, és ezt megvitatjuk egymással. Ettől még nem fogunk emlékezni rá egy-két nap múlva, de legalább nem dőlünk ki a padból az első 20 perc után, és néhány további módszerrel az emlékezés és a képességfejlődés útjára is ráléphetünk.

A felnőttkori tanulás esetén domináns sikerkritérium a gyakorlatba ültetés. Fontos tehát tisztázni, hogy tanítványunk hol és mikor fogja hasznát venni az újonnan megszerzett információknak, és hogy valamivel emlékeztesse magát az adott helyzetben, hogy elővegye a tanultakat. Ezt kifejezetten nehezíti, ha több napon át kell “iskolapadban” ülni és újabb információkat befogadni, sokkal jobb, ha apróbb szeletekben adagolják a tudnivalót, és közben azokat azonnal hasznosítani tudjuk a mindennapokban.

A jó teljesítmény nem következik tehát pusztán abból, amit a legtöbb tréningen mérünk: hogy jelen voltál-e. A jelenlét nem jelent odafigyelést, és a figyelemből nem következik sem a megértés, sem a megjegyzés. Az emlékezés nem jelent képességet, és a profi teljesítményhez is szükség van még pár dologra.

II. A megoldás: Tudatos Tanítás program

Résztvevőinkkel a program elején kitűztük saját céljukat: miben szeretnék látni, hogy az általuk tartott képzések tekintetében ügyesednek. Volt, aki egy jobb felépítést, több kérdést, nagyobb résztvevői eltökéltséget, és olyan is, aki több mosolygós arcot szeretett volna látni. A személyes motivációk tisztázása élesítette a figyelmüket, hogy megtalálják a “szerszámosládából” azokat az eszközöket, amivel a kívánt hatást erősíthetik.

A számukra biztosított Tudatos Tanítás program három workshopból és utánkövető coachingokból állt. Áttekintettük a tanulás neurobiológiai mechanizmusait, motivációs hátterét és azokat a tréneri, tanítási módszereket, amelyek kombinálásával növelni tudják a figyelemfenntartás és a tanulás esélyeit. Végigvezettük őket egy tervezési folyamaton, amely figyelembe veszi a fenti összefüggéseket, majd ráirányítottuk a figyelmet a gyakorlatba ültetés néhány fontos tényezőjére, amelyek segíthetik hallgatóikat a tanulásban. A modulok között párokban dolgozva számoltak be egymásnak és a facilitátornak a (re-)design során megtett lépéseikről, tapasztalásaikról.

A program végére a csapat 70%-a már éles helyzetben szerzett tapasztalatokról számolt be. Többek között ilyen visszajelzéseket hallottunk tőlük:

“A program segített érdekesebbé tenni az anyag leadását. A tanultak megvitatása, a kétoldalú kommunikáció színesítette a folyamatot. Hallgatóim nem csak jobban élvezik, de több mindenre is emlékeznek a végén…”

“Tudatosan kerestem kapcsolódó történeteket az egyes elméleti részekhez, amelyek megkönnyítik a tanultak előhívását az emlékek közül, úgy tűnik elég jól sikerült…”

“Az, hogy a folyamat elején tisztázzuk, ki miért van itt és leíratom velük a céljaikat, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jobban figyelnek és többet kérdeznek…”

“Azt szerettem volna, hogy jegyzeteljenek, de nem csinálták, végül megkérdeztem: miért nem. Megmondták, túl nehéz és túl sok, amit le kéne írni. Végül úgy döntöttünk, hogy kinyomtatom nekik a vázlatot és ők beleírják azt, amire még szükségük van… Ez működik…”

Összegzésképp azt mondanám: jó, hogy ennyi mindent tudunk, de még jobb, ha ezt szisztematikusan fel is használjuk arra, amire való, jelen esetben az emberi lények tanítására. Köszönet Cservenyák Tominak a kutatásáért és a tudáskurátori tevékenységéért, amivel létrehozta ezt a rendszert. Olvassátok el a témába vágó könyvét is! 

Act2Manage Application

An interactive, gamification-based, practice-oriented leadership development application that provides immediate help and enables follow-up to the most common dilemmas.

Get info and request a free trial!

More blog posts:

Az alázatosság és szerénység jobb vezetővé tesz?

Az Indexen megjelent egyik cikk azt feszegeti, hogy:
“A kutatások eredményei a témában egyértelműek: a jó vezető alázatos és szerény. Ha ilyen embereket választanánk az országok, intézmények, szervezetek élére, akkor a világ jobb hely lenne.”
Nagyon jól hangzó, népszerű megközelítés és ha őszinte vagyok, nekem is szimpatikus. De sajnos a matematika jelentékeny károkat okoz a fenti megállapítás igazolásában.

Read more »

Hogyan csökkenthetjük a megbolondulás valószínűségét?

A jelenlegi járványhelyzet nem egyforma módon érinti az aktív korú, felnőtt lakosságot. Vannak, akiknek továbbra is helyt kell állniuk a munkában, jelentősen keményebb és veszélyesebb körülmények között. Számukra a nehezítő tényezők és a kockázatok általi nyomás elviselése a legnagyobb megterhelés. Egyikükkel sem cserélnék szívesen. A másik kategóriába tartoznak, akik továbbra is végezhetik a munkájukat, csak otthonról (legalábbis egyelőre).

Read more »

Online (gumival) jobb, mint sehogy

Miközben nagyban rettegünk itt, nehogy elkapjuk a kórságot, reménykedünk, hogy hamarabb kiszabadulunk a bezártságból, mint amikor megbolondulnánk, és próbáljuk átvészelni a munkalehetőségek és jövedelmünk elpárolgását, felütötte a fejét néhány pozitívabb hang is a közösségi médiában. Az egyik ilyen, hogy a helyzet nagyszerű megújulási és üzleti lehetőséget biztosít egyes ágazatokban, például pikk-pakk digitalizálódik a képzés-fejlesztés világa, sőt, még borkóstolókat is lehet online tartani.

Read more »