Abban a világban élünk, amire figyelmet fordítunk

Még tavaly év elején tanulmányoztam Peggy Mason, a University of Chicago neurobiológus professzorának MOOC kurzusát az emberi agy működésével kapcsolatban, és írtam is erről egy nem túl olvasóbarát összefoglalót akkor.

Az egyik előadásában, ami az úgynevezett absztrakt funkciókról szólt, tárgyalta a figyelem kérdését, és itt hangzott el egy fontos mondat: “The world we live in is only that world which we attend to.” Azaz abban a világban élünk, amire figyelmet fordítunk.

Annak ellenére, hogy tisztában vagyok ezzel, mégis igen nehéz a figyelmünket tudatosan távol tartani azoktól az információktól, amely a hangulatunkra, a motivációnkra vagy épp a jövővel kapcsolatos bizakodásunkra romboló hatással vannak, és ráirányítani olyan területekre, amelyekből töltekezünk, feldobnak minket, és cselekvésre  késztetnek. Bár hosszú évekig szokásommá vált, hogy nem követem a közéleti eseményeket és híreket, az elmúlt két évben többször, akár hónapokra is beszippantott a hírcsatornák örvénye. Először a járványidőszak különböző hullámai váltották ki ezt a hatást, aztán aztán a háború a szomszédban, majd a bőrünkön közvetlenül érezhető, különféle kedvezőtlen gazdasági történések gyomrosai. Amíg ezeket napi szinten nyomon követtem, megbizonyosodhattam róla, hogy milyen szar világban élünk, mennyi veszély leselkedik ránk és szeretteinkre, miféle ocsmányságok tudnak történni még a 21. században is, és hogyan rugdossák ki alólunk a sámlit, aztán az egyik lábunkat, majd pedig a másikat is.

Rettentő nagy erőfeszítés volt április elején újra elengedni a történések követését, pedig nagyon jól tudtam, hogy muszáj ehhez az önvédelemhez fordulni. A világom ennek következtében megváltozott. Egy járvány dúlta, háború sújtotta, kényszerű munkaszüneti közegből átfordultam az intenzív munka nyomócsövébe a második negyedévre. Sikerélményekkel, eredményekkel tarkított világ vett körül. Aztán jött a nyár, és újra késztetést éreztem az események követésére, mert minden héten történt valami kedvezőtlen fordulat, ami az életminőségünkre hatással lesz, pár nap vagy pár hónap múlva. Ismét a felhők és a szürkeség világa kezdett dominálni a fejemben, mindaddig, míg ismét hátat nem fordítottam a történéseknek, és át nem fókuszáltam a szakkönyvek területére, a tanulságok összefoglalására a blogon, és a felhasználási lehetőségekre a munkánkban. Az aggodalomra okot adó perspektíva a jövővel kapcsolatos bizakodó gondolatokra cserélődött. Az értékteremtés, a fejlődés és a remény világába hopponáltam.

A figyelmünk irányítása igen nagy kihívás, de mind a jóllétünkre, mind a jövőnk proaktív alakítására óriási hatást gyakorol. Ne hagyjuk, hogy a farok csóválja a kutyát! Easier said than done…

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál?című ekönyvét!Mene

More blog posts:

Együttműködési készsége, nem az esze teszi az embert eredményessé

Sose érdekelt különösebben a történelem, vélhetően azért, mert nem nagyon hallottam senkit figyelemfelkeltő módon beszélni róla iskolaéveim során. Már egy ideje terveztem viszont elolvasni a népszerű történész, Harari egyik-másik könyvét, hátha jól kiegészíti a viselkedéstudománnyal kapcsolatos idei kutakodásaimat. Már az első száz oldalon visszaigazolást nyert a feltételezés: több tanulságos gondolatot találtam a könyvben, ugyebár egy teljesen más tudományág nézőpontjából. Ezek közül választottam a mai bejegyzéshez egyet.

Read more »

Olvasással brutálisan kiemelkedhetsz a mezőnyből

Arra gondoltam, hogy utánanézek egy kicsit a magyar könyvolvasási szokásoknak, annak örömére, hogy az elmúlt hét évben megjelent négy ingyenes e-könyvem mások és önmagunk tudatos vezetéséről elérte a 150.000 letöltést. Bár ez a szám elég lelkesítő egy ilyen niche szakmai témában, mint amivel foglalkozom, és vissza is igazolja, hogy volt értelme venni a fáradságot, izgalmasnak találtam megvizsgálni, hogy egyáltalán mekkora hányadát van esélyünk könyvekkel megcélozni a hazai népességnek. Hát bizony egy nagyon szűk szegmensről beszélünk, akik drasztikusan másként működnek ebben a tekintetben, mint a túlnyomó többség.

Read more »

A mobil tanulás hatása az üzleti eredményekre

Nagy öröm látni, amikor mások is erőfeszítést tesznek arra vonatkozóan, hogy a különféle képzési kezdeményezések eredményességét adatokkal is alá tudják támasztani. Az úgy volt, hogy összefogott a Fuse nevű digitális tanulási keretrendszer fejlesztő cég (nem, nem Learning Mangement System, hanem egy másféle alternatíva), a University College London Artificial Intelligence központja, valamint ügyfelük, a 420 kiskereskedelmi üzletében 3000 alkalmazottat foglalkoztató Carpetright cég, kb. olyasmi profillal, mint itthon a Diego.

Read more »

Stay updated!

Subscribe to our newsletter!