Nem a távolságtartás a tekintély fő forrása. Íme 20 másik lehetőség.

Újra meg újra felbukkan az orrom előtt az az erőteljes meggyőződés, hogy egy rendes vezető nem barátkozik össze a beosztottaival, mert akkor azzal vissza fognak élni, és nem fog tudni tőlük követelni. Mintha a vezetői tekintély elsősorban a pozícióból vagy a távolságtartásból táplálkozna. Nem vitatva persze, hogy egyes embertársaink bármiféle helyzettel képesek visszaélni, felsorolnék húsz egyéb lehetséges alkotóelemet, a teljesség igénye nélkül, amiből felépülhet a (vezetői) tekintélyünk:
  1. szaktudás/képességek/bölcsesség/átlátóképesség rendszeres demonstrálása
  2. megszerzett tapasztalatok
  3. eddig elért eredmények
  4. tudatos vezetői működés
  5. erő és állóképesség: kiállás a célokért, az érdekekért és az emberekért felfelé is és ellenszélben is
  6. következetesség (feladatkiadás, nyomon követés, visszajelzés adás)
  7. fair bánásmód másokkal
  8. átlátható, kiszámítható, elvhű működés
  9. a gyengébbek felkarolása
  10. példamutatás
  11. tisztesség
  12. az ígéretek betartása
  13. érdeklődő odafordulás a másik felé
  14. önzetlen segítségnyújtás, támogatás
  15. a hibák, tévedések beismerése, akár önirónia
  16. krízishelyzetekben a higgadtság megőrzése
  17. szerénységgel/alázattal párosuló egészséges magabiztosság
  18. nehéz, kellemetlen döntések meghozatala és végrehajtása
  19. vízió
  20. szisztematikus, kitartó haladás a jövőkép felé, tűzön-vízen át

Biztosan lehetne még folytatni a sort, hirtelen ezek jutottak az eszembe. Most komolyan, tényleg azt gondoljuk, hogy a közelebbi emberi kapcsolat majd mindezeket felülírja? Persze ha a fenti listából nem sokkal büszkélkedhet egy vezető, nem csodálom, hogy csak a pozíciójába és a formális hatalmába tud kapaszkodni.

More blog posts:

A fejünkben se mindegy, miből főzünk

Azt hiszem, nem sokan vitatkoznának azon, hogy egy jó bográcsgulyásnál egyáltalán nem mindegy, milyen alapanyagokból főzöd. Lehetsz akármilyen gumiabroncs-csillagos séf, vagy tiszteletet parancsoló kiterjedésű, és az üstök világában emberöltőnyi tapasztalatot felhalmozó szakács néni, avas szalonnából, egy hete az ábécé hűtőpultjában szomorúan árválkodó mócsingos gulyáshúsból, vagy a tárolás során megfagyott krumpliból nem fogsz tudni értékelhető ebédet varázsolni.

Read more »

A közösségi média algoritmusok kinyírják a blogolást?

Sose gondoltam, hogy egyszer azon fogok töprengeni, érdemes-e folytatni a blogolást, pláne nem a Tudatos Vezetés blog közelgő tizedik születésnapja előtt pár hónappal. A Google mellett főleg a Facebook, de kisebb mértékben a LinkedIn is hosszú éveken át nagy segítségemre volt a forgalomterelésben, hálás köszönet érte. Szimbiózisban éltek a tartalomkészítők és az ingyenes közösségi média szolgáltatók, hiszen attól érdekes egy hírfolyam, hogy vannak benne értékes tartalmak.

Read more »

Út a hülyeségtől hülyeségig, és a magabiztosságtól magabiztosságig

Borozgattunk és beszélgettünk a hétvégén egy nagy tapasztalatú fejlesztőmérnök cimborámmal, és szóba került egyik kedvenc témám, amivel kapcsolatban Besenyő Pista bácsi alkotott anno maradandót felejthetetlen előadásában: hogy “mi hülyeség és mi nem az”. Barátom rávilágított, hogy érdemes csínján bánni a magas lóról hülyeségnek minősítéssel, hiszen könnyen lehet, hogy elég szűk vonatkoztatási rendszerhez képest tűnik valami hülyeségnek. Valóban, igen gyakran előfordul, hogy tudás-, ismeret- vagy tapasztalathiány van a háttérben, vagy egyszerűen csak a beszélő nézőpontjából nincs értelme valaminek.

Read more »